Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
Az épülő 1. számú reaktor aknája PA gőzturbina-forgórész kerülnek, folyamatosan. A sómentes víz a csövek, szerelvények, tartályok fémanyagából fémionokat old ki, amelyek a reaktorban aktivizálódnak (izotópok). Ezeknek a szennyező aktív anyagoknak a primer körben megengedett szint alatt tartására a víz egy részét ioncserélőbe viszik (speciális víztisztító). A szennyezések miatt magas aktivitású primer kör elcsöpögő, kiszivárgó vizeit külön elfolyó rendszeren, aktív szén nyezettvíz-tá rolóban gyűjtik, ioncserélőkön tisztítják, és visszanyomják a zárt technológiai rendszerbe. Az erőműből üzemszerűen kilépő radioaktív vízszennyezések értéke — a szovjet tervezők által tervezett magas fokú biztonsági berendezések és az ellenőrzés eredményeképpen — a nemzetközi szabványokban megengedett maximális értéknek csupán néhány százaléka lesz. A reaktor maximális üzemzavara esetén — ami a valószínűségszámítások szerint több ezer évente fordulhat elő —, a reaktor, illetve a primer kör radioaktív szennyezései a környezetbe kerülnének, a nálunk elsőnek megvalósuló kondenzációs tornyok nélkül. Ezek megépítésével ez a potenciális veszély is elhárul. A kondenzációs tornyokban viszszatartott szennyezések, szennyvizek dekontaminálásra kerülnek, és a hulladékot tárolókba szállítják. Az aktív zónában az ennél kisebb üzemzavaroknál az elszóródó radioaktív szennyezések zónán (épületen) belül maradnak. Ezeket összegyűjtik, és tárolókba továbbítják. Az aktív zóna fel- és lemosó vizeit, és az egyéb aktívszennyezéssel rendelkező vizeket szintén szennyezett tárolókba gyűjtik, majd ioncserélőkön vagy bepárlókban tisztítják. (A víz radioaktív szennyezését csakis az oldott, vagy lebegő ionszennyezések adhatják, ezért a desaktiválása, dekontaminálása ezeknek a szennyező ionoknak, izotópoknak az eltávolításával történik). A környezet, illetve a talajvizek súlyos radioaktív szennyező forrásai lehetnek a radioaktív hulladék tárolói, ha kialakításuk és telepítésük nem kellően biztonságos. A speciális víztisztítók által nyert radioaktív anyagok, az aktív zóna egyéb hulladékai, a reaktor felaktivált hibás alkatrészei, stb. mind a környezetre veszélyes hatással rendelkeznek. Ezért azokat hermetikusan zárt, ideiglenes tárolókba (lecsengető kamrákba) helyezik. A szennyező anyagok lehetnek szilárd vagy cseppfolyós állapotban. A hulladéktárolók építési hiba vagy különböző természeti hatások, erőszakos beavatkozások miatt zárásképtelenné válhatnak, és a cseppfolyós hulladékok azonnal, az oldódó szilárd hulladékok pedig a csapadék és talajvíz hatására az alluviális altalajba kerülhetnek. Ezért az erőmű mellett kialakított ideiglenes tárolókban sem szabad cseppfolyós hulladékokat tárolni. A végleges tárolást pedig olyan nagy kiterjedésű, nagymértékben vízzáró „agyagrögben” kell kialakítani, ahol a tárolók megsérülésénél sem vándorolhatnak el a veszélyes izotópok. A PA ideiglenes hulladéktárolói többszörös védőréteggel kialakított medencékben lesznek. A végleges tárolás telepítése folyik. Az atomerőművek legveszélyesebb szenyező forrásai hatalmas radioaktivitásuk miatt világszerte a kiégett fűtőanyagtárolók. Ez a veszély Paks esetében nem áll fenn, mert a kiégett fűtőelemeket feldolgozásra a Szovjetunióba szállítják. Radioaktív szennyezések kerülhetnek a csapadékvizekbe a kéményen át. Ez a szennyezési lehetőség igen ritka, üzemzavarok esetén következhet be. De, az eddigi nemzetközi tapasztalatok szerint ekkor sem okoz jelentős vízszennyezést. Az erőmű vízelőkészítő telepén meszes lágyítás és vegyi sótalanítás folyik. Ezért a keletkező mésziszap és az ioncserélők lúgos, savas szennyvizeit külön kezelés után bocsátják az elmenő melegvízcsatornába. A PA vízelőkészítő épülete 2
