Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-02-01 / 2. szám

Vízminőség Fejér megyében vízminőségi Állapot A vízgazdálkodás alapfeladata az, hogy az adott közigazgatási terület társadalmi, gazdasági fejlődését ága­zati feladatainak megfelelően segítse elő. Az ágazati feladatok közül nap­jainkban döntő szerepet kap: A tár­sadalmi és a személyi tulajdon vé­delme a vizek kártételeivel szem­ben. A társadalmi és gazdasági igények kielégítése megfelelő minőségű és mennyiségű vízzel. E feladatkörben kell biztosítani az ivóvízellátást, az üdülési, sportolási célra alkalmas minőségű vizeket, a mezőgazdaság halastavas és öntözési vízigényét és az ipar technológiai céljaira megfe­lelő minőségű vízigényt. A gondoskodás arról, hogy a köz­­igazgatási területről túlfolyó vizek az alsóbb vízhasználatok igényeinek mennyiségi és minőségi szempontból megfeleljenek. Fejér megye felszín alatti vízkész­lete a lakossági és mezőgazdasági hatások eredményéként a főként nitráttal szennyezett talajvízkészlet­ből, a kiváló minőségű karsztvízkész­letből, a helyenként még igen jó mi­nőségű dunai kavicsterasz vízkész­letéből, valamint a helyenként arté­zi, máshol hévíz jellegű mélységi vízkészletből áll. A felszíni vízkészletet a Duna és a közvetlen beömlő vízfolyásai, a Velencei-tó és vízgyűjtője, valamint a Gaja—Nádor vízgyűjtője képezik. A Gsíkgát patak és még néhány ki­sebb vízfolyás a Sióba jut. A Duna megyénket érintő szaka­sza kissé szennyezett. Ez ia víz nem felel meg a kommunális vízellátásra és bizonyos ipari célokra. Megfelelő kezelés után azonban még ilyesmire is felhasználható. A Dunába ömlő kisvízfolyások ál­talában megfelelnek a mezőgazda­ság vízhasználati céljainak. A Velencei-tó vízminősége egyre alkalmasabb üdülésre, sportolásra, halgazdálkodásra. Ivóvízellátásra, ipari célokra és a mezőgazdaság ön­tözéses céljaira magas ásványisó tar­talma miatt alkalmatlan. Beömlő kis­vízfolyásai kissé szennyezett, néha szennyezett jellegűek. A Gaja vízgyűjtő Székesfehérvárig kissé szennyezett vizet szállít. Szé­kesfehérvár alatt nagyon szennye­zetté válik. A Nádor-csatorna nagyon szeny­­nyezetten folyik át Veszprém me­gyéből. Szennyezettségét nem képes javítani a nagyon szennyezetten belé ömlő Gaja paták és az ugyancsak szennyezett minőségű Dinnyés—Kaj­­tori csatorna. A Sárvízi Malom-csa­torna — amely a veszprémi Séd ipari szennyezésekkel kevésbé terhelt vi­zét hozza megyénkbe, — szennye­zett minőségű. Jelenleg még feltéte­lesen alkalmazható a halastavak vízellátására, és alkalmas a mező­­gazdasági öntözések ellátására. Ösz­­szefoglialva megyénk vízminőségi helyzetét, megállapíthatjuk, hogy talajvízkészletünket elszennyeztük, karszt- és parti szűrésű (kavicste­rasz) vízkészletünk jó minőségű, fel­színi vízkészletünk, a Velencei-tó ki­vételével, a minőségi romlás álla­potában van. Veszélyeztetve ezzel a terület ipari, mezőgazdasági fejlesz­tésének egyik alapvető feltételét. VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A gazdasági és társadalmi fejlesz­tés üteme a vízkészlet egyre foko­zódó igénybevételét eredményezi. A fokozott vízhasználatból vissza­vezetett vizek a megfelelő szenny­víztisztító létesítmények hiányában egyre erőteljesebben rontották befo­gadó vízfolyásaink természetes tisz­tuló képességét. Egyre intenzívebben szennyezik