Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3. szám
í\z aláírás: magyar mérnök tavaikat". Ezek mesterséges tavak voltak. Felduzzasztott vizet engedtek vízikerekekre, amelyek érczúzókat, bányafelvonókat, szivattyúkat, ventillátorokat, fájtatokat stb. hajtottak. A Selmecen dolgozó Ней József Károly gépmesterrel közösen tervezett és épített bányagépei, vízoszlopos emelőgépei stb. rendkívül érdekes technika-történeti emlékek. Hidakat is épített. Az egyik, a Lipótvár és a Galgóc közötti Vág-híd közel egy évszázadon át állt. Ugyanúgy a garamszentkereszti, a garamberzencei és a zsarnácai hidak is a mérnöki tervezés és a magyar ácsművészet remekei voltak. Mária Terézia 1746-ban elrendelte a Tata környéki mocsárvidák rendezését, a felesleges vizek levezetését. Mikoviny az ószőnyi, a tatai és a Dunaalmás vidéki lápokat lecsapolta, és 1747 nyarára a munkát befejezte. A főcsatornát a környékbeliek máig Mikoviny-ároknak mondják. A környékbeli latifundiumok érdekeltjei úgy látták, hogy a rendezés kárukra van és a lakosságot fellázították. Valósággal megtámadták a felmérést végző földmérőket, és a munkát vezető pallérokat. A munkálatok közben számos római emlék került elő. Mikoviny már régészeti ásatásokat is végzett, ma úgy mondjuk „leletmentés" céljából. Az egykori Brigetio sok emléke létezett még akkor. Mikoviny felhívta az udvari és magyar kamara figyelmét a maradványok archealógiai-történelimi értékére, de sajnos süket fülekre talált. Rengeteg emlék elpusztult. Mikoviny több más egykori római település felmérését is elvégezte. Nagy, kéziratos, térkép- és helyszínraíjzokkai tarkított munkája sajnos még kéziratban elkallódott. Milyen jó lenne, ha mégis előkerülne egyszer! Talán nem érdektelen, ha e kiváló mérnök, térképész és vízépítő tevékenységének egy különleges ágát is megemlítjük. Egy Leistner nevű német matematikus a kör négyszögesítéséről tanulmányt írt. A feladat lényege — tudjuk — az, hogy körző és vonalzó segítségévei olyan négyzetet keil rajzolni, amelynek területe pontosan akkora, mint egy megadott köré. Nem vitás, létezik két olyan idom — kör és négyzet —, amelyek területe egyforma, de a feladat szerkesztéssel nem oldható meg, legfeljebb csak közelítéssel. Leistner dolgozatában Marinoni, a bécsi hadmérnöki akadémia tanára — Mikoviny jó barátja — hibát tatáit, és ezt közölte a szerzővel. Ű megsértődött, durván rátámadt Marinonira. Mikoviny, mestere és barátja iránti tisztelteiből, 1739-ben kimutatta Leistner tévedését. Mikovinynek sok tanítványa volt, akik között jeles matematikusok is akadtak. Segítségükkel kiszámíttatta a Ludoif-féle szám (3,14) értékét 25 tizedesjegyig. Nagyon fontos Mikoviny tevékenysége a magyar műszaki felsőoktatás megszervezésében. Selmecen 1735-ben bányaiskolát létesítettek, amelynek egyik legelső tanára Mikoviny volt. Bányaiméréstant, bánya gépészetet tanított, s előadásait már régebben gyakorlatban levő •mesterek is hallgatták. Az elmélet és gyakorlat viszonyáról Mikoviny ezt írta: „téves elméletből nem születhet helyes gyakorlat, 'helyes elmélet sem eredményezhet helytelen gyakorlatot”. \ A Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola európai hírű színvonala nagyrészt Mikoviny munkásságának köszönhető. Mikoviny jól tudta, hogy a pályára készülő fiatalok sokkal nagyobb lelkesedéssel tanulnák, ha gyakorlati célokat is látnak maguk előtt. Ezért amikor a terepen járt, mindig két hallgatót vitt magával, akik gyakorlatban mélyítették el azt a tudást, amit az akadémia elő-fjD&náth Qjjula: ŰíuqyüafKU't adásain kaptak. Elgondolása felettes hatóságainak is megtetszett: 1737-ben hivatalosan is elrendelték a hallgatók nyári gyakorlati foglalkoztatását. Selmecbánya környékén az ércelőkészítést végző zúzányiiaikat mozgató vízikerekek az erőviztavakból nyerték energiájukat. Mikoviny előtt is történtek kísérletek az erővíz-gazdálkodás megszervezésére, de gyenge eredménnyel. Mikoviny tíz év alatt 60 km hosszúságú vízfogóárkot, 16 tavat létesített. így 7 millió köbméter vizet lehetett gyűjteni a gépészeti berendezések működtetésére. Sajnos, régi bányagépekből alig maradt emlék, pedig Seimec környékén működtek az első Newcomen rendszerű gőzgépek, és fából készült bányagépek. A lengyelországi Wieficzka sóbányáiban máig mutogatják — általános érdeklődéstől kísérve — azokat a fa bányagé,peket, amelyek az elmúlt századokból megmaradtak. Mikoviny a bécsi udvar szeme előtt, sőt annak megbízásából dolgozott, jelentéseit németül írta. Elvárták tőle, hogy saját magát is németnek vallja. Ezzel szemben azt látjuk, hogy amikor Pozsony megye mérnökeként dolgozott egy 1728-ban rajzolt térképének aljára öntudatosan írta: „Mikoviny Sámuel Magyar Ingenieur által”. Említsük még meg, hogy tanulmányt készített a Föld valódi alakjáról, és a francia akadémikusok nézetével ellentétben azt vallotta, hogy a Föld az Egyenlítőn duzzad ki, s a sarkoknál lapuit. A jeles magyar mérnök 1850-ben a Vág folyó mentén végzett mérnöki munkálatokat. Itt megbetegedett, s hamarosan meghalt. Az udvari kamara az özvegy nyugdíjkérelmét elutasította. Sőt, éveken át zaklatták, hogy az állítólag nála maradt térképeket szolgáltassa ki. Dr. Horváth Árpád 15
