Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
Gondolatok a nitrogéneutrofizációról 7°/o-os kamatlábbal! nyújtható hitel a közüzemi szolgáltatások, a környezetvé'délem (szennyvíztisztítás, vízminőség megőrzése stb.), valamint a tailajvédelem és a vízrendezés beruházásaira. A forgóeszköz-finanszírozás terén a forgóeszköz-állomány tartás növekedése hitellel csak annyiban finanszírozható, amennyiben a fejlesztésű alapból valló közvetlen fоrgóalap-feltöltés — a fejlesztési álláp elégtelensége miatt — nem valósítható meg. A forgóalap megelőlegezési hitel lejárata 3 év, kamatlába évi 10%. Az átmeneti forgóesziköz-szülkiséglet igénybevételére 12 havi lejárattal, évi 10% kamatláb mellett van lehetőség. A pénzügyi nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervek részére, ha a veszteség, illetve az érdekeltségi alapok pótlására a rendeltetésszerű saját források nem elegendők — banfcszenvek a jövőbein képződő tartalékalap megelőlegezésére — oz erre vonatkozó szabályok szerint — 'hitelt nyújtanak. A hitéi lejárata 2—5 év, kamatlába évi 10%. Az áir- és Ihlitellpóliffiloa, az előbbiekben jelzett szabályozóváltozásaik, az egyes vízügyi szervék (vállalatok, társulatok) 1981. évi gazdálkodását természetesen különböző mértékben érintik. Hangsúlyozni Ikél'l azonban, hogy a módosított szabó lyozáreindszer a vízgazdálkodás területén is megváltoztatja a gazdasági környezetet. Ezzel a vízügyi szerveknek számóliniok kell1. Ezért 1981-ben is kiemelkedő feladat, a hatékonyság növelése mellett, minden területen a költségcsökkentés, a takarékosság szempontjainak érvényesítése. A szigorúbb gazdasági feltételeik mellett mindent él kell követni a béiső tartalékok feltárására, a termelékenység növelése, az anyag- és energiafelhasználás csökkentése, a munkaszervezés, a munkafegyelem meg szilárdítása, az észszerű készletgazdálkodás stb. vonatkozásában. Sokkal jobbam ikéltl kihasználni a racionalizálásban, a szervezésben, a nem gazdaságos termelés visszafejlesztésében, a takarékos és elemző költséggazdálkodásban rejlő tehetségeiket, megfontolt, rangsorolt fejlesztési célok mellett. A megváltozott gazdasági környezet, — az újszerű gazdasági feladatok ellátása —, megfelelő vállalati magatartást, vezetési stílust követéi. Ágazati feladataink eredményes megoldásának, a további előbbrelépésnek záloga az egyéni és kollektív kezdeményezés, a helytállás, az önállóság növekedése. Vízügyi szervezeteinknek 1981-ben ennek értelmében 'kell munkálkodó iok. KÖRÖSI LÁSZLÓ A folyók, tavak, a talajvíz nitrogén tartalmának gyarapodása világjelenség. A talajvíz, ivóvíz nitrogénszennyezése nálunk 3s sók gondot Okoz. Alig több minit másfél évtizede túlzottam pesszimistáinak tartottuk azt a véleményt, hogy az ivóvizet palackozva hozzák forgalomba. Csecsemők számára ma máir nálunk is beszerezhető a palackozott NOj mentes főzővíz. A nitrogéngyarapodás egyik oka kétségtelen a mezőgazdaság nitrogénműtrágya felhasználása. De amikor a világ egy részén éhínség uralkodik, meg gondoláin dó az olyan döntés, hogy felhasználását adminisztratív módszerekkel korlátozzuk. A nitrogén túladagolás viszont veszélyekkel jár. A túladagolás káros hatása üzemen bélül is jelentkezhet. Túltrágyázás elsősorban a takarmánytermesztésben fordul élő, mert ott legnagyobb a tenmésfofcozó hatosa. A nitrogén túladagolás a kérődzőkre is veszélyes, mert a nitrátban gazdag takarmányt a bendő mikroorganizmusai miitritté alakítják. Számos szerző arról ír, hogy a sók nitrit az állat rákos megbetegedését Okozhatja. Sőt azok, aiki'k ilyen állati termékkel táplálkoznak, ugyancsak rákveszélynek teszik Ik'i magukat. Ma, ha nem is egyszerű, de a legkézenfekvőbbnek a N- mérleg szerinti gazdálkodás látszik. Nem Ikell feltétlenül a maximális termésre törekedni, mert az sokszor nem azonos a maximális jövedelemmel, sőt azt csökkentheti. A