Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
A hulladékgazdálkodás eredményes szervezésének alapja a komplex szemléletmód Tegyük szervezetté a hulladékprobléma megoldását Az emberiség 'létét fenyegető környezeti ártalmak mielőbbi megszüntetését vagy legalább csökkentését sürgető elgondolásokban, szakavatott Hozzáértők és aggódó laikusok jelzéseiben egyre nagyobb hangsúlyt kap a hulladékprobléma megoldása, hnnek az a magyarázata, hogy az a hulladéktömeg, amely napjainkban a talajba, vízbe, levegőbe vagy hu-llad-ékháinyókra kerüli, máir szinte planétái« méretekben' sze-nynyezi a környezetet. Erre szomorú bizonyíték, hogy az elszennyezett folyók egyébék melllett kénlefhetlenü'l hozzájárulnak a számtalan környezeti ártalomnak kitett tengerek élővilágának pusztulásához is. A tengereik nyelik a tavaikkal együtt a ku-ltúr&zféra összes szennyeit, e mellett temetőivé váltak a parti üzemidk és városok hulladéka linóik, szennyeinek, és „háborogva viselik" az egyre veszélyesebb méreteket öltő öl a jsze n nyezést. Az emberiség sorsáért aggódó kiváló elmék már a tömegméretűvé vált ipari termelés első időszakában felismerték a növekvő hulladékmennyiség veszélyeit. Erre a jelenségre már Engels és Marx Is igen 'erőteljesen ráirányította a figyelmet. Marx a tőkés termelés és fogyasztás természetrajzát vizsgálva megállapította-, hogy a termelésben rengeteg hulladék keletkezik, amit ő exkrementumnak nevez. A Tőke Ili. kötetében „A termelés exkrementumainak hasznosítása” címmel -egy egész fejezetet fordított a hulladékokkal kapcsolatos mondanivalójának összefoglalására, Ebben előremutató éleslátással összefoglalta azokat a fő tennivalókat, amelyek ma is időszerűek. Mairx ui. az újrafelhasználás, a termelésbe és a felhasználásba való „visszadobás” alapján elemzi a kérdést, ami napjaink hulladékproblémái megoldásának is elsődleges útja. Ezt jól igazolják azoik a koncepciók, amelyek a hulladékgazdálkodással kapcsolatban számos országban kialakultak. Az alapvető tennivalókat ezek úgy összegezik, hogy a növekvő hulla dékánod atot megfelelő rendsza-bályókkal meg kell állítani és orra kell törekedni, hogy a megsemmisítés vagy hányákra valló juttatás helyett az anyag további felhasználásra, ill. újra hasznosításra -kerüljön. Ez a megoldás ui. kettős haszonnal jár: egyrészt mérsékli a környezet szennyezését, másrészt elősegíti a korlátozott mértékben rendelkezésre álló nyersanyagaikkal való ésszerű, takarékos gazdálkodást. E célkitűzések megvalósítása érdekében erőteljesen ki kell terjeszteni a kevés hulladékkal járó va-gy hulladékmentes technológiáik alkalmazását és módosítani kell a kialakult fogyasztási szóká'sókat. A fogyasztási cikkek új típusainak kialakításánál! a legfontosabb az élettartam növelése. Sürgősen szakítani ikelf — előző cikkünkben már említett — „használd és dobd el" hibás, az anyag-pazarlás 'irányába vivő jelszóval. A kevés hulladékot eredményező termelési és fogyasztási rendszer perspektívája igen kedvező, azonban addig is, míg ez túlsúlyra jut, -a húlladék-pröbléma -reális valóság marad. Ebben az átmeneti időszakban is szükség van olyan intézkedésekre, amelyek legalább a hulladékoknak a környezetbe való kijutásából eredő károsodás, szennyeződés megelőzésére alkalmasak. Ezéket az intézkedéseket, minthogy céljuk a -hulladékanyagok esetleges káros hatásainak, ártalmainak megelőzése, összefoglaló néven a hulladék-anyagok ártalmatlanításának nevezzük. Egyes hulladékoknál ez megvalósítható úgy, hogy a bennük levő anyag-ókat -a természeti folyamatokat -nem akadályozó anyagokká alakítjuk. így pl. ha szervesainyag-ta-rtallmú hulladékot elégetünk, a -benne levő szén széndioxiddá, a hidrogén pedig vízzé alakul át. Egyes szerves anyagokat tartalmazó hulladékok baktériumok közreműködésével is átala-kíthatók. Ennék következtében a szervesa-nyag-ta-rtalamibál hum-uszamya-gók képződnek. A szervetlen hulladék-anyagok e-lbon-táissal, kémiai úton való átalakítással teljes -biztonsággal -nem ártalmaiflao-ííh-atók. Ezért