Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
Л mezőgazdasági vízgazdálkodás távlata, feladatai a VI. ötéves tervben Dr. Eleki János miniszterhelyettes nyilatkozata a Magyar Vízgazdálkodás számára A magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben kimagasló eredményeket ért el a termelés csaknem minden területén. Különös örömmel hallgattuk a Szovjetunió XXVI. kongresszusának előadói összefoglalójában Brezsnyev elvtárs kiemelését, amely példaként említette országunk mezőgazdaság területén elért sikereit. Hogyan látja Miniszterhelyettes elvtárs a lezárult V. ötéves tervciklus öntözési eredményeinek alakulását, vajon éltünk-e az adott lehetőségekkel az öntözés minden területén? Vailó'bain nagy és megtisztelő eiliismieréS'Sél szólít a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusainak előadói beszéde mezőgazdasógumkról, amellyel az elmúlt 'évtizedeikben munkásosztályunk segítségével — szorgalmas parasztságunk teremtett meg. A lezárult V. ötéves terv sorain — kipróbált agrárpolitikánknak megfelelően — tovább fejlődött az élelmiszer-termelésűink. Eredményeink elérését segítette többek között az a 800 mezőgazdaságii üzem is, aiholl az elmúlt évtizedekben öntözési lehetőséget teremtettünk. Az öntöző gazdaságok a középtávú tervidőszak során összesen 1,3 millió hektáron alkalmazták a vízpótlást. A megöntözött földökén hektáronként 13—15 GE-el többet termelitek. Az öntözés eredményéként évente 15,6 milliárd forint halmozott bruttó termelési értéket realizáltak, a nemzeti termelésihez való hozzá járatásuk évente 4,6 milliárd forint volt. Jelentős a vállalati eredmény-különbség Is az öntöző gazdaságok javára. Míg a mem öntöző gazdaságok átlagában ez 1700 Ft/ha volt, az öntöző gazdaság okiban 2400—3800 Ft/ha között Ingadozott Eredményniek tekintjük, hogy az öntözés szétszórtsága mérséklődött. 1975-ben még a gazdaságok 50 százalékában az öntözésre berendezett terület nem érte él a 120 héktárt, napjainkban Viszont a berendezett terűiét 60 'százaléka már 600 hektár feletti méretű, örvendetes, hogy az öntözött szántóterületek talaj min őségé is javult a korábbi évékhez viszonyítva. E területék 73 százaléka ma már a 20 AK/ha-náil magasabb földiminőségű csoportba tartozik. Említésre méltó az ipari 'háttér fejlődésié lis. Jelenleg a hazaii Ipar gyártja az ©gyes növényfajok igényéhez jól ‘igazodó, 9 féle önjáró illetve gépi áittélepítésű nagyüzemi berendezést. A kisgazdaságok 3 féle öntözőberendezést vásárolhatnak. A nagyüzemi esőzteitő öntözőberendezésék létesítéséhez szükséges eszközök, gépeik, szerelvényeik szintén rendelkezésre állnak. A felületi öntözés korszerűsítésének a feltételeit javították 30 db Caterpillar földmunka gépsor behozatalával! lis. Az üzemák öntözőitéliepei és öntözőgépei vízellátását elsősorban a vízügyi szolgálat látja el fennakadás nélkül. Céljaink imamadéktalain teljesítéséről mégsem beszélhetünk. Indokolatlanul nagy a szóródás az öntözőgíazdaságolk eredményei között. Kevés és lassan növekszik a szánna azoknak az öntözőgazdaiságoknaik, ahol 65—70 GE mázsa hozamot érnek el átlagosain hektáronként. A rizstenmissztésönk színvonala éppúgy elimairaidt a lehetségestől mint az öntözővizet jól hasznosító fajtáik, hibridek minősítése, ikiivá'laiszása, nemesítése. A gazdaságok öntözőszakembereinek a racionális fogílallkoztatása sem megfelelő. Sok üzemben a technikai lehetőségektől messze elmarad az üzem- és munkaszervezés. Mindez hozzájárult a kapacitások elégtelen kihasználásához. Mais goindók lis megoldásra várnáik! Az V. ötéves tervben előirányzott fejlesztéseink egy része a beruházásaik mérséklésére tett iintézkedéseinlk miatt nem valósulhatott meg. A meglevő berendezésék állagimegóvására a tervezettnél lényegesein kevesebbet fordítottak az üzemek, ezért az elhasználódás gyorsabb 'mint a pótlás. Számottevően növekedett az ipart eredetű anyagok, a szolgáltatások ára, köztük a vízszolgáltatási díjaik is. Ezért is, valamint a csapadékosabb időjárás hatására is mérséklőditek az öntözővíz iránti igények. Több