Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
A szennyvíztisztítás költségeinek elemzése к 3. A tisztítás önköltségét befolyásoló tényezők elemzése 3.1 Az önköltség, relatív költség és költségindex Használata az elemzésben Önköltség Az önköltség a közgazdasági gyakorlatban -a termékegység re eső költséget jelenti és úgy számítandó ki, hogy egy termelési időszak (pl. egy év) összes költségét osztják az időszak alatt előállított termékmennyiséggel. Az összes költséggel már az előbbi fejezetben foglalkoztunk, de a tisztítóművek esetében meg kell állapodni abban, hogy hogyan értelmezzük a terméket. Kézenfekvő terméknek tekinteni a kibocsátott tisztított vízmennyiséget. Tehát a tisztítás önköltsége éves időszakra: ahol к önköltség, Ft/m3 Kj évi összes költség (amortizáció -f+ üzemköltség) V tisztított évi vízmennyiség, m3 Előfordul, hogy a tisztítási folyamatnak hasznosítható mellékterméke is van (pl. gáz) és ez a tisztítótelepen felhasználásra kerül. Ez esetben a felhasznált energia költsége kisebb, szemben a vásárolt energ iával működő teleppel. Amennyiben a keletkezett mellékterméket értékesítik, az árbevételei a költségek összegét kell csökkenteni. Az önköltség szintetikus gazdasági mutatószám, vagyis az összes befolyásoló tényező eredőjének gazdasági kifejezése. A befolyásoló körülmények Ismerete nélkül egy aidott önköltség alapján nem alkothatunk ítéletet a tisztíómű tevékenységiéről. Az önköltséget jelentősen befolyásolja az alkalmazott tisztítási eljárás, a tisztítás hatásfoka,, az hogy a tisztítás milyen miin őségi ikomípolnensosoportna irányul, a berendezés nagysága (kapacitása), a kihasználás hatásfoka stb. Relatív költség, költségindex Az önköltség elemzés során Igyekszünk számszerűsíteni a befolyásoló tényezőiknek az önköltségre gyakorolt hatását. A sok befolyásoló tényező nemcsak elvi jelentőségű lehető,ség, halnem a valóságban is érvényesüli. A számszerűsítésre való kedvezőtlen hatásukat úgy küszöbölhetjük ik'i, hogy a „ceteris paribus” vizsgálati elvet alkalmazzuk és a vizsgált tényezőikre vonatkoztatott relatív önköltségéket, vagy dimenziódon költségarányokat — Iköltségliindexéket — használunk. A ,,ceteris paribus” gazdasági elemzési élv -azt jelenti, hogy a költségekre ható sóik befolyásoló tényező közül csak egynek, vagy kettőnek a költségekkel valló kapcsolatát Vizsgáljuk, eközben a többi befolyásoló tényezőt — egy reálison megállapított — rögzített értéken tartjuk. Az első esetben a költség és a befolyásoló tényező kapcsolatát egy görbe, a második esetben a görbesereg szemlélteti. Megemlítjük, hogy ez az elemzési eljárás elvéiben hasonlít a matematikából 'ismeretes parciális deriválási eljáráshoz, melyeit a többváltozós összefüggések vizsgálatában használnak. Az önköltség (ill a költség) és az egyes befolyásoló tényezők közötti öszszefüggésék lényegében véve az egyes tényezőkre vonatkoztatott önlkölltségék, vagyis relatív önköltségék. A különböző országokban végzett tisztítási költségélem,zéseik eredményeinek használatát a valuta átszámítási nehézségiek akadályozzák főleg a valutaárfolyamokban alkalmazott gyakori változtatások és célok szerinti dWérendiállásblk (miatt. Ezt a nehézséget e l lehet kerül ni ha önköltség aránnyal, Vagyis az önköltség indexszel váltjuk fel az önköltségeiket, kiküszöbölve ezzel a pénzértéket mint dimenziót. Lényeges, hogy viszonyítási alapnak jól definiálható tényező önköltségét tegyük meg. Az így kapott összefüggéseik jól tükrözik a vizsgált tényezőiknék a költségre gyakorolt hatását, de azért nem helyettesíthetik az önköltségeiket, mivel a különböző tényezőkre kiszáimtett (költségindexek 'is tartalmazzák — implicit formában — az országok közötti árstruktúra eltéréséket. 