Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
rülményeiből meghaitározhaitó egy-egy képpontnak megfelelő mintavételi hely területe, így az egyes osztályokba eső képpontszámok összegezésével elvégezhető az egyes felszíni elemek területének és az egyes osztályok területarányainak meghatározása. A feldolgozási kísérletnél használt, négy sávban készített LANDSAT adatokból először két sávot mutatunk be hamis színezéssel. Az I. ábrán látható kép a 4. (egyik látható), míg a 2. ábrán látható kép a 7. (egyik infravörös) sávban készült. Ezek és a további színes képek is a színes raszter-display képernyőjének lefényképezésével készültek. A képek szélén látható a színskála (a megjelenítő színeik), és érzékelhető a képernyő domborulata is. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a képek némileg eltérnek a térképen megszokott alaktól, ami abból adódik, hogy a műhold érzékelője számára egy 56x79 m" méretű, téglalap alakú terület jelent egy elemi képpontot, míg a display négyzet alakú képpontokat jelenít meg. Ez természetesen nem befolyásolja a terület és arányszámítások eredményét, mivel azok képpontszámökan alapulnak. (A cikk megjelenésének időpontjára egyébként már elkészül a megfelelő korrekciókat is elvégző program, amely a térképi ábrázolásnak megfelelő formátumra hozza a képet.) A két eltérő hullámsáv-tartományban készült 1. és 2. képet vizsgálva már vizuálisan is lényeges meg állapító sok tehetők. A látható hullámsáv-tartományba készített felvételen (1. ábra) a színezés mellett a víz nem válik el egyértelműen a szárazföldtől, ugyanakkor a keszthelyi hegység erdővel fedett tömbje élesen kiemelkedik, annak ellenére, hogy az április legelején készült felvétel idején lombozat még nem volt. Az infravörös tartományban (2. ábra) a keszthelyi öböl és a szigligeti tórész egyértelműen elkülönül és további (bordó szín) vízzel — feltehetően belvízzel — borított területek látszanak, például Balatonfenyvestől nyugatra. E képen a Balaton vize homogénnek tűnik, míg az 1. képen a sárga, narancs és világoskék színű részeket tekintve a vízminőség inhomogenitása valószínűsíthető. Mindkét képen látható továbbá az eredeti LANDSAT felvételekre jellemző vízszintes csíkozás, amely az érzékei!ő rendszerből adódik. A számítógépes feldolgozás első 'lépéseként ezek és egyéb „zajok" megfelelő szűrő programmal megszüntethetők. VÍZMINŐSÉG vizsgálata Először a Balaton vízminőség viszonyainak vizsgálatára, az 1. 'táblázatban feltüntetett kilenc vízminőségi mintavételi helyen 16—16 képpontból álló mintaterületeket kiválasztottunk, ahol kiszámítottuk az intenzitás-átlagokat és -szórásokat. Az 1. táblázatban szereplő első két mintavételi helyen egymástól némileg eltérő átlagintenzitásokat találtunk, de ezek annyira közel voltak egymáshoz, hogy az osztályozást azonos értékkel végeztük. Végül is 8 vízminőségi osztályt különböztettünk meg. A 2. táblázatban a különböző parti területekhez tartozó 6. és 7. sávbeli értékeket összevetve a Balaton víz 6. és 7. sávbeli értékeivel, érthetővé vá- A viztest vízminőségi viszonyainak területi megoszlása osztályozás alapján hogy vízosztályokkal végzett ősz 18 A Keszthelyi-öböl térsége a látható (4.) sávban A Keszthelyi-öböl térsége az infravörös (7.) sávban
