Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

összehangoltabb tevékenységével el le­hetne ke rü Imi. A jelenlegi és távlati vízkészleteink helye ezredfordulóig ismert. Konkrét agrárhasznosításii tervékkel rendelke­zünk. Ezek ismeretében az öntözés-fej­lesztés potenciális területeit kijelölték. Nem lenne szerencsés most megfe­ledkezni egy-egy térség, üzem, komplex tervikészítése során annak vizsgálatáról, hogy mikor, milyen feltételeik méllett vá­lik szükségessé az öntözéses gazdálko­dás üzemi bevezetése. A készülő-kivite­lezésre kerülő tervben vizsgálni kell, hogy az öntözés távlati bevezetése mi­lyen speciális ligényékot támaszt, aimi­­nék feltételeit biztosítani Ikell, de leg­alábbis figyelembe kell venni a (komp­lex terVkészítés során. E téren VIZIG- einlknek, tervező szervezeteinknek is je­lentős feladatai vannak. Az 1981. ÉVI FELKÉSZÜLÉSRŐL, AZ EZZEL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL Az elmúlt tervidőszak végén — sok együttes tényező hatására — csökkent a;z ország öntözésre berendezett terü­lete. A területi csökkenés döntően azok­ban az üzemekben következett be, ahol nem volt és ma sincsenek még biztosít­va a magos színvonalú öntözéses gaz­dálkodás feltételei és a berendezések műszaki színvonala is elmaradt a nö­vénytermesztés általános fejlődésétől. Mindezek hatására jelentősen csökkent a főművek hasznosítá'sa. A vízjog ilag engedélyezett terület 1981. III. 15-én 328 ezer ha, ami az 1979. XII. 31-i állapothoz viszonyítva mintegy 84 ezer ha területi csökkenést mutat. Sajnos a KSH és a vízjogiílag enge­délyezett területek adatai — adatszol­gáltatási és a mobil-gépeik normatív adatokkal való felszorzneából adódó eltérések miatt — jelenleg sem egyez­nék. A KSH-val történt megállapodás eredményéképpen — 1981-től a statisz­tikai adatszolgáltatásnál — a vízjogii­­lag engedélyezett területék is feltünte­tésre kerülnek. Ezzel reméljük megszű­nik az évtizedék óta tartó adatszolgál­tatási anomália. Az élmúlt éveikben a csapadék hiá­nya országosan jelentősen nem 'befo­lyásolta a mezőgazdasági termelés színvonalát, sőt belvízkáraink voltaik. Ez országos méretekben azt is jelentette, hogy a víz a termelési tényezők közül nem volt minimumba, hanem (közéi opti­mális feltételek alakultak a termelés többi tényezőjének érvényesüléséhez. Ez a helyzet sok helyen „oktatólag” hat, az öntözési feladatokra történő felkészülés­re, a rekonstrukcióra, a fejlesztéseikre is. 1981. IV. 1-én 60 ezer ha a belvízzel elöntött terület, ami a sókévi átlaghoz viszonyítva nem magas érték. A mező­gazdaságiban a vegetáció ezt követően kezdődik és néhány meleg hét — egy­két időjárási meglepetés — amiben el­lenkező előjellel van tapasztalatunk — és mindjárt a mesterséges vízpótlás szükségessége válik elsőrendű fél­adattá. Ezért az előttünk álló időszakban fel kell készülnünk olyan helyzetre is, ami­kor nem az elmúlt évekhez hasonló ked­vező csa padékéi Iátottságú viszonyok között kell gazdálkodni. Ez nem jelen­ti persze azt, hogy aszályos időszakok elkövetkezését „jósóljuk” meg. Erre a mai ismeretek birtokában a tu­domány sem képes. Alapvető felada­tunk viszont a népgazdasági és üzemi lehetőségeink jobb számbavétele, adottságaink céltudatos hasznosításá­ra való felkészülés. Olyan év még nem volt — és a ter­melési színvonal emelkedése mellett még inkább nem is lesz — hogy az op­timális termelési szint biztosításáért ne kelljen öntözni. Van amikor ezt a cél­kitűzést 50—60 mm-rel, van amikor 150—200 mim-irel tudjuk csak kielégí­teni. A MÉM tervei alapján a VI. ötéves tervben csökkenteni kell a szántóföldi szálas takarmány termőterületét és In­tenzívebben kell foglalkozni az erre al­kalmas rét-legelő területek hasznosí­tásával. Az intenzív gyephasznosítás és az öntözés közé — hazai időjárási viszonyainkat figyelembe véve — külö­nösen az Alföldön — egyenlőségjelet kellene tenni. Nem képzelhető el ál­landó, biztos, gyepre alapozott talkair­­máinytermesztés, ha a termelési ténye­zők között — mint egyik faktort — a vizet nem biztosítjuk. A gyepek öntözését elsősorban a nagy vízadag és általában a 'gravitációs vízvezetés lehetősége miatt — alapve­tően felületi öntözési móddal ikelll ter­veznünk. Ezt támasztja alá az energia­takarékosság igénye is. Ezért a Szek­szárdi Mezőgép — Graboplast tömlő­vel — foglalkozik egy korszerű gépi áttelepítésű, elsősorban gyepöntözésre alkalmas felületi öntözőberendezés ki­fejlesztésével. A korábbi