gtozdiaiság visszamondta a vízjogi engedélyét, így az öntözhető terület vallójában közel 100 ezer hektárral kisebb, mint a nyilvántartott. A vízjogiról való lemondás mindaddig egyezett a szándékainkkal, amíg a már nem üzemeltethető telepek vagy az amortizálódott gépék vízjogánalk a visszamondását jelentette. Ez a többség I Van azonban olyan gazdaság lis, amely — megítélésünk szerint elhamarkodottam — a még üzemeltethető berendezések használatáról mondott le. А VI. ötéves tervben, mely területeken lehet továbblépni? Rendelkeznek-e gazdaságaink — termelőszövetkezetek, állami gazdaságok — megfelelő anyagi lehetőségekkel, hogy az öntözés fejlesztésében jobban kihasználhassuk adottságainkat? А VI. ötéves terv során általában, de az öntözés területén különösen a hatékonyság növelésében lehet és kell továbblépnünk. A terülietcsökkenés főleg ott következett ibe, ahol nem voltaik meg az intenzív öntözéses gazdálkodás komplex feltételei. Ez önmagában is a hatékonyabb öntözés Irányába hat. A megmaradó területeken lis sok kihasznál altiam lehetőségünk van. Ezeik közüli a legjelentősebb a vetésszerkezet és aiz öntözési lehetőségek összhangba hazalsa. Éghajlati adottságaiiinlk mellett az öntözésigényes kultúráik aránya indoko lattanul alacsony a,z öntözhető területeiken. Kedvezőtlen a nagy értékű öntözhető ültetvényeik aránya is. Sok helyen a gyepek öntözése is ellmarad a szükségestől és a lehetségestől. A középtávú tervidőszak növénytermesztési feladatai úgy valósulhatnák meg, ha a hazai burganya- és culkorellátáis növekvő hányadát az öntözött földiek adják. Zöldségtermesztésünk fejlesztésében is számottevő szerep jut az öntözésinék. A szántóföldi taikarmámytermő területék tervezett — 200 ezer hektáros — csökkenése is, főleg a gyepek és a tömegtaktarmáinytermő területék öntözése illetve a kettős termesztés bővítése révén ellleinisú'lyozlható. Sürgős feladatunk a Zizstermesztés technológiájának teljes körű továbbfejlesztése is. Megkülönböztetett feladat hárul a termelési rendszerékre abban, hogy az általuk integrált 'növényeknél az öntözéses technológiáikat kialakítsák. Célkitűzéseink gyorsabb ütemű megvalósítását szolgálta tavaly a jól működő ifjúsági önítözőtábarok számárnak a növelése is. Anyagi lehetőségeink korlátái miatt koncentrálnunk keil a íeiijesztési lehetőségélniket. A már megkezdett öntözésfejlesztéseket gyorsain befejezzük. Új fejlesztést a Tisza*—II. térségében — ahol a vízszolgáltató műveik már kiépülteik —, támogattunk. A rtzsltétepelk korszerűsítésére mais célokra rendelkezésre álló pénzforráisoíkait csoportosítunk át. Támogatjuk az olyan egyszerűbb, így olcsóbb megoldásokat mint például a polietilén öntözőtömlőik ajkai ma zása vagy a mélyl'azítá'SO'S altaliajöntözós. A mezőgazdasági üzeméknék pedig a meglevő kapacitásaiknak állagmegőrzésére, rekonstrukciójára kell az eddlgékinél lényegesen többet ford itatni uik. Váncsa Jenő miniszter elvtárs nemrég külön kérte az újságírókat, hogy nagyobb gondot fordítsanak a földvédelem fontos kérdésére, emeljék ki a földvédelem törvényének jelentőségét. Miniszterhelyettes elvtárs szerint hogyan vonatkoztatható ez a kérdés szorosabban a vízgazdálkodás tennivalóira? A főid védelméről szólnunk és főleg érdiekében tennünk mindaininyiuinlk kötelessége. A termőföld semmi mással miem pótolható természeti kincsünk, amellyel az utóbbi évtizedekben a szükségesnél „bőkezűbben" bántunk. Ezt mutatja a mezőgazdasági területék csökkenése, de erre utal a vízkárral sújtott területék alakulása és a roncsolt területeik növekedése ‘is. A földvédelemben a vízügy és a mezőgazdaság 'egymásra utalt, együttműködése szükségszerű. Minden hidrotechnikai létesítmény, természetes vízfolyás hatást gyakorol a környezetére, így a földekre is. A közös tennivalónk abban van, hogy e hatások közül a mezőgazdaságira kedvezőtlenek mérséklődjenek vagy meg szűnjenek. Ennék a technikai feltételei adottak. Az újabb vízi létesítményék újabb földterületet is igényelnek. Körültekintőbb tervezéssel, jobb műszaki megoldásokkal ei 4
