Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3. szám
Szolnok megye Meliorációs munkák tervezése A meliorációs munkák nagyobb arányú tervezésének és megvalósításának folyamata az 1960-as évek második felében kezdődött. Erre az időszakra az egyediség, a részfeladatok megoldása volt jellemző országosan és Szolnok megyében is. Az MSZMP KB 1978. III. 15-i határozatában megfogalmazta a mezőgazdaság és élelmiszeripar továbbfejlesztésének feladatait. Többek között azt, hogy: „Kiemelkedő társadalmi érdek a termőföld ésszerű hasznosítása, megóvása, csökkenésének lassítása. A talaj termékenységét főképpen a talajerőgazdálkodás, az öntözés, a belvízvédekezés és a talajjavítás útján fokozzuk. Folytatni kell az ezt szolgáló hosszú távú programok kidolgozását, gondoskodva azok következetes végrehajtásáról." A határozat szellemében, a Szolnok megyei Tanács kezdeményezésére, 1979 júliusában a meliorációs tervezésekben és beruházásokban érdekelt mezőgazdasági üzemek, tervezőik, kivitelezők és egyéb szervek értekezletet tartottak a megye hosszú távú meliorációs koncepciótervének és a VI. ötéves tervi feladatok tartalmi kérdéseinek megvitatására. Ilyen előzmények után készült el társadalmi összefogással 1980-ban Szolnok megye meliorációs koncepcióterve, a következő szervek közreműködésével: Szolnok megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, Szolnok megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat, Szolnok megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége, Tiszántúli Meliorációs Vállalat, Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása. A koncepcióterv célja: 1. Tisztáznia kellett a megye hosszú távú meliorációs programját, amelyet tájegységenként koncentráltan lehet megvalósítani. 2. A meliorációs beruházások összehangolása a termelésfejlesztési célkitűzésekkel. 3. A megyei támogatási keretek hatékonyabb felhasználásának kidolgozása. 4. A térségi meliorációs munkák megfelelő rangsorolása. 5. A szükséges (tervezett) meliorációs beavatkozások térben és időben történő összehangolása és irányítása. (Például: üzemi, üzemközi, főművi létesítmények fejlesztésének időben történő összehangolása.) 6. Egységes tervezői és kivitelezői szemlélet kialakítása. 7. A tervezői, bonyolítói, műszaki ellenőri, valamint kivitelezői kapacitás koncentrálása. A koncepcióterv a megye mezőgazdasági területét öt térségre osztotta fel. Meliorációs térségek: 1. Jászsági térség 2. Tisza II. térség 3. Mezőtúri térség 4. Tiszaimente—Tiszazug térség 5. Nagykunság térség. Második lépcső a tervezési szintekben a térségi meliorációs tanulmánytervek készítése a megyei koncepcióterv meghatározása szeriint. A megyei vezetés várhatóan két térség fejlesztését emeli ki az ötből. Ezek a Jászsági és Tisza II. térség. A Jászsági térség meliorációs tanulmánytervének elkészítésére a KEVITERV kapott megbízást. A Jászsági térség: Szolnok megye É—ÉNy-i részén helyezkedik el. A térség területén 23 mezőgazdasági üzem működik. Közigazgatásilag a jászberényi és a szolnoki járás Tisza-jobb parti területeihez, valamint Jászberény és Szolnok városhoz tartozik. A térség főbefogadói a Tisza, a Zagyva és a Tápió. A jászsági térség területe domborzatilag és talajviszonyok tekintetében két, egymástól jól elkülöníthető részre tagozódik. Északon a Hevesi 'homokhátság D-i nyúlványa határozza meg domborzatát és talaját. Itt domborzata nyugtalanabb jellegű, talaja homokos vályog. A második területrész a Tiszasüly— Jászkisér—Alattyán vonaltól D-re eső, valamint a Zagyva menti területek. Ezek mély fekvésűek, korábban árvízjárta területek voltak. A térség ezen részén kötött, kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok találhatók. A koncepciótervhez készített felmérés szerint a térségben 44 622 ha üzemelő vízrendezés van. Elvégzett, de nem üzemelő vízrendezés: 7264 ha. Vízrendezésfejlesztés szükséges: 59 388 ha-on. Ebből felszíni vízrendezéssel megoldható 55 3T8 ha, talajvízszint-szabályozó művek építése szükséges: 4070 ha-on. A térségi tanulmányterv kellő részletességgel tárgyalja az üzemközi és főművi fejlesztéseket is. A főművi fejlesztéseknél előirányozza a jelenlegi 30 l/sec/fcm2 fajlagos kiépítettség 45—50 l/sec/km2-re történő növelését, valamint a térségben jelenleg meglevő 36,8 m3/sec összes szivattyúkapacitás 51,7 m3/sec-ra való emelését. Példaként a vízrendezési elképzeléseket részleteztük, mint a melioráció alapvetően fontos kiindulási feltételét. Az egyéb meliorációs beavatkozásokat ugyanilyen súllyal dolgozták ki: a talajerő-gazdálkodás, a művelési ágak változtatása a koncepciótervben meghatározott célok érdekében, táblásítás, talajjavítás, öntözés stb. A megyei koncepcióterv és a térségi tanulmányterveket követő tervezési szintek a mezőgazdasági üzemek meliorációs elképzeléseit tisztázzák, most már teljes részletességgel. Az üzemi komplex meliorációs terv a mezőgazdasági üzemekben szükséges beavatkozásokat határozza meg kiviteli, illetve feladattervi szinten a teljes befejezésig. Meghatározza az üzem meliorációs beruházásainak éves ütemét, természetes egységekben és költségoldalról is. A komplex üzemi terveknek a térségi tanulmánytervek által meghatározott keretekbe kell beilleszkedniük. Ebben a folyamatban az utolsó tervezési szint az éves operatív tervek készítése. Az egyes szintek, az előkészítés állapotától függően, átfedhetik egymást, mint ahogy ez Szolnok és más megyékben is történt. (Például: a térségi tanulmánytervekkel párhuzamosan készülnek az üzemi komplex meliorációs tervek.) Vita folyik arról, hogy az idővel és pénzzel való takarékosság érdekében egyes tervezési lépcsők elhagyhatók lennének. E kérdésben egyértelmű döntés nem született, és véleményünk szerint a jelenlegi hitel- és támogatási rendszer, valamint a kialakult és bevált tervezési rend ezt nem is teszi lehetővé. Felvetődött annak szükségessége, hogy az Országos Vízgazdálkodási Keretterv mintájára, illetve erre épülve, készüljön Országos Meliorációs Keretterv is, amely hosszú távon (20 év) meghatározza a fejlesztési lehetőségeget, a fejlesztés irányát, nagyságát és ütemét. Ügy látszik: a megyei koncepciótervek elkészítése ehhez jó lehetőséget biztosít majd. Túri István Dr. Kaszás tümds (1908—1981) Szomorú hír érkezett februárban: 73 éves korában meghalt dr. Kaszás Tamás, aki éveken át az OVH Gazdasági Hivatalának vezetője volt. Húsz évet töltött a vízügyi szolgálatban. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságra 1948- bam került, majd 1957-től mint jogász, különböző beosztások után a GH vezetését látta el nagy szorgalommal, hozzáértéssel. Dr. Kaszás Tamás 1935-ben lett tagja a pártnak. Tevékenyen részt vett az OVF-nél az MSZMP szervezésében, majd a pártvezetőség tagjaként is tevékenykedett. Munkatársai szerették, türelme, embersége miatt. Sokan megőrzik emlékezetükben. 11