főmüfejlesztések, vala­mint az üzemi öntözési kapacitások csökkenése következtében több tízezer ha gyepterület vízellátására rendelke­zünk vízkészlettel, aminek hasznosításá­val összefüggő feladatok az eddigiek­nél nagyobb figyelmet érdemelnek. Az elmúlt években több ezer ha-rali csökkent a rizs vetésterülete. Felismer­ve az Okokat, az ágazat fejlesztése te­rületén a feladatok ima már világosaik. Ennek ellenére néhány ezer ha -t a későbbiék során sem hasznosíta­nak rizsfeleplként. A legelőn túl foglal­kozni kell e területek közepes intenzi­tással történő halászati hasznosításával is. A régi rizsteilepeíket alacsony vízszim­­tű (80—100 cm) halastavaikká átalakí­tani gazdaságos. A halastavak 'beru­házási költségének 15—20%-ába ikerül. A hektáromként 0,5—0,7 tonna haflhús­­hozaim termelési értéke Viszont 28—38 ezer Ft Az első Ilyen jellegű kísérleti telep megvalósítására — az OVH—■ MÉM kezdeményezésére — 1981-ben Szolnak megyében Ikerül sor. Érdemes tehát felhagyott rizstelepék halas hasz­nosítási lehetőségét több üzemben is vizsgálni. Az öntözésfejlesztés népgazdasági és üzemi lehetőségei ismeretében a VI. ötéves tervben — figyelembe véve a mezőgazdasági üzemék öntözési kapa­citásainak műszaki színvonalát — egyik legfontosabb feladatunk a meglevő eszközök, berendezésék korszerűsítésé­­nék, rekonstrukciójának megvalósítása. Az esőztető mobil gépegységek cseré­jére, a kisebb teljesítményű szivattyú aggregátök teljesítményeinek növelésére lehetőség van. Kifejlesztésre került a DIGÉP álltai egy új korszerűbb sziivaty­­tyú család — amely 2000—5000 ll/perc teljesítménytartományban — széles le­hetőséget biztosít a korszerűsítésre. Az esőztető öntözési kapacitás 45—48%-a korszerű gépi áttelepítésű szárnyvezeték. Ez nagyon jelentős ered­mény. A korszerű felszín alatti félstabi! öntözőtelepék az országos kapacitás közel 1/3-át adják. Mind a szivattyú, mind a gépi átte­­lepítésű szárnyvezeték ellátás ipari hát­tere — az elmúlt évek műszaki fejlesz­tése eredményéként — ma már rende­zett. A magyar Ipar jelenleg 7 típusú berendezést gyárt, egy típust 1 mportból szerzünk be. Ez évben újabb korszerű gépi áttelepítésű berendezés jelenik meg a piacon HTM—130 néven. Magas kultúráik öntözésére kiválóan alkalmas berendezésből az idén 20 d'b-ot gyár­tanak. Az 1981. évi öntözés-üzemelési ter­vék — az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően — három változatban — csapadékos, átlagos csapadéké és aszályos nyár esetiére — készülték el és kerültek jóváhagyásra. FENNTARTÁS ÉS ÚJ VÁLLALKOZÁSOK A főművek alapvető állapotfenntartá­­sóra a szakágazat 1980-bain 140 millió Ft értékű fenntartási munkát végzett. Elkészült a vízhasznosítási főművék állapotfelvétele és kidolgoztattuk a nyert adatok számítástechnikai mód­szerrel történő feldolgozásának és hasz­nosításúinak eljárását. Ez a munka az 1981. évi vízszolgáltatásban még csak kismértékben hasznosul, azonban oz adataira épülő fenntartási és korszerű­sítési elemeket is egyesítő rékon'sitrulk­­ció, mély 1981-ben 140 millió Fit-os ke­rettel 'indul, a következő évékben alap­vető eszközévé válik a főművék eredeti (korszerű) állapotba helyezésének. A vízszolgáltatási szervezet a kiala­kult rendnék megfelelően folyamatba tette a felkészülési munkáikat, aminek eredményeként a gépjavítás 1981. feb­ruár végéig befejezést nyert, üzemkez­det előtt a kettős hasznosítású csator­nákban és a télen át is feltöltve tartott öntözőcsatonnálkbain egyedi elbírálás alapján az esetleges káros vízszennye­ződések megszüntetése érdekében viz­esemét hajtottak végre. A vízhasznosítás fizikai állományú dolgozóinak oktatását, szakmai tovább­képzését az üzemeltetőik ez évben is végrehajtották. A gazdaságos vállalati tevékenység szélesítését a kapacitások jobb haszno­sítását egyaránt szolgálja a Du namenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat új tevékenysége, aminek ke­retében elvállalta a Rádkevei Aranyka­lász MgTsz, valamint az Aísónémedi Közös út MgTsz öntözőtelepének bér­­üzemeltetését. Jóllelhet a kezdeménye­zés széles méretekben nem valósítható meg, számottevő mértékben elősegít­heti az újoninian létesült vagy kellően nem halsznos italt öntözőtelepek, és főművek jobb kihasználását. Szakágazatunk felhívta a Vízügyi Igazgatóságok, Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatok, valamint a Vízgazdálkodási Társulatok figyelmét egy esetleg bekövetkező rendkívüli viz-6

Next

/
Thumbnails
Contents