Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
Van-e jövője az öntözésnek Magyarországon ? (Levélváltás Oroszlány István és Budavári Kurt között) akadt esztendő, almikor a félmilliót is meghaladta. — Kikalkulálták egyáltalán, hogy mennyit is hoz a a tsz konyhájára az öntözés, vagyis mennyi a forintban kimutatható haszna? — Nincs az a statisztikus, aki ezt megfejtené, de hát úgyszólván naponta érzékeljük az öntözés kézzel fogható hasznát — hangzik a válasz. — A szövetkezet 18 ezer hektárnyi földterületének 30 százaléka szikes, vagyis roszszaibb vízgazdálkodású, mégis a feketeföldön tartjuk érdemesebbnek öntözni I Hogy miért? Pofon egyszerű a válasz: mert jobban megéri. Kelesztő, életmentő öntözés — hallom és jegyzem e nagyon is telibe találó szakszavakat Megtudom egyebek közt Kincs Károlytól, valamint ifjú -munkatársától, a legelők öntözésében illetékes Szilágyi Istvántól, hogy leginkább a burgonya, a cukorrépa igényli, egyszersmind hálálja meg a művi csapadékot. Jóllehet tavaly — mint -már említettem — mindössze egyetlen alkalommal öntöztek cukorrépát, de gyakoribbak az olyan esztendők, amidőn három-négy ízben -is megtörténik ez. Energiaszegény, ha úgy tetszik, „energia-drága" világunkban persze korántsem közömbös, hányszor kényszerülnek erre, hiszen az esőztető motorok, átemelők nem kevés gázolajat fogyasztanak. REKONSTRUÁLNI A FŐCSATORNÁT Aki végigbaktat a Keleti Főcsatorna mentén — így Kincs Károly —, az láthatja, hogy az elnádasodás fokozódik. A talajvíz -megemelkedett, s ha elvezetésről nem gondoskodunk, vagyis nem létesül több, úgynevezett övcsatorna, akkor előbb-utább bajba kerülhetünk. A -közelmúltban tárgyaltunk erről az illetékes vízügyi szervekkel. — Hányon dolgoznak az öntözésben? — Vagy százan, persze idényszerűen. Nem várunk mindent az állaimtól, a vízügytől, magunk húzunk, például „közelítőnek" titulált csatornákat, van ehhez egy „óriásekének" -mondott, Sz— 100-as 'lánctalpas traktorral vontatott ekénk, amely fél méternyire ás le a földibe. Jóllehet immár évtizede szolgál, kibír még ugyonen-nyit. — Végül hallhatnék valamit a legelők öntözéséről? — Ezer -hektárnyi legelőt öntözünk rendszeresen, áléi itt a birka, s a szarvasma-rha egyaránt. Van 5500 hektár ősgyepünk, omit 1974 óta folyamatoson javítottunk, nem kis részben a víz segedelmével. Eddig hatszáz hektár ósgyep talajjavítása történt meg, Nádudvar maklkodi határrészén, aztán a Peres, Csipelóré elnevezésűeken. Nem tudom, vajon a divatszóv-al „teherbíráképességnek" mondogatott pénzügyi helyzetünk megengedi-e a valóban régen, még az ötvenes évek közepe táján megépült Keleti Főasatoma gyökeres megújítását? Egy valami azonban bizonyos, megerősíti beszélgető partnerem is: a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet hírnevét jócskán öregbítette már ez a csatorna. Keresztényi Nándor Az utóbbi évek csapadékos-sága miatt az öntözés nagyobb arányú hazai alkal-ma zá-sa a-z öntözési szakemberek -és a -mezőgazdaságii nagyüzemek vezetői előtt i-s kérdésessé vált. Ezt tükrözi a két régi öntözési szakember — Oroszlány István és Budavári Kurt — közötti alábbi levélváltás is. A két levél a szélesebb -közvélemény érdeklődésére is -számot ta-rthat. Ezért adtu-nk helyet a két levél számá-ra lopunk hasábjain. Oroszlány István 1939—1948 között az Országos Öntöz-ésügyi Hivatal, 1948— 1950 körött pedig az Országos Vízügyi Hivatali mérnökeként dolgozott; 1950— 1958 között a -szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet -kutatója volt. 1959-től -a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára (1975-ig — nyugállományba vonulásáig — a Kultúrtechn-ikai Tanszék vezetője volt).