Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-04-01 / 4. szám

Öntözőrendszerek automatizálás Atu domáinyos-tech n ikai f orra d a -lom velejárója, hogy az élet, a termelés minden területén törek­szik az ember az a utamatizálás­­ra. Ez a törekvés vezérelte a tervezőket aiklkor, 'amikor az ország egyik legna­gyobb vízhasznosítási létesítménykomp­lexumát, a Kiskörei Vízlépcsőt és öntö­zőrendszereit megalkották. Milyen céljai lehetnék az öntöző­­rendszerek automatizálásának? —■ a vízelosztás mechanizmusának egyszerűsítése, — a vízhasználók vízigényének idő­ben és mennyiségben minél tökélete­sebb kielégítése, — ae öntözőrendszer veszteségének csökkentése, — m unlkaerő-megtalka'rítás. Az öntözőrendszerek automatizálásá­ra kézenfekvőén kínálkozik az öntöző­­csatornáik és műtárgyak ailvízsziintfartás­­ra alkalma s módon való kiépítése, amely lehetőséget ad arra, hogy a víz­használók előzetes igénybejelentés nél­kül mindenkor a1 szükséges vízmennyisé­get megkaphassák. A Kiskörei Vízlépcső két nagy öntöző­rendszerében a Jászsági és Nagykun­sági öntözőrendszerben a vízszinttartás és vízelosztás automatizálására hidrau­likus ailvízszimttartók, a vízhasználók ál­tal fel használt vízmennyiség mérésére palástos vízadagolék épültek. Az atlsávezérlésű rendszerek első lé­tesítményei a Közép-Tisza vidékén 1973- baa lépték üzembe. Ezt megelőzően ezen a területen csak felsővezérlésű rendszerek üzemelitek. A Kiskörei Vízlépcső öntözőrendsze­reiben a VIZITERV hazai szóiba dalom alapján (Dóra Tibor, Merényi Miklós, Barátfalvy Ottó tervezte meg az alvíz­­szinitszabályozókat (iES típusú aiivíz­­szintszabályozák.) A megépült és építés alatt levő alvízszint-szabályozók áttekintő helyszínrajza ES típusú alvízszint-szabályozó és palástos vizadagoló Az 1973 óta eltelt immár 7 (éves üze­melési időszak lehetőséget ad a ta­pasztaltatok összefoglalására. Az alsó­­vezérlés mint vezérlési mód alkalmazá­sával kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy előnyös, mert — a vízelosztást és vízkormámyzást nagyrészt mechanikussá teszi, — a osatarna vízszállítási kapacitá­sán belül biztosítja a vízigényék gyors és tetszés szerinti kielégítését, — automatika alkalmazása esetén személyzet megtakarítását teszi lehe­tővé, — csökkenti a vízkormányzásibál szár­mazó rendszerveszteséget (túlfolyó víz nincs). Hátrányos, mert — (kis vízigény esetén eredményez magasabb (statikus) vízszintet, ami fo­kozza a szivárgási veszteséget, — a hidraulikus automaták nem te­szik lehetővé az igények változásához alkalmazkodó rugalmas vízsziatváJtoz­­tatá'St, 16

Next

/
Thumbnails
Contents