Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 11-12. szám
Megérkezik a komp ... utas Kenézlő, Vis, Bodroghalász, Sárospatak meg a Hegyköz felé — mondja Gravicza József. Kis hajó kanyarodik a part mellé. A reggeli vonattal érkező munkásokat viszi a mérgesi szakaszhoz partot építeni. — Épül a hajóút — halljuk a révésztől. Jó néhány víkendházat le kell bontani. De jobb így, télen nem akad meg a jég. Hanem híd, az nem lesz! Pedig olyan gyönyörű volt az a híd, hogy nem volt párja a Tiszán. Új honfoglalás Szabolcs alatt, amikor a part mellett haladtunk, arról beszélgettünk, hogy nem csupán a folyam-kilométertáblákat, hanem történelmünk mérföldköveit is magunk mögött hagyjuk. A folyónak is megvan a maga története: elindul valahonnan, tart valamerre, pusztít és épít... A Tisza nemcsak a mát, de múltat is gyöngysorra fűzi. Elfolyik Tiszabecsnél, ahol a Bajnok nevű dűlő őrzi Rákóczi hadainak és csatájának emlékét, de őrzi az emlékezet is, amely emlékművet szentelt a nagyságos fejedelemnek és hadainak. Szatmárcsekén Kölcsey szelleme jár. És elúsztunk a tarpai határban, ahol sosem feledték el, hogy a szépapák a kuruc zászlókra esküdtek fel. Érintettük Szatmár csücskét, azon a vidéken jártunk, amely a török hódoltság egyetlen, viszonylag önálló magyar államához, Erdélyhez tartozott. A fejedelemség kulturális és történelmi hagyományait éltette tovább. A XVI. század utolsó harmadában Gergelyiugornyán élt Beregszászi Pál, a reformátor pap, korának nagy klaszszika filológusa és hitvitázója. Ha a szatmári, beregi földön Rákóczi kurucaira kell emlékeznünk, lejjebb Szabolcsnál, ahol most járunk, a honfoglalás korát idézhetjük fel. „Akkor elhatározták — írta Béla király névtelen jegyzője —, hogy menjen Lél apja Tas, Előd fia Szabolcs, akiktől a Csák nemzetség származik, továbbá Tétény, apja Hirkának és nagyapja Gyulának, meg Zombornak, akiktől a Maglód nemzetség származik. Ezek, midőn Árpád vezér elengedte őket, nem kicsiny sereggel nekiindultak és a Tiszát úgy úsztatták át a ládi révnél, hogy semmiféle ellenség nem szállt velük szembe. Másnap pedig a Tisza mentén a Szamos folyó felé kezdtek lovagolni. Majd tábort ütöttek azon a helyen, ahol most Szabolcs van.” És Anonymus igazat írt. Hitelesítik ezt az ásatások, amelyet Szabolcs vármegye tudós főorvosa, Jósa András kezdett meg. Néhány kilométerrel lejjebb, Tiszanagyfalunál új honfoglalás játszódott le. Rákos Sándor költő, a Nyíregyházi Néplap egykori munkatársa így ír erről a honfoglalásról: „Tiszanagyfalunak 3100 lakosa van, s a lakosság legnagyobb része nincstelen. A község határa 4650 hold — ebből 3200 hold nagybirtok volt . . . Kimegyünk a határba .. . Jobbra az országúttól van a felosztandó föld. Március 27-én, kedden délután fél 2 és 2 között vagyunk . . . Megkezdik a földmérést... A földmérők útjába lapályos réten meggyűlt víz áll, amely sok helyütt térden felül ér. Gondolkodás nélkül belegázolnak. A bizottság utánuk kiált: A vizet kerüljétek ki! Kis hiba nem számít. Az megvolt, amikor pénzért vettük a földet, akkor is. De ők visszakiáltják: Ezer esztendőben egyszer esik ilyesmi, hát akkor legyünk pontosak! És gázolják tovább a vizet rendületlenül . . ." Ahol a fejedelem járt Kikötünk Tokajnál, átellenben Rakamazzal, ott, ahol a hidak ívelik át. A hegy keskenyre szorítja a folyót. Átkelőhely volt itt mindig, érthető, hogy a hadak gyakran vívtak érte. Megfordult errefelé II. Rákóczi Ferenc is — a néphit szerint hol nem járt ő? —, 1849-ben pedig újabb harcok színtere volt a térség. Január 31-én a soraikat rendező, és a tavaszi diadalmas hadjáratra erőt gyűjtő honvédseregek vívtak kisebb ütközetet az osztrákok ötezer fegyveresével. Nem kerülte el a vidéket a második világháború sem: a visszavonuló németek kemény utóvédharcokkal próbálták feltartóztatni az előretörő szovjet csapatokat ... Tokaj alatt sem ér véget a történelmi táj. Tiszalöknél még él az emléke az 1849-es nagy égésnek, amikor a cári hadak fölgyújtották a községet. Tiszadobon, míg a mai gyermekorvost, és a valamikori Andrássy kastélyt nézzük, épp úgy gondolhatunk a kiegyezés első miniszterelnökére, idősebb gróf Andrássy Gyulára mint unokájára, Andrássy Katinkára, a földosztó gróf Károlyi Mihály feleségére. Kanyarog a Tisza és minden kanyarban a nagy krónika egy lapja tárul elénk . . . Bürget Lajos—Speidl Zoltán Ideiglenes vízkivétel! mű Balassagyarmaton Balassagyarmat vízellátási gondjainak enyhítését jelenti az Ipolyból történő ideiglenes vízkivételi mű, amely november 9-e óta üzemel. Az Ipolyból kivett kb. 800 m3/nap nyersvizet búvárszivattyúval nyomják a vízműtelepen beüzemelt MOBIL víztisztító kocsiba, ahonnan gyorsszűrés és klórozás után kerül a városi hálózatba. A víztisztító kocsi a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyártmánya és a DMRVV bocsátotta az üzemeltető Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat rendelkezésére. A város vízellátásának végleges megoldását az 1981 végére elkészülő Nyugat-Nógrád Térségi Vízműhöz csatlakozó távvezeték jelenti, amelynek építését megkezdték. 38
