Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
Vízminőség Fejér megyében vízminőségi Állapot A vízgazdálkodás alapfeladata az, hogy az adott közigazgatási terület társadalmi, gazdasági fejlődését ágazati feladatainak megfelelően segítse elő. Az ágazati feladatok közül napjainkban döntő szerepet kap: A társadalmi és a személyi tulajdon védelme a vizek kártételeivel szemben. A társadalmi és gazdasági igények kielégítése megfelelő minőségű és mennyiségű vízzel. E feladatkörben kell biztosítani az ivóvízellátást, az üdülési, sportolási célra alkalmas minőségű vizeket, a mezőgazdaság halastavas és öntözési vízigényét és az ipar technológiai céljaira megfelelő minőségű vízigényt. A gondoskodás arról, hogy a közigazgatási területről túlfolyó vizek az alsóbb vízhasználatok igényeinek mennyiségi és minőségi szempontból megfeleljenek. Fejér megye felszín alatti vízkészlete a lakossági és mezőgazdasági hatások eredményéként a főként nitráttal szennyezett talajvízkészletből, a kiváló minőségű karsztvízkészletből, a helyenként még igen jó minőségű dunai kavicsterasz vízkészletéből, valamint a helyenként artézi, máshol hévíz jellegű mélységi vízkészletből áll. A felszíni vízkészletet a Duna és a közvetlen beömlő vízfolyásai, a Velencei-tó és vízgyűjtője, valamint a Gaja—Nádor vízgyűjtője képezik. A Gsíkgát patak és még néhány kisebb vízfolyás a Sióba jut. A Duna megyénket érintő szakasza kissé szennyezett. Ez ia víz nem felel meg a kommunális vízellátásra és bizonyos ipari célokra. Megfelelő kezelés után azonban még ilyesmire is felhasználható. A Dunába ömlő kisvízfolyások általában megfelelnek a mezőgazdaság vízhasználati céljainak. A Velencei-tó vízminősége egyre alkalmasabb üdülésre, sportolásra, halgazdálkodásra. Ivóvízellátásra, ipari célokra és a mezőgazdaság öntözéses céljaira magas ásványisó tartalma miatt alkalmatlan. Beömlő kisvízfolyásai kissé szennyezett, néha szennyezett jellegűek. A Gaja vízgyűjtő Székesfehérvárig kissé szennyezett vizet szállít. Székesfehérvár alatt nagyon szennyezetté válik. A Nádor-csatorna nagyon szenynyezetten folyik át Veszprém megyéből. Szennyezettségét nem képes javítani a nagyon szennyezetten belé ömlő Gaja paták és az ugyancsak szennyezett minőségű Dinnyés—Kajtori csatorna. A Sárvízi Malom-csatorna — amely a veszprémi Séd ipari szennyezésekkel kevésbé terhelt vizét hozza megyénkbe, — szennyezett minőségű. Jelenleg még feltételesen alkalmazható a halastavak vízellátására, és alkalmas a mezőgazdasági öntözések ellátására. Öszszefoglialva megyénk vízminőségi helyzetét, megállapíthatjuk, hogy talajvízkészletünket elszennyeztük, karszt- és parti szűrésű (kavicsterasz) vízkészletünk jó minőségű, felszíni vízkészletünk, a Velencei-tó kivételével, a minőségi romlás állapotában van. Veszélyeztetve ezzel a terület ipari, mezőgazdasági fejlesztésének egyik alapvető feltételét. VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A gazdasági és társadalmi fejlesztés üteme a vízkészlet egyre fokozódó igénybevételét eredményezi. A fokozott vízhasználatból visszavezetett vizek a megfelelő szennyvíztisztító létesítmények hiányában egyre erőteljesebben rontották befogadó vízfolyásaink természetes tisztuló képességét. Egyre intenzívebben szennyezik a vízkészleteket. Ezért alakította ki 1958-ban Igazgatóságunk vízminőség-vizsgáló laboratóriumát, illetve az 50-es évek végén az ÖVE a területi vízügyi igazgatóságokhoz rendelt vízminőségvizsgáló laboratóriumok hálózatát. Két-három éves vizsgálati adatsor bizonyította a felszíni vízkészletek évről évre növekvő káros szenynyezését. Miután az addig alkalmazott hatósági kötelezési rendszer nem eredményezte a szennyvíztisztítók szükséges mértékű fejlesztését, kormányunk kialakította az ösztönzési célú szennyvízbírsógolási rendszert. Jelenleg az 1978-ban kiadott 28. számú minisztertanácsi rendelet érvényes, amely: Fontosság alapján területi 'kategóriákat alkalmaz a szennyvízbevezetőkkel szemben. így például a Velencei-tó vízgyűjtőjén bevezetett szennyvíz oxigénfogyasztási határérték fele a Duna dunaföldvári, vagy a Tisza szegedi szelvényében bevezethető szennyvíz megengedett határértékének. A megengedett szulfid szennyezés határértéke viszont már 500-szor szigorúbb a Velencei-tó vízgyűjtőjén, mint a Duna vagy a Tisza említett szelvényeiben. A kívánatos vízminőség-védelmi célú beruházások megvalósításának könnyítésére a progresszivitás mellőzését engedélyezi a vízminőségi ütemtervvel rendelkező üzemeknél, kiterjesztve a vízvédelmi beruházás fogalmát a vízkímélő üzemi technológiák megvalósítására is. Korlátozott esetekben lehetővé teszi a progresszív bírságrész visszatartását az üzemnél, és annak vízvédelmi célú felhasználását. A szennyvízbírság befizetése működési területünkön így alakult: Év Fizető szennyező Befizetett szennyvízbírság 1964 i6 7 093 521,— 1969 35 12 957 371,— 1974 62 37 740 763,— 1978 69 90 125 671,— Elsősorban felszíni vizeinket veszélyeztetik az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló, nem üzemszerű úgynevezett rendkívüli szennyezések. Ezek leggyakrabban hanyagságból, a természeti értékek iránti közömbösségből és legritkábban valami elkerülhetetlen okból (haváriából) származnak. A vízhasználatok biztonságának védelme érdekében már 1971-ben kialakítottuk vízminőségi figyelő hálózatunkat, amelynek hivatali apparátusunk dolgozói (mederőrök, szakasztechnikusok stb.) és társadalmi aktívák (MOHOSZ aktívák, HNF aktívák, horgászok, vízirendőrök stb.) a tagjai. A bekövetkezett rendkívüli szenynyezések károkozó hatásának csökkentésére folyamatos vízminőségvédelmi készültséget tartunk fenn ügyeleti formában. Az ügyelet, indokolt esetben, rövid időn belül mozgósítja vízminőség-védelmi osztagunkat. Kárelhárítási rendszerünk hatékonyságának növeléséről az OVH gondoskodik. Jelentős gyakorlatra tettünk szert — a Péti Nitrogénművek és a fűzfői Nitrokémia Ipartelepek szennyvíztározóinak kialakítását követően — a vízminőség-szabályozási tevékenységben is. A tározók leeresztései nem okoznak zavart Pécs ivóvízellátásában, és csökkenő számban idéznek elő halpusztulást a Sió alsó szakaszán. A vízminőség-szabályozásba beiktattuk a csőri és szabadbattyáni termelőszövetkezetek és a sárszentmihályi Állami Gazdaság rétterületeinek ammóniás trágyázó öntözését is. Az Állami Terv Bizottság 1976- ban 5062. számú határozatával hagyta jóvá először a Vízminőség-védelem ötéves tervét. Ennek végrehajtása Fejér megyében így alakult 1000,— Ft-ban: 26
