Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
A kiskörei tározó П kiskörei tározó hazánk (legnagyobb mesterséges tava lesz teljes feltöltése után. Vizét nemcsők öntözésre és energiatermelés céljára hasznosítják, hanem üdülésre is, így a tá rozandó víz mii nőségének alakulása fontos 'környezetvédelmi kérdés. Annáik érdekében, hogy a víz várható minőségét előre jelezhessék, fed kellett deríteni a tározó különböző féltöltöttségi állapotaiban fellépő vízimozgá'sök főbb jellegzetességeit. A tározó alapterülete nagy (120 'km2, tehát mintegy 1/5-e a Balatonénak) átlagos vízmélysége (kb. 2,5 m), azonban még a legmagasabb duzzasztásnál is kisebb amazénál. Alakja a meglevő árvédelmi töltéseik vonalvezetését követi és így szabálytalan. Hossza több, mint 30 km, szélessége néhol eléri az 5—6 km-t 'is, máshol 300 m alatt marad. A vízfolyás szerintii felső részt 'kettészeli a Poroszló—Tiszafüred közötti vasúti és közúti töltés és csupán két nagyobb és két kisebb méretű hídnyílás teremt kapcsolatot a felső és a középső rész (között. A legmélyebben fekvő abádszalöki öblözetet keskeny nyakrész választja el a tározó középső részétől, amelynek bal parti töltése mellett a Tisza, a jobb szélén pedig a Kis-Tisza kanyarog. Az öblözetből ágazik ki a nagykunsági, a duzzasztómű közeléből pedig a jászsági öntöző főcsatorna. A maximálisam túrázható 400 millió m3 víztömeg térfogatához 'képest a két főcsatorna tervezett 35 m3/is összes vízkivétele olyan csekély, hogy a tározó belső vízmozgása'it nem befolyásolja számottevően. Erőteljesebb ára mlásmódosító hatása van a tározóban még bennlevő növényzetnek, elsősorban a bozótóknaík. Mivel ezek eltűnése hosszabb idő alatt várható, a vizsgálatok egy részénél a növényzet jelenlétét is figyelembe vettük, és az ábráin vonalkázással tüntettük fel a bozótos területéket (1977. évi állapot). LABORATÓRIUMI KISMINTAVIZSGÁLATOK Az előbbiekben említett (kérdések tisztázása végett a Vízgazdálkodási Tudományos [Kutatóközpont „Kvassay Jenő” Hidraulikai Laboratóriumában 1977-ben megépült a kiskörei tározó 1 : 1000 vízszintes méretarányú kismintája. Ezen három különböző duzzasztási szint (89, 90,50 és 91,20 m Orsz.), valamint az átlagosan kétévenként várható 1600 m3/s és a sokkal ritkábban előforduló 4000 m3/s vízhozamú árvizek esetén előálló belső áramlási viszonyokat vizsgáltuk meg. Mivel a tározóban kialakuló vízimozgásokat a szelek is előidézhetik, illetve módosíthatják, az előbbi vizsgálatokat megismételtük a gyakori, erős északi szelek fellépése 'idején is. Ehhez a kismintát vízszintes üveglapokból álló tetővel fedtük el, és a szelet 9 db nagy teljesítményű ventillátorral állítottuk elő. Az áramlások (irányát és sebességét úgy állapítottuk meg, hogy a víz felszínére fehér konfetti-szemeket szórtunk és azokat több másodperces megvilágítási idővel fényképeztük. Az elmozduló papírdarafokák tehát a fényképen csak ott jelennék meg pontonként, cthoJ áramlás nem volt, egyébként csikókat húznak, amelyék hossza arányos a helyi felszíni sebességgel. A széllkeltéssel végzett (kísérleteknél azt az eljárást nem lehetett alkalmazni, ezért ibolyántúli fényben élénkéin világító festékkel bevont úszókat tettünk a vízre, és őzök elmozdulását teljes sötétségben, 'ibolyántúli fényt kibocsátó lámpák világánál fényképeztük. A DUZZASZTASI SZINT ÉS AZ ÁRAMLÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSE A különböző duzzasztási szintek esetén az öntözés szempontjából kritikus augusztus havi közepes vízhozam (240 m3/s) érkezik a tározóba, és ugyanannyi távozik onnan (a két öntöző főcsatornán és a duzzasztóművön együttesen). A növényzet 'hatását csak a legalacsonyabb (89 m Orsz.) duzzasztásnál vettük figyelembe, a másik kettőnél csupán a tározó alakja, domborzata és más fizikai adottságai befolyásolták az áramlásokat. A vízborítás a legalacsonyabb Vizsgált szintnél még csak mintegy 75 %-os, és csupán a legmagaA tározó kismintájának látképe sabb (91,20 m Orsz.) szint esetén éri el a 100 °/0-ot. Megállapítottuk, hogy a duzzasztási szint növelésével a felülről étkező víz egyre kevésbé (követi a Tisza főimedrét, és a tározó egyre inkább tóvá alakul áramlástani szempontból lis. A 'legalacsonyabb duzzasztásnál a legerősebb a fenékdomborzat hatása az áramlás irányaira, és a leggyengébb a vízcsere a főmeder és a (hullámtér között. Ezért a főmederrel párhuzamos természetes parti lerakódásokat, amelyek gátolják a víz (kilépését a főmederből a hullámtérre, sűrűn át kell vágni, a legkritikusabb helyen pedig célszerű a főmedret sekély földcsatornáik segítségével is összekötni a hulHámtér mélyebben fekvő részeivel. Ennek szerepe a későbbi, magasabb duzzasztási szintéknél egyre kisebb lesz, de amíg fel nem töltődnek, a tározó évenkénti leürítését is megkönnyítik. A növényzet a tározó középső részén 8 A kiskörei tározó vázlatos helyszinrajza
