Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
TAKAREKOSSAG A VIZGAZDALKODASBAN lenilegi magatartásból -származó ikülön-Takarékosság I Az elmúlt éveik -során e-gyne gyakrabban bukkant fel -a napilapok, szaklapok -szövegeibe-n, ma már szinte mindennapos szavunk. Vallójában -nem a XX. -század második fel-éneik találmánya, jelentősége, szerepe mindig n-a-gy volt az emberiség történ-et-ében. A termelt, illetve a természetben korlátozott mértékben fellelhető javaikkal nemcsak az egyes emberek, de -a társadalmak is — technikai- gazda-sági színvonaluktól -függő -mértékben és hatékonysággal — kénytelenek voltak mindig takarékoskodni. A vízszeg-ény területen -n-agy állattartó, így víziigényes tevékenységet folytató mongol tá-rsa-daílo-m gazdasági alapjai védelmét szolgálták -a kincset érő víz v-édélmét mai -szem-mél drasztikusan biztosító intézkedések: a víz tűzoltásra történő felhasználá-sa, fürdőzéssel való „bepisZkítása” fővesztést vont maga után. A termelt és -a te-rm-ész-etben korlátozott mértékben fel lelhető javaikkal való takarékoskodá-s között azonban mindig lényeges különbség volt. Ez utóbbiak felhasználó-sót csak az esetben kísérte tak-anák-ossá-g, ha e javaikra a társadalom igényt tartott. Az ólkori Perzsia területén -százával lobogtak égő lánggal a természetes kőolaj, illetve föl'dgáz-feltönésék, de e „szent tüzéknek" c-s-a-k kultikus jelentősége volt. A vízhasználatokra -irányuló Igény és az igénybevételi technikai feltételei is jelentősen, -egyúttal kölcsönhatásban fejlődtek az elmúlt századokban. A középkori Magyarországot a források, ásott kutak révén -a talajvíz, -illetve a felszíni v-izék -hasznosítása jellemezte. A vízhez való hozzájutás időszako-sa-n nehéz és -korlátozott volt. A lalkossá-g körében ezért -a víz mint csak -nagy fáradtsággal -beszerezhető, v-éd-élimet, Okszerű felhasználást érdemlő természetes anyag tudatosult. A XIX. -százta-d -második felétől meginduló vezetékes ivóvízellátás nemcsak a jobb, egészségesebb vízminőséget biztosította, de gyökeresen megváltoztatta a vízhez való hozzájutás -módját is. Napjainkig a társadalom szemében a víz va laimi Olyan anyaggá vált, mély — magától értetődő, hogy bármikor, bá-rmliilyen .mennyiségben, jó 'minőséggé! és ízzel, különösebb erőfeszítés -nélkül 'beszerezhető: — a vízhasználót ellenértéké öszsz-egében, de az élet egyéb tényezőihez Viszonyítva -is — pl. lakbérhez, villanyszámlához -stb. — jelentéktelen, így a háztartási kiadásokban, vagy az ipari, mezőgazdasági termék önköltségében megkülönböztető figyelmet nem érdeméi. Azaz, -kialakult a vízkészletek korlátlanságával, olcsó fél-használhatóságával összefüggő, ebből eredően a takarékosság szükségességét nélkülöző társa-dail-mi tudat. A társadalmi tudat — valójában az egyes felhasználók szemléletének — megváltoztatása érd-ékében éle-me-zn-i és a -nyilvánosság élé ikéll tárni vízgazdálkodásunk lehetőségét és к-onlátait, a jeböző hátrányokat és problémákat — szükség -szerint a későbbi generációkra is -kivetítve — és -rá -kell mutatni arra is, hogy hol, meddig, milyen mértékben érd-e-mes takarékoskodni -a vízhasználattal, egyá-ltalá-n -mi en-nék jelentősége, súly-a népgazdaságunk jél-e-n-l-egi és jövőbeni adottságai alapulvételével.-A víz a természetben szabadon előforduló ja-valk között sajátos átmenetét foglal el a Ikorlá-tla-n -mértékben (pl. levegő) és a (korlátozott mértékben (pl. földgáz) rendelkezésre állék között -azzal a tulajdonságával-, -hogy jelentős há-nya-d-a természetes körforgása eredményéként folyamatosan újra képződik. H-a-zai víZkészletei-nk napjaink és a-z ezredfordulót követő évtizedek várható vízlh-aszná-latát figyelembe véve ímen-nyiségiil-eg -hosszú távon elegendőék, -azaz korlátlan -jellegűrként vi-sel-kedők.