Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-02-01 / 2. szám

J A mocsaras területen is ügyesen mozgó CSATI géppel tisztítják a vízelvezető' árkokat zabának felújítását. A taposási kár csökkentésére min­denkor igazodnak a növénykultúrák betakarítási idejé­hez. Ez, elsősorban az őszi időszakban, jó előkészítést, munkaszervezést és koncentrált végrehajtást igényel. ANYAGI ÉS SZELLEMI ERŐK A Pápakörnyéki Vízitársulat 1978. január elsején egye­sült az addig önálló zirci vízitársulattal. A „házasság”, az anyagi és szellemi kapacitás koncent­rálása jól sikerült. Ezt az elért eredmények is bizonyít­ják. Az egyesülés után egy év alatt 23 százalékos terme­lésnövekedés mutatkozott. A korszerűbb munkaszerve­zési módszerekkel, á gépek, berendezések gyors, rugal­mas átcsoportosításával a termelékenység is jelentősen emelkedett. Am a mostani eredmények — ahogy azt dr. Szabó Lajos igazgató elmondotta — jobb hozzáállással, a munkaszervezés javításával még jelentősen növelhe­tők. A jövőben nagy gondot kell fordítani a szakember­utánpótlásra, a vízügyi szakemberképzésre. Az egyesülés után a vízitársulat megfelelő anyagi és technikai bázissal rendelkezik ahhoz, hogy az üzemi me­liorációs fenntartási munkálatok nagyságrendjét tovább növelje. A következő tervidőszak végére már évente ötmillió forint értékű fenntartási munka kivitelezését tudják vállalni, és mintegy tízmillió forintért szeretnének új, nagy teljesítményű gépeket vásárolni. A vízügyi alapból fejlesztési támogatást kértek az OVH-tól. Ebből a pénz­ből a fejlesztési célkitűzések meggyorsíthatok lennének. Borzavar főutcája a belterületi vízrendezés után Pápaderesltén új vízelvezető árok épül Az üzemi fenntartási munkák szervezettebbé tételére 1980. január 1-től önálló építésvezetőséget alakítottak. Pápán nemrégiben megkezdték az új telephely kialakí­tását. Itt lesznek a különböző üzemviteli épületek, a mű­helyek, a raktárak. Az első ütemben a műhelycsarnokok készülnek el. BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS A Pápakörnyéki Vízitársulat nemcsak termelőszövet­kezetekkel, hanem községi tanácsokkal és üzemekkel is gyümölcsöző kapcsolatot épített ki. Míg 1978-ban nyolc tanáccsal működtek együtt, addig 1979-ben már 26 községi tanács vette igénybe szolgálta­tásaikat. A községi tanácsok vezetői ma már tudják, hogy a falurendezés alapja a belterületi vízrendezés. Megfelelően kialakított vízelvezető árokrendszer, átere­szek, hidak nélkül elképzelhetetlen az infrastrukturális célkitűzések megvalósítása. A vízitársulat jogelődje 1977-ben 900 ezer forint értékű belterületi vízrendezési munkát végzett. Az egyesülés után 1978-ban ez a szám már meghaladta a 4 és fél mil­liót, 1979-ben pedig több mint 6 millió forint volt. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságok­ban a nagy gépek megkövetelik a tömbösítést. A több száz hektárnyi egy tagból álló területen gyorsabban, gaz­daságosabban dolgozhatnak a gépek. A vízitársulat természetesen a tömbösítésben is a szö­vetkezetek rendelkezésére áll. A hatalmas gépek meg­szüntetik a szántóföldeket csúfító, bokros, bozótos terü­leteket: a felesleges erdősávok kivágása után megtisztít­ják a területet a tüsköktől, lecsapolják, elvezetik a mé­lyebb területeken megrekedt vizet. Csupán a bozótos területek kiirtásával évente ötven hektárnyi szántóterü­let vonható művelés alá. A Pápakörnyéki Vízitársulat 107 dolgozója, nyolc szo­cialista brigádja sokszínű munkájával tevékenyen járul hozzá a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fejlő­déséhez. A vízrendezések nyomán mindenütt jelentősen emel­kednek a termésátlagok. A vízelvezető árokrendszerek­kel javítható a talaj vízháztartása, megszűnik az oly nagy károkat okozó belvíz. Megváltozik azoknak a községeknek az arculata is, ahol megvalósul a belterületi vízrendezés. Vida András 25

Next

/
Thumbnails
Contents