Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
J A mocsaras területen is ügyesen mozgó CSATI géppel tisztítják a vízelvezető' árkokat zabának felújítását. A taposási kár csökkentésére mindenkor igazodnak a növénykultúrák betakarítási idejéhez. Ez, elsősorban az őszi időszakban, jó előkészítést, munkaszervezést és koncentrált végrehajtást igényel. ANYAGI ÉS SZELLEMI ERŐK A Pápakörnyéki Vízitársulat 1978. január elsején egyesült az addig önálló zirci vízitársulattal. A „házasság”, az anyagi és szellemi kapacitás koncentrálása jól sikerült. Ezt az elért eredmények is bizonyítják. Az egyesülés után egy év alatt 23 százalékos termelésnövekedés mutatkozott. A korszerűbb munkaszervezési módszerekkel, á gépek, berendezések gyors, rugalmas átcsoportosításával a termelékenység is jelentősen emelkedett. Am a mostani eredmények — ahogy azt dr. Szabó Lajos igazgató elmondotta — jobb hozzáállással, a munkaszervezés javításával még jelentősen növelhetők. A jövőben nagy gondot kell fordítani a szakemberutánpótlásra, a vízügyi szakemberképzésre. Az egyesülés után a vízitársulat megfelelő anyagi és technikai bázissal rendelkezik ahhoz, hogy az üzemi meliorációs fenntartási munkálatok nagyságrendjét tovább növelje. A következő tervidőszak végére már évente ötmillió forint értékű fenntartási munka kivitelezését tudják vállalni, és mintegy tízmillió forintért szeretnének új, nagy teljesítményű gépeket vásárolni. A vízügyi alapból fejlesztési támogatást kértek az OVH-tól. Ebből a pénzből a fejlesztési célkitűzések meggyorsíthatok lennének. Borzavar főutcája a belterületi vízrendezés után Pápaderesltén új vízelvezető árok épül Az üzemi fenntartási munkák szervezettebbé tételére 1980. január 1-től önálló építésvezetőséget alakítottak. Pápán nemrégiben megkezdték az új telephely kialakítását. Itt lesznek a különböző üzemviteli épületek, a műhelyek, a raktárak. Az első ütemben a műhelycsarnokok készülnek el. BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS A Pápakörnyéki Vízitársulat nemcsak termelőszövetkezetekkel, hanem községi tanácsokkal és üzemekkel is gyümölcsöző kapcsolatot épített ki. Míg 1978-ban nyolc tanáccsal működtek együtt, addig 1979-ben már 26 községi tanács vette igénybe szolgáltatásaikat. A községi tanácsok vezetői ma már tudják, hogy a falurendezés alapja a belterületi vízrendezés. Megfelelően kialakított vízelvezető árokrendszer, átereszek, hidak nélkül elképzelhetetlen az infrastrukturális célkitűzések megvalósítása. A vízitársulat jogelődje 1977-ben 900 ezer forint értékű belterületi vízrendezési munkát végzett. Az egyesülés után 1978-ban ez a szám már meghaladta a 4 és fél milliót, 1979-ben pedig több mint 6 millió forint volt. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban a nagy gépek megkövetelik a tömbösítést. A több száz hektárnyi egy tagból álló területen gyorsabban, gazdaságosabban dolgozhatnak a gépek. A vízitársulat természetesen a tömbösítésben is a szövetkezetek rendelkezésére áll. A hatalmas gépek megszüntetik a szántóföldeket csúfító, bokros, bozótos területeket: a felesleges erdősávok kivágása után megtisztítják a területet a tüsköktől, lecsapolják, elvezetik a mélyebb területeken megrekedt vizet. Csupán a bozótos területek kiirtásával évente ötven hektárnyi szántóterület vonható művelés alá. A Pápakörnyéki Vízitársulat 107 dolgozója, nyolc szocialista brigádja sokszínű munkájával tevékenyen járul hozzá a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fejlődéséhez. A vízrendezések nyomán mindenütt jelentősen emelkednek a termésátlagok. A vízelvezető árokrendszerekkel javítható a talaj vízháztartása, megszűnik az oly nagy károkat okozó belvíz. Megváltozik azoknak a községeknek az arculata is, ahol megvalósul a belterületi vízrendezés. Vida András 25