3.2 A beruházási költségre vonatkozó összefüggések Az egységnyi tisztítókapacitás létrehozásának költsége (Ft/m3/map) a beruházási költség alapvető jétentőség ű fajlagos jéliemzője. Ez a fajlagos beruházási költség jól definiálható módon függ a tisztítómű kapacitásától, az elérni 'kívánt tisztítási hatásfoktól és az alkalmazott tisztítási eljárásoktól. 3. ábra A fajlagos beruházási költség indexe a kapacitás és a technológia függvényében (1,0 = 30 000 m3/d kapacitás) A - mechanikai tisztítás (iszapkezelés nélkül) В — eleveniszapos tisztítás (iszapkezelés nélkül) C — eleveniszapos tisztítás iszapkezeléssel D — harmadik fokozat, BOI/lebegő<20/30 mg/l E — harmadik fokozat, N eltávolítással Hí- hazai eleveniszapos tisztítás, (az érvényes pénzügyi elszámolás szerint), iszapkezeléssel H2— hazai eleveniszapos tisztítás (korrigált kalkulációval) anaerob iszaprothasztással A fajlagos beruházási költség és a kapacitás közötti összefüggést szemlélteti a 3. ábra. A függőleges tengelyen a dimenzió nélküli köitségiindex vain feltüntetve, a viszonyítási alap 30 000 m3/d teljesítményű telep fajlagos beruházási költsége. Az ábráiból látható a nagyobb méretek gazdasági fölénye a 'kisebbekkel szemben, de az is (látható, hogy ez az alkalmazott technológiától is függ. Figyelmet érdemel a hazai és a külföldi adatokból számított görbéik 'közötti nagy különbség, A H1 görbe esetében ez feltehetőleg abból Is adódik, hogy a kisebb szenmyvízhozamolknúll tel jes oxidációs 'iszapkezelésl megoldások szerepelnek. Viszont a korrigált adatokból készített H2 görbe már (követi a külföldi adatokból készített vonallsereget és egyben jelzi a gazdasági információ javítás Irányát. 4. ábra Fajlagos beruházási költség a kapacitás és technológia függvényében j Dollár Ft ) ( m3/d ’ m3/d j A — mechanikai tisztítás (iszapkezelés nélkül) В — eleveniszapos tisztítás (iszapkezelés nélkül) C — eleveniszapos tisztítás iszapkezeléssel D — harmadik fokozat, BOI/lebegő<20/30 mg/l E — harmadik fokozat, N eltávolítással Hí— hazai eleveniszapos tisztítás, (az érvényes pénzügyi elszámolás szerint), iszapkezeléssel H2— hazai eleveniszapos tisztítás (korrigált kalkulációval) anaerob iszaprothasztással Megjegyzés: az ábra nem alkalmazható valuta átszámításra I A 4. ábrán feltüntettük az egységnyi tisztítási kapacitás létesítésén ék fajlagos költségeit különféle technológiáikat alkalmazó télepék esetére. A ball oldali tengelyhez ta>ritozó görbék do11ár/m3/dibain amerikai télépék költségét, a jobb Oldali tengelyhez tartozó görbe hazai adatokat tüntet fel Ft/m3/d dimenrfóban. A kétféle pénzérték koordináta tengélyén feltüntetett beosztás nem jelent semmiféle átszámítást a Ft/dólllár viszonylatban. Az egymásra rajzolás arra szolgál, hogy a görbék (lefutását jobban össze ’lehessen vetni. A külföldi és hazai adatokat összehasonlítva jelentős eltérést állapíthatunk meg. Az eltérés alapvető oka a hazai beruházási adaték imhomogenitú'sa lehet, mivel a különböző időpontban épült télepék költségeit 28