-Budavári Kurt 1948 elejétől — -megszakítás nélküli — a vízügyi szálgálatba-n öntözéssel foglalkozott, különböző beosztó sokban (1960—1976 között az Országos Vízügyi Hivatal akkori Vízhasznosítási — öntözési — önálló Osztályának vezetője volt). Gödöllő, 1978. III. 5. Kedves Kurt! Nagyon köszönöm, hogy az ígért anyagot -meglk-üldötted. Jó betekintés az önitözöf ü-rt-pnog-raimba. De elárulom, hogy ón m-i-lyen ellentmondás feloldásán 'kínlódom. Ahogyan a mezőgazdaság igényeinek fokozatos kielégítése a műszaki színvonal emelésével -megvalósult, úgy -lett az öntözés egyre drágább, s a kihasználás azt mutatja, hogy az öntözés iránti „rajongás" sem javult. A bölcsek úgy mondják, hogy az öntözés csak ott indokolt, ahol a „víz miní-m-u-mba kerül”. Ez a 'küszöb azomban az öntözés -növekvő ráfordításaival egyre messzebb tolódik, fut az öntözés gyakorlása elől. S ma csak néhány Olya-n növény van, ahova az öntözést ojá-rvlOni merik (zöldség, burgonya, esetleg cukorrépa). Ehhez nincs szükség az öntözhető terű-letek növelésére. Belefér о jelenlegibe.-Kiutat csak az öntöz-éstechniika egyszerűsítésében -látok. (Lásd gyep.) Mint nyugdíjas, a kérdést csak elméletileg vizsgálom, nem aka-rok már labdába rúgni. Ezért ért volna a .küldött anyag -kétszer annyit, ho szubjektív véleményed is hozzáfűzöd a történtekhez. Utólag a-z ember lehet már okosabb. Akikor is érdekel a magánvéleményed, ha azt mondod: lázál-m-at kergetek. De Te közelebb voltál az eseményekhez, és így tárgy Magosabban ítélihetsz mint én. Nos? Vá-llla l-kozná l i-lyesm-i-re? ... Csak tisztán szeretnék -látni. A magom számadását csinálom. Érdemes volt a-z öntözésre egy életet fordítani? Am-it küldték m-ég egyszer -köszönöm, és ha van -kedved, kérlek egészítsd ki sa-ját utólag megfogalmazott, a tapasztaltaikra épített véleményeddel. Azt is köszönöm. Szeretettel üdvözöl Oroszlány István Budapest, 1980. 12. 30. Kedves Pista ! Mindenekelőtt elnézésedet -kérem, hogy csak most válaszolok a több, mint két évvel ezelőtt írt levéledlre, de előbb össze kellett gyűjtenem és feldolgoznom azokat az adatokat, amelyek a váloszom-a-t megalapozzák. A -leveled végén feltetted aizt a kérdést, hogy „Érdemes volt oz öntözésre egy életet fordítani?” Bevallom, hogy oz utóbbi években ez a -kérdés bennem is többször felmerült. Én -is feltettem magamban azt a kérdést, hogy kifizetődő-e Magya-rországon az öntözést kiterjedten alkalmaim i. Ezekre a -kérdésekre a -legutóbbi -ideig csak szubjektív ítélés alapján tudtam válaszolni, -ment bizonyító erejű adataim -nem voltak; de még jól emlékeztem о több évtizeden át tapasztalt „száraz" és aszályos nya-ra-kra, amikor mindenki a szárazságtól ,,-megszorült" kalászokról és a „furulyázó" k-ükoricafaldekről panaszkodott, amelyeknek si-railmas látványá-ra még ma is élénken emlékszem. Szubjektív véleményemben megerősített az a tudat, hogy az öntözés szükségességéről korábban sokat beszéltek és írtaik is az országiban, az öntözés hazai élterjesztésén — több, mint egy évszázadön át — sok, kiváló, hazai szakember fá-radozott, sőt 1937- ben törvényt is alkottak en-nek érdekében és különálló szervezetet -is hoztok létre: az öntözésügyi Hivatalt. Néhány hónappal ezelőtt az a gyanú kezdett bennem -kialakulni, hogy a hazai öntözés visszaesésének (a -leveledben található kifejezéssel: „az öntözés iránti rajongás csökkenésének") o-z -időjárás tortásobb változása lehet az oka. E kérdés objektív vizsgálata érdekében kiegészítettem a tíz évvel ezelőtt a-bba-20
