Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
tó iyozó s nő I a fel nem ismert terület a szárazföld. Azaz az osztályozás során automatikusan elválasztottuk a tófelületet a parttól. A különböző osztályokhoz a táblázatban felsorolt színeket rendelve kaptuk a 3. ábrán látható képet. A táblázat következő .két oszlopa az egyes osztályokhoz tartozó területértékeket és százalékos arányukat adja meg a vizsgált tórészlet teljes területének arányában. Ugyancsak feltünteti a táblázat a felvétel időpontjához legközelebb eső időpontban rendelkezésre álló, az egyes mintavételi helyeken mért fontosabb eutrofizációs paraméterek értékeit. Mindezek alapján a vízminőség jellemzésével összefüggésben megállapíthatjuk, hogy távérzékeléssel nyert információk — első közelítésben — az integrált (a paraméterek összegét kifejező) vízminőségi viszonyok területi megoszlásának jellemzésére alkalmazhatók. További vizsgálatot igényel az egyes paraméterek (zavarossá g,, a klorofil, lebegő anyag, vízhőmérséklet, oxigénháztartás, vízmélység stb.) és sugárzásértékek kapcsolatának vizsgálata, figyelemmel a már elvégzett ilyen irányú hazai kísérletekre is. Valószínűsíthető, hogy a digitális feldolgozás e téren differenciáltabb eredményekhez vezet. A 3. képen látható integrált vízminőségeloszlás már önmagában is jellemző. Érzékelhető és mérhető a különböző minőségű parti sávú és a belső víztömeg területi eloszlása. Követhetők áramlási és elkeveredési folyamatok (Zola-torkolat, keszthelyi öböl északi partja, majd a déli part). A vízminőségi viszonyokat közel háromnegyed részben a 4., 5. és 6. helyen vett minták jellemezhetik. A területi eloszlás segíthet a vízmintavételi helyek kijelölésében. Ugyanakkor lehetővé teszi a területileg elég bizonytalan pontszerű mintavételi helyek területi kiterjesztését, a területi észlelés, -jellemzés elősegítését. VÍZGYŰJTŐTERÜLET ELEMZÉSE A kapcsolódó vízgyűjtő terület jellemzésére, a szennyezés-források térstru'ktúrójának becslésére, a 4. ábrán látható területet vizsgáltuk. Térkép alapján a 2. táblázatban feltüntetett terület hasznosítási formákhoz jelöltünk ki 10—50 képpontból álló elemi mintaterületeket. Az 1. sorszámú a pontszerű vízszennyezésre, a 3., 4. és 6. az erdős, a vízszennyezés szempontjából mérséklő hatást kifejtő területre, az 5., 7., 8. és a 10. a nem pontszerű mezőgazdasági szennyezésre utal. (A nem azonosított terület lényegében szintén mezőgazdasági terület, valószínűsíthetően belvízzel borított.) A terület nagyságának becslését és százalékos megoszlását is tartalmazza a táblázat. Az adatok alapján — első közelítésben — úgy becsülhető, hogy a vizsgált terület 7—8%-án várható pontszerű szennyezés, mintegy 50—60°/o-án nem pontszerű mezőgazdasági szennyezés, figyelembe véve, hogy a ligetes rétterület egy része 'is lehet ilyen szennyező forrás. A terület mintegy 30—40%-a erdős jellegű, vízszennyezés szempontjából kedvezőbb. A 2. táblázatban szereplő egyes terű lethasznosítás-kategáriák összevonásával (5—6. és 7—8. osztályok), új osz-A viztesthez kapcsolódó vízgyűjtő részletes osztályozása A víztesthez kapcsolódó vízgyűjtő összevont osztályozása A viztest és a vízgyűjtő együttes osztályozása 19
