Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-05-01 / 5. szám

A kiskörei tározó П kiskörei tározó hazánk (legna­gyobb mesterséges tava lesz tel­jes feltöltése után. Vizét nem­­csők öntözésre és energiaterme­lés céljára hasznosítják, hanem üdülés­re is, így a tá rozandó víz mii nőségének alakulása fontos 'környezetvédelmi kér­dés. Annáik érdekében, hogy a víz vár­ható minőségét előre jelezhessék, fed kellett deríteni a tározó különböző fél­­töltöttségi állapotaiban fellépő vízimoz­­gá'sök főbb jellegzetességeit. A tározó alapterülete nagy (120 'km2, tehát mintegy 1/5-e a Balatonénak) át­lagos vízmélysége (kb. 2,5 m), azonban még a legmagasabb duzzasztásnál is kisebb amazénál. Alakja a meglevő ár­védelmi töltéseik vonalvezetését követi és így szabálytalan. Hossza több, mint 30 km, szélessége néhol eléri az 5—6 km-t 'is, máshol 300 m alatt marad. A vízfolyás szerintii felső részt 'kettészeli a Poroszló—Tiszafüred közötti vasúti és közúti töltés és csupán két nagyobb és két kisebb méretű hídnyílás teremt kap­csolatot a felső és a középső rész (között. A legmélyebben fekvő abádszalöki öblözetet keskeny nyakrész választja el a tározó középső részétől, amelynek bal parti töltése mellett a Tisza, a jobb szélén pedig a Kis-Tisza kanyarog. Az öblözetből ágazik ki a nagykunsági, a duzzasztómű közeléből pedig a jászsági öntöző főcsatorna. A maximálisam tú­rázható 400 millió m3 víztömeg térfoga­tához 'képest a két főcsatorna tervezett 35 m3/is összes vízkivétele olyan csekély, hogy a tározó belső vízmozgása'it nem befolyásolja számottevően. Erőteljesebb ára mlásmódosító hatása van a tározó­ban még bennlevő növényzetnek, első­sorban a bozótóknaík. Mivel ezek el­tűnése hosszabb idő alatt várható, a vizsgálatok egy részénél a növényzet je­lenlétét is figyelembe vettük, és az áb­ráin vonalkázással tüntettük fel a bozó­tos területéket (1977. évi állapot). LABORATÓRIUMI KISMINTAVIZSGÁLATOK Az előbbiekben említett (kérdések tisz­tázása végett a Vízgazdálkodási Tudo­mányos [Kutatóközpont „Kvassay Jenő” Hidraulikai Laboratóriumában 1977-ben megépült a kiskörei tározó 1 : 1000 víz­szintes méretarányú kismintája. Ezen három különböző duzzasztási szint (89, 90,50 és 91,20 m Orsz.), valamint az átlagosan kétévenként várható 1600 m3/s és a sokkal ritkábban előforduló 4000 m3/s vízhozamú árvizek esetén elő­álló belső áramlási viszonyokat vizsgál­tuk meg. Mivel a tározóban kialakuló vízimoz­gásokat a szelek is előidézhetik, illetve módosíthatják, az előbbi vizsgálatokat megismételtük a gyakori, erős északi szelek fellépése 'idején is. Ehhez a kis­mintát vízszintes üveglapokból álló tető­vel fedtük el, és a szelet 9 db nagy tel­jesítményű ventillátorral állítottuk elő. Az áramlások (irányát és sebességét úgy állapítottuk meg, hogy a víz felszí­nére fehér konfetti-szemeket szórtunk és azokat több másodperces megvilágí­tási idővel fényképeztük. Az elmozduló papírdarafokák tehát a fényképen csak ott jelennék meg pontonként, cthoJ áramlás nem volt, egyébként csikókat húznak, amelyék hossza arányos a he­lyi felszíni sebességgel. A széllkeltéssel végzett (kísérleteknél azt az eljárást nem lehetett alkalmazni, ezért ibolyántúli fényben élénkéin világító festékkel be­vont úszókat tettünk a vízre, és őzök elmozdulását teljes sötétségben, 'ibo­lyántúli fényt kibocsátó lámpák világá­nál fényképeztük. A DUZZASZTASI SZINT ÉS AZ ÁRAMLÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSE A különböző duzzasztási szintek ese­tén az öntözés szempontjából kritikus augusztus havi közepes vízhozam (240 m3/s) érkezik a tározóba, és ugyan­annyi távozik onnan (a két öntöző fő­csatornán és a duzzasztóművön együt­tesen). A növényzet 'hatását csak a leg­alacsonyabb (89 m Orsz.) duzzasztásnál vettük figyelembe, a másik kettőnél csu­pán a tározó alakja, domborzata és más fizikai adottságai befolyásolták az áramlásokat. A vízborítás a legalacso­nyabb Vizsgált szintnél még csak mint­egy 75 %-os, és csupán a legmaga­A tározó kismintájának látképe sabb (91,20 m Orsz.) szint esetén éri el a 100 °/0-ot. Megállapítottuk, hogy a duzzasztási szint növelésével a felülről étkező víz egyre kevésbé (követi a Tisza főimedrét, és a tározó egyre inkább tóvá alakul áramlástani szempontból lis. A 'legala­csonyabb duzzasztásnál a legerősebb a fenékdomborzat hatása az áramlás irányaira, és a leggyengébb a vízcsere a főmeder és a (hullámtér között. Ezért a főmederrel párhuzamos természetes parti lerakódásokat, amelyek gátolják a víz (kilépését a főmederből a hullám­térre, sűrűn át kell vágni, a legkritiku­sabb helyen pedig célszerű a főmedret sekély földcsatornáik segítségével is összekötni a hulHámtér mélyebben fek­vő részeivel. Ennek szerepe a későbbi, magasabb duzzasztási szintéknél egyre kisebb lesz, de amíg fel nem töltődnek, a tározó évenkénti leürítését is meg­könnyítik. A növényzet a tározó középső részén 8 A kiskörei tározó vázlatos helyszinrajza

Next

/
Thumbnails
Contents