nitrogénimérleg szerinti gazdálkodás nem csökkenti a környezetvédelem szempontjából fokozottan érdekelt mezőgazdasági üzemek jövedelmét, s elkerülhető a környezetszennyezés. A ma előírt korszerű talajvizsgálatok és termésnyilváintartás (tólblatöraskönyv) alapján megoldható ez a probléma. Különösen fontos az ivóvíz kivételi helyek szennyezésének elkerülése. Számos 'kutató úgy vélekedik, hogy vizeink nitrogén eutrofizációját a műtrágyázásnál is nagyobb mértékben okozhatják a szennyvizeik: a kommunális szennyvizek, az állattartó telepek hígtrágyája, az ipari szennyvizek. Ezeket a szennyvizeket, mivel fontos növényi tápaínyagókat tartalmaznak, legcélszerűbb a mezőgazdaságban öntözéssel hasznosítani. Ezt hátráltatja, hogy a hasznosítás beruházás-igénye nagy. A szennyvíztisztítás sem olcsó, ha tökéletes. A mezőgazdasági haszon pedig elmarad. A szennyvíztisztító telepek nagy része nem végez biológiai tisztítást, egyéb anyagokkal eqyütt a N is folyóinkba, tavainkba 'kerül. Sóik N kerül így legnagyobb tavunkba 'is, A N- ben gazdag szennyvíz öntözésében is a N mérleghez kell igazodnunk. A szennyvíztisztításban a N (és eqyéb növényi tápanyagók) elvonása algáikkal nem új módszer. Kézen fekvőnek látszik egyéb denitrifi'káló mikroorganizmusok felhasználása is. A megengedhető mértékre való bontás azonban hosszadalmas. Fleming kiindulásikor vizsgált ecsetpenész törzsei 10 NE panic Mimit termelték 1 ml tápoldatban, mutációs 'kezeléseik után Viszont 500-szorosára emelkedett penicillin termelésünk. Ebből arra következtethetünk, hogy mutációs kezelésekkel a deniitrifikáló mikroorganizmusokat Is megváltoztathatjuk. 1973-ban állítottunk be Ilyen irányú mutációs kísérleteket. A vad miikroflorát különböző mütegén 'kezelésben részesítettük, 7 il-inyí vízben oldottuk oz ammóniát és az ammánlummlitrát műtrágyát. Fűtött üvegházbah (max. hőmérséklet 26 °C, min. 10 °C) III. 31-én a 'kísérlet beállítáisaikor 10 000 mg/l N IV. 17-én maradt 7214 mg/il N V. 10-én maradt 270 mg/l N V. 28-án maradt 263 mg/l N Az eredményekből láthatjuk, hogy a lebontás nem volt túl gyors. 1980-ban a probléma újra aktuálisnak látszott, ezért a kísérletet megismételtük, az előzőekben ismertetett környezeti viszonyok 'között. A nitrogént ommánluminlitrát műtrágyábüin adtuk. Mutációs Kontroll kezelés Január 28-án N-koncentráció Február 14-én 6000 mg/l 6000 mg/l N-koncentráció Március 20-án 1135 mg/l 2053 mg/l N-koncentráció 417 mg/l 2060 mg/l Újabb megismétlés: Május 2-áin N-koncentráció 6000 mg/l 6000 mg/l Május 7-én N-koncentráció 1159 4307 mg/l mg/l Június 27-én N-koncentráció 354 mg/l 4300 mg/l A miutagénekkel kezelt milkroílóra az első 1—2 hét alatt 2—3-szor gyorsabban bontotta az ammóniumaitnátot, mint a közéletien (a májusban végzett kísérlet már fűtetlen, hűvösebb 'körülmények között történt). Feltehető, hogy a kontroll esetében a párologtatás adta a különbséget. Csaknem 'két hónap után a mutált flóra N-'boiratása 5-iszöröse, illetve megismételve 12-szerese volt a kontroliénak. Ebből csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy eredményesen lehet fokozni mutagén fcezellésékíkel a mikróflóra nitrát, ammonium bontó képességét. Persze ez az eredmény még nem kielégítő, nem élég gyors. Még lassúbb volt a bontás, ha 6000 mg/l N-'koncentráció helyett 12 000 mg/l koncentrádiójú oldatot használtunk fel. Ha kielégítő denitrifilkációs sebességet sikerüli elérnünk, még újabb problémák előtt állunk. A szennyvíz, amely ilyen gyors N- bontó m'ilkróHórát tartalmaz, bébocsáitható-e a vízbefogadóba? Szaporodásuk nem lesz-e gyorsabb a vad típusokénál? öntözéssel a talajba jutnak. Nem semmisítik-e meg a kiadott N-műtrágyát? A nitrogén eutrofizáció megakadályozásának sokféle módja van. Sajnos, egyik sem olcsó megoldás. Vizeink védelme nagy anyagi áldozatvállalással jár. Dr. Ujj Mészáros Károly 7