azókna-k a szervetlen húllliadékoknók, amelyek a természeti folyamatokra káros hatást gyakorolnak, egyetlen lehetséges ártalmatlanítási módja a víztől, szélitől és a táplálék-iláinoban szerepet játszó növényeiktől élzá-rtan való tárolása. Lapunk előző számában -megjelent cikkem -keretében megkíséreltem érzékeltetni -n-éháiny — a vi-lá-g különböző tájairól felvillantott — példa segítségével azt a körülményt, hogy milyen -katasztrofális következményekkel járhat bizonyos hulla-dókainyag-ak -nem megfelelő kezelése. Az en-nek kapcsán említett h-aza-i példáik sorát sajno-s az élet időközben tovább gyarapította. Gondólu-nk -i-tt a Vác térségében bekövetkezett vízszennyezésre, amelynek oka -az e területen helytelenül deponált toxikus hu-liladéka-nyagOkra vezethető vissza. Ezek az anyagok ui. a csapadék ha-láisá-ra az elmúlt évek folyamán fokozatosan bejutottak a talajba és szivárgás révén bekerültek a kutakba, amelyeket azonnal le kellett zárni. A bekövetkezett kár rendkívül jelentős, ami igen elgondolkoztató és arra figyelmeztet, hogy a toxikus szennyező anyagok, az egészségre -káros hulladékok tárolása a korábbiaknál -n-agyöbb körültéki-ntóst igényel. Ez a példa -is -igazolja, hogy a válllall-ati érdékéket — -a helytelenül értelmezett üzemi -szintű -megtakarítást — következetesen állá -kell -rendelni a -magasabb rendű társadalmi érdekéknek, -mivel ©llleinlkező esetben a békövetkező ká-r a vélt vállalati haszon sókszorosára nőhet és esetleg visszafordíthatatlan Iká-rois -következményeikkel járhat. A váci példáiból -lé -kél! vonin-i azt -a következtetést -is, hogy sürgősen ki keli alakítani a hulladékok gyűjtésének, kezelésének, hasznosításának, ill. ártalmatlanításának intézményes szervezetét és következetesen érvényt kélll -szerezni az -ide vonatkozó hatósági el-őí-rá-saknak. Természetesen, ha a hélyzet úgy -kívánja, (indokait -a meglevő ható-sági előírások további szigorítása i-s. A szakszerűség érvényesítése a hulladékok deponálásánál, kezelésénél A huHadéka-nyagók deponálásánál és -kezelésénél alapvető követelmény azók -káros hatásainak -megelőzése. Jelenleg a problémát az nehezíti, hogy a hulladékok növekvő m-e-nynyiség-e mellett vegyi hatásaik is egyre súlyosabbak. Mindezeket figyelembe véve indokéit a-n-nak -hang-súlyozása, hogy a probléma ma -má-r csak központilag szervezett módon, intézményesített szervezeti keretek között Oldható meg hatékonyan, mivel os-alk így -biztosítható a megfelelő szakszerűség. A hulladéktelepek számos más problémája közül a talajvíz szennyezése a legnagyobb jelentőségű. A hulia-déktömegen átszivárgó csapadékvíz ui. kimossa az oldható anyagokat, amelyek fokozatosan továbbjutva értékes vízbázisokat szennyezhetnek él és e mellett jelentős Iká-rt ak-ozhatnak magá-n-ak a talajnak az el-szen-nyezésévél is. Az átszivárgó víz mennyisége a -következő tényezőktől függ: — csapadékmennyiség, — a hulladéktömeg vízáteresztő képessége, — -a -biológiai -bomlási folyamatokból származó víz, — a párolgás mértéke. A felsorolt tényezők közül a legdöntőbb a csapadék menynyisége. A különféle hulladéktelepeken végzett méréseik szerint a csapadékvíz 5—50%-a szivárog -a hulladékon át. A nagy -szóródás a hullla-dékte-lep üzemeltetési -módján alk, a telep korának, a hulladék összetétel é-nék é-s az éghajlati viszonyoknak a következménye. A depóniás elhelyezést megelőzően mindenképpen körültekintő és gondos fél-mérés szükséges, hogy a -rendelkezésre álló terület kielégíti-е a közegészségügyi és környezetvédelmi élő írá-sókat. A (különböző deponáló helyék értékelésére -és összehasonlítására áilta-lában a -következő jellemzőiket célszerű figyelembe venni: a) Elhelyezési mód. Ha nagy terület áll rendelkezésre, gyakran a rendezetlen -lerakást választják, aim! sok klvá-nniva-lót hagy ma-ga után. Kisebb terület esetén a -rendezett -lerakás alkalmazása -indokolt. A -két elhelyezési mód közötti átmenetről is lehet szó, amikor bizonyos -szabályozott üzemvitel megvalósítható, d-e nagy helyigénye van, 13