-Minőségi értélemben azonban rom-ló jelleg ű-e-k, ennék -megfelelően — -a mé-g -igénybe -nem vett vízkészleteiken -bélül csökken a kezelés -nélkül felhasználhatók a-rá-nya, — a már igénybe vett, kezelést nem igénylő készleték egy -részénél -i-s számolnunk -kell -a kezél-ési technológiáik pótlólagos kiépítésének -szükségesség-évéi, — a víZkésZl eték-et érő -szennyeződés egyre összetettebb, így bonyolultabb, drágább kezelési technológiáik alkalmazásával kél! számölni. További gond -a vízhasználatok és a vízikészlet igénybevételi lehetőségek (közötti területi, -időrendi aránytalanságok fokozódása. Az egyes tel-epüléseikben koncentrálódó, -növekvő víz-igények kielég ítésére még felhasználható helyi készítetek egy-re Inkább csökkenm-ek, ami szükségessé teszi a távolabbi térségékből történő vízátvezetéseket, a költséges regionális rend-szerek fokozódó -arányú kiépítését. Az igényék és lehetőségek közötti időrendi -aránytalanság az átvezetés és a tárolási célú létesítmények növékvő arányát indokolja. Amennyiben lehetőség nyílik a vízhasználatok inövek-e-dés-i ütemének mérséklésére, az ‘índok-ollatlain vízhasználatok visszaszorítására, III. megszüntetésére, a vízellátás fejlesztésével kapcsolatos -népgazdasági erőfeszítések jelentős mértékben csökkenthetők 'lennének. Ennek az adja különös jelentőségét, hogy hazai vízellátás-fejlesztésünk valójában -az ezredfordulóig döntően exte-nzív jellegű, mert igaz ugy-ain, hogy ma már a népesség több -mint 75 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott, de a vízművesítetlen települések aránya még mindig 50 % körüli és ezék főként a kedvezőtlen adottságú, csa-k nagy költséggel közművesíthető kis települések. A gyo-rsa-n növekvő beruházás-igényesség tükröződik -mii-nd -az országos, mind a -községi vízellátás-fejlesztés mutatóiban, Egy lalká-s közművesítéséhez szükséges vízműfej-lesZtés — országosan — az 1960-as évék 5—6000 Ft-járál napjainkig 22—25 000 Ft-ra emelkedett, — helyenként 80—100 000 F-t/m3 —, om-i közéi 500 %-os -növekedésnek felel meg. Egy-egy község önálló vízműv-esítése ugyanebben az időszakban 2—3 millió Ft-ről 10—20 millió Ft-ra -nőtt (1000 %)• A fejlesztés beruházás-igényességének -növekedési üteme — -n-oba alacsony bázisról indult — meghaladja a -népgazdaság számos jelentős ágazatáét. Ugyanezen időszak alatt -a működtetés költségei is .dinamikusain nőttek. Mivel a lakossági vízhasználatok díjtétele 1968 óta gyakorlatilag változatlan, és a díjtétel, valamint a termelői á-r közötti kiegyenlítést az állami költségvetés biztosítja, a lakossági vízhasználatok állami dotációja ma már megközelíti -az évi 3 -milliárd Ft-ot. Jelenlegi fogyasztási magatartás mellett — figyelembe véve a közéi teljeslkö-rű közművesítésre irányuló céljainkat — m-i-n-d a -népgazdaság beruházási eszközeinek igénybevétele, imi-n-d -az állami költség-vetés kiadásai jelentősen — a -népgazdasági átlagot meghaladó ütemben — tovább növ-ék-edin-étnek. A félhasználás-i magatartás -megváltoztatása ezért -n-a-gym-értékben csökkentené a népgazdaság teherbí róképess-ég ének igénybevételét. A vízhasználatok -mérséklése azonban nemcsak egy tudatosabb fogyasztói magatartást igényel, d-e a felhasználok körében a meglevő vízhasználatokat lehetővé tevő technológia! megoldások felülvizsgálatát, korszerűsítését -is. Ennek pedig szükségszerűen vannak -beruházási-üzemvitel,i konzekvenciái is. A vízhasználatokkal valló ésszerű gazdálkodás megkívánja, hogy ez ne vezessen „a többe -kerüli a leves, m-i-nt -a hús" helyzetek tömeges kialakulásához. Számolni kell -a-zzall a ténnyel, hogy ha a vízellátás-beruházás igényessége és működési költségei dinamikusan in-öv-ékednek is, azért ma még a vízhasználatokkal kapcsolatos kiadások az -ipari -termelés önköltségének legfeljebb 1—2 %-át képviselik. A jelenlegi -ivóvíz-használatok -mennyisége Magyarországon -mintegy 80-szoros-a a kőolaj -fel használásnak. Azonban 1 t kőolaj megtakarítása ma a -népgazdaságnak -mintegy 8000 Ft kiadásménsélklőd-óst jelent — gyakorlatilag kemény valutáiban — (és a kőolajtermékek ára természetesen ennél -magasabb) 1 t ivóvíz pedig csa-k 10 Ft körüli őszszeget. így a kőolaj-fel használás 1%-os m-énséklésiéve! elérhető gazdasági előnyt az ivóvíz-használatoknál csak akikor érhetnénk el, ha a felhasználást mintegy 15%-kai sikerüln-e csökkenteni. A reálisan számításba vehető, gazdaságilag is li-ndökoliható víztakarékossági megöldáisok ezért sZüks-ég szerűen csak szerényebbek lehetnek a kizárólag ágazati szempontok ala-pján felvázolható -lehetőségeknél. Az elmúlt évek során több intézkedés született az indokolatlan vízhasználatok visszaszorítására. A jövőben is számos gazda-ság-i-jogi szabályozás készül a takarékosabb magatartásra, ösztönzésre. E -szabályozok hatásának figyelemmel kísérés-e, szükség -szerinti fólyam-atos korszerűsítésük, egyik legjelentősebb ágazati fel adatunknak tekinthetők. Dr. All Lajos—Hatfaludy Bálint 12