Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
nem számították át azonos árbázisra, továbbá az, hogy a különböző technológiával! működő eleven iszapos telepek szétválasztása nem történt meg. Az adatok feldolgozása sanám a hazai beruházási költségek közötti inhomogenitás kiküszöbölése céljából elvégeztük az 1978 évi ársziatre vonatkozó kalkulációt. Ennek eredményét szemlélteti a H2 görbe, összehasonlítva a hasonló technológiát képviselő C görbével, megállapíthatjuk egyrészt a jó egyezést, másrészt azt, hogy a mű szaki-gazda sági elemzésben az árváltozási hatások jelentősek és nem hagyhatok figyelmen kívül. A fajlagos beruházási költség és a tisztítási hatásfok javulás között az előbbivel ellentétes, exponenciálisain növekedő összefüggés mutatkozik. A tisztítási hatásfok további javítása a biológia! berendezésekkel elérhető 85%-os hatásfokhoz viszonyítva rendkívül gyors költségnövekedéssel jár (lásd 1. táblázatot). A tisztítási hatásfok növelésének beruházási költségigényessége a technológiából következik. Az egyszerű mechanika+bialági a rendszerek tisztítási hatásfokának további javítása csak újabb berendezések bekapcsolásával érhető el, viszont az alacsonyabb fokozatok nem hagyhatók ki. Ilyen körülmények között a beruházási költségék halmozódnak. 3.3 Az üzemelési költségek elemzése Az üzemelési költségek közös jellemzője az, hogy olyan erőforrások ráfordításainak költségeit tartalmazzák, melyeik a termelési, illetve tisztítási folyamat egy ciklusálban elhasználódnak. Célszerűségből ezt a ciklusidőt egy évnek vehetjük, enné! hosszabb idő alatt elhasználódó ráfordítások figyelembevétele a „leírás” módszerével Oldható meg!. 5. ábra Fajlagos üzemelési költség a kapacitás és technológia függvényében (Cent/m3; Ft/m3) A - mechanikai tisztítás (iszapkezelés nélkül) C — eleveniszapos tisztítás iszapkezeléssel D — harmadik fokozat, BOI/lebegő<20/30 mg/l E — harmadik fokozat, N eltávolítással Hí— hazai eleveniszapos tisztítás, (az érvényes pénzügyi elszámolás szerint), iszapkezeléssel H2— hazai eleveniszapos tisztítás (korrigált kalkulációval) anaerob iszaprothasztással Megjegyzés: az ábra nem alkalmazható valuta átszámításra; Az üzemelési költségek Vizsgálata során a figyelem központjában áll a fajlagos üzemelési költség, valamint a költségszerkezet, vagyis az üzemelési ráfordítások összetétele. A fajlagos üzemelési költség szaros összefüggést mutat a telep kapacitásával és a tisztítási technológiává!. Az 5. ábrán a fajlagos üzemiköltségeket ábrázoltuk. A külföldi telepek esetén cent/m3, a hazai telepek esetén Ft/m3 dimenzióban. A két értékrendszerben levő grafikon Ok egymásra rajzolása ismét csak a görbék jellegzetességének szemléltetésére szolgál. A grafikonból Világosan kitűnik, hogy az üzemköltségek nagyon erősen függnek a teleplkapacitástól és a tisztítási technológiától!, összevetve a külföldi és a hazai állllapofot mutató görbéket, azt láthatjuk, hogy a mechanikai tisztítás üzemiköltségének változása csaknem azonos jelleget mutat. Az eleveniszapos rendszereknél a hazai kis kapacitású telepek szembetűnően költségeseik a közepes nagyságúakhoz 'képest. Az eltérés oka pontosabb adatgyűjtés alapján lenne csak felderíthető. Javul a helyzet, ha a számításra nem a tényszámakat (lásd H1 görbe), hanem a tervezés során ajánlott normáikat vesszük alapul (lásd H2 görbe). A hazai és külföldi adatbázisból készült összefüggésekben megmaradó tendencia különbségekre némi magyarázattal szolgál a 2. táb-2. táblázat Az üzemelési költségek szerkezete Költségnem Tisztítási fokozat Mechanikai (tőkés) % Eleveniszapos (tőkés) (hazai) % % Harmadfokú (tőkés) % Bérköltség 59 52 50 46 Energia kts. 14 22 40 19 Vegyszer kts. 10 7 ~ 1 12 Fenntartási kts. 8 10 9 9 ebiből anyag (5) (6) (3) alkatrész (3) (4) (6 ) Szolgáltatások 5 5 9 Egyéb 4 4 5 összesen: 100 100 100 100 1. táblázat A beruházási költségindex alakulása a hatásfok függvényében Tisztítási hatásfok V°lo ÁV°10 Beruházási kts. index 85 95 98 99 100 10 3 1 1 100 150 200 250 500 Az üzemelési költségek elemzését mindig a létesítés (beruházás) tervezése során elképzelt és kialakított technológiára tekintette! kel! végeznünk. A kivitelezett tisztító létesítmény alapjában véve kijelöli azokat a ikereteket, amiben az üzemelés mozoghat, melyein az üzemeltetők gyökeresen nemigen változtathatnak. Ehhez általában pótlólagos befektetésre van szükség. Az üzemelés elemzésével szerezhető tapasztalatokat legtöbb esetben éppen az új telepek tervezésében lehet a (leghatékonyabbain hasznosítani. Míg a ténylegesen vizsgált telepen megvalósítható javítás eredményei csak szerényebb mértékűék. lázat. Feltűnő a hazai költségszerkezetben az energiaiköltség magas részaránya. Ez feltehetően az iszapkezelésnek tudható be. Az üzemelési ráfordítások összetételét, a már ismertetett költségszerkezet szerinti csoportosítósbam célszerű vizsgálni. A gyakorlatban az ilyen vizsgálat csak a költség adatok előre megszervezett nyilvántartása alapján végezhető el. Éppen ezért hazai példát nem is tudunk adni. A külföldi telepekre vonatkozó vizsgálatok publikált adatai szerint, ill. a hazai ajánlott normatívakkal számítva, a szennyvíztisztítási üzemelési költségeik 'szerkezete a 2. táblázat szerint jellemezhető. (Fo'lytatáis a következő számban) Szabó Sándor—Benedek Pál— Kiss János—Major Veronika 29