a vízkészleteket. Ezért alakította ki 1958-ban Igaz­gatóságunk vízminőség-vizsgáló la­boratóriumát, illetve az 50-es évek végén az ÖVE a területi vízügyi igazgatóságokhoz rendelt vízminő­ségvizsgáló laboratóriumok hálóza­tát. Két-három éves vizsgálati adat­sor bizonyította a felszíni vízkészle­tek évről évre növekvő káros szeny­­nyezését. Miután az addig alkalma­zott hatósági kötelezési rendszer nem eredményezte a szennyvíztisztítók szükséges mértékű fejlesztését, kor­mányunk kialakította az ösztönzési célú szennyvízbírsógolási rendszert. Jelenleg az 1978-ban kiadott 28. számú minisztertanácsi rendelet ér­vényes, amely: Fontosság alapján területi 'kategó­riákat alkalmaz a szennyvízbeveze­tőkkel szemben. így például a Ve­lencei-tó vízgyűjtőjén bevezetett szennyvíz oxigénfogyasztási határér­ték fele a Duna dunaföldvári, vagy a Tisza szegedi szelvényében beve­zethető szennyvíz megengedett ha­tárértékének. A megengedett szulfid szennyezés határértéke viszont már 500-szor szigorúbb a Velencei-tó víz­gyűjtőjén, mint a Duna vagy a Tisza említett szelvényeiben. A kívánatos vízminőség-védelmi célú beruházások megvalósításának könnyítésére a progresszivitás mel­lőzését engedélyezi a vízminőségi ütemtervvel rendelkező üzemeknél, kiterjesztve a vízvédelmi beruházás fogalmát a vízkímélő üzemi techno­lógiák megvalósítására is. Korlátozott esetekben lehetővé te­szi a progresszív bírságrész vissza­tartását az üzemnél, és annak víz­védelmi célú felhasználását. A szennyvízbírság befizetése mű­ködési területünkön így alakult: Év Fizető szennyező Befizetett szennyvíz­bírság 1964 i6 7 093 521,— 1969 35 12 957 371,— 1974 62 37 740 763,— 1978 69 90 125 671,— Elsősorban felszíni vizeinket ve­szélyeztetik az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló, nem üzemszerű úgynevezett rendkívüli szennyezé­sek. Ezek leggyakrabban hanyagság­ból, a természeti értékek iránti kö­zömbösségből és legritkábban vala­mi elkerülhetetlen okból (haváriá­­ból) származnak. A vízhasználatok biztonságának védelme érdekében már 1971-ben ki­alakítottuk vízminőségi figyelő háló­zatunkat, amelynek hivatali appará­tusunk dolgozói (mederőrök, sza­kasztechnikusok stb.) és társadalmi aktívák (MOHOSZ aktívák, HNF ak­tívák, horgászok, vízirendőrök stb.) a tagjai. A bekövetkezett rendkívüli szeny­­nyezések károkozó hatásának csök­kentésére folyamatos vízminőség­védelmi készültséget tartunk fenn ügyeleti formában. Az ügyelet, in­dokolt esetben, rövid időn belül mozgósítja vízminőség-védelmi osz­tagunkat. Kárelhárítási rendszerünk hatékonyságának növeléséről az OVH gondoskodik. Jelentős gyakorlatra tettünk szert — a Péti Nitrogénművek és a fűz­fői Nitrokémia Ipartelepek szenny­víztározóinak kialakítását követően — a vízminőség-szabályozási tevé­kenységben is. A tározók leereszté­sei nem okoznak zavart Pécs ivóvíz­­ellátásában, és csökkenő számban idéznek elő halpusztulást a Sió alsó szakaszán. A vízminőség-szabályozásba beik­tattuk a csőri és szabadbattyáni ter­melőszövetkezetek és a sárszentmi­­hályi Állami Gazdaság rétterületei­nek ammóniás trágyázó öntözését is. Az Állami Terv Bizottság 1976- ban 5062. számú határozatával hagy­ta jóvá először a Vízminőség-véde­lem ötéves tervét. Ennek végrehajtása Fejér megyé­ben így alakult 1000,— Ft-ban: 26

Next

/
Thumbnails
Contents