Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 11-12. szám
diszkutált mind a négy oldalon 1880. évszám van, alsó részén pedig 4 oroszlánfejből ömlik ki a víz az oszlop élei irányában fektetett négy ágú kereszt-alakú medenczébe, ebből pedig a felesleges mennyiség a földalatti csatornába”. A második hódmezővásárhelyi, az ún. Nagy András János-féle közkutat a kor krónikásának leírása alapján mutatjuk be: „A medencze nyolcszögletű 6m) átmérőjű s kalázi homokkőből készült. Középen ugyancsak a kőből faragva 1m (alapú 1 -30m) magas kőoszlop van, mely a medencze fölé 0,4m)-nyire emelkedik ki, s ezen kiemelkedő részen van a két átellenes oldalon elhelyezve 2 fekete márványtábla. Az egyiken: „Ezen kutat saját költségükön szülővárosuk népének javára készítették Nagy András János és neje Mucsi Mária. Isten áldása legyen a jóltevő adakozókon”, a másik táblán pedig a következő felirat olvasható: „Készítette Zsigmondy Béla mérnök 1883/4. évben. Mélysége 252,5 mtr, vízbősége 24 óránként 10 000 hit”. Hasonló kiképzésű megoldást találunk az ugyancsak Zsigmondy által készített szentesi kútnál is, ahol a legalsó kifolyást közvetlen a nagy medencébe vezették. A középső kifolyásból az alsó medencébe ömlött a víz, s innét merítettek azok, akik hordóval jöttek. A felesleges vizet a föld alatt vezették a Kurcába. Ugyanilyen megoldású az 1887-ben Zsigmondy Béla által készített szegedi, Tisza Lajos körúti artézi kút is, ahol díszes felépítményből ömlött a víz. „A kút nyolcszögletű medenczéje dunaalmási mészkőből készült, s oldalán négy helyen kettős kiömlő volt. Középen emelkedett ki — díszes talpon, melynek négy oldalán delfinek okádták a vizet A szentesi közkút — a felső kagyló, melybe a fölötte, az amorettek közt álló alak korsóból hullatta a vizet” olvashattuk a korabeli leírásból. Több helyen az antik világból merített szobrok díszítették a kútfőt. Szarvason „a medence díszére .Ceres' (földmívelés istennője) alakja fogadtatott el, melynek fényképe a közgyűlésnek bemutattatik”, ahogy a korabeli jegyzőkönyvből olvashatjuk. (A szobrot Potsdamban ércbeöntve 555 márkáért készítették el. A kutat ugyancsak Zsigmondy Béla készítette 1890-ben). Mezőtúron, a városház melletti téren 1889—90-ben Zsigmondy Béla által fúrt kút fölött a faragott kőből készült nyolcszögletű medence közepét ékes talapzaton álló „Flóra” (a virágok istennője) szobor díszítette. Általában a szoboralakokról nevezték el a kutakat, ahogy ezt pl. Békéscsabán is láthattuk, ahol a kút fölé került angyal szoborról a kutat „Angyalos kút"-nak nevezte el a lakosság. Jászberényben az apácazárda előtti téren az artézi kút fölé fémből készült női alakot helyeztek, melyről a kutat „Szűz Lány kútjá”-nak nevezték el. Amint láttuk az Alföld ivóvízellátásában fordulópontot jelentő 1888-as év után meglepően sok művészi alkotást találunk az artézi kutak felépítményeinél. Ezeknek a díszkutaknak a száma ma már sajnos ismeretlen, hiszen a felsoroltak közül csak a két hódmezővásárhelyi, a szarvasi és a mezőtúri díszkútról van tudomásunk. Ezeket a díszkutakat az idők során a települések, a városok újjá-, illetve átépítése közben elbontották. Akik e megsemmisítést végezték, legtöbbször maguk sem tudták hogy milyen érték veszik el a kezük alatt. Talán nem lenne még késő, hogy ezeket a díszkutakat felkutassuk — ahogy ezt tette Harmat Péter, a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Szentesi üzemmérnökségének vezetője az első hódmezővásárhelyi díszkúttal. A „békéscsabai „Angyalos-kút” Felújítás után ismét felállíthatnák őket: megemlékezésül azokra az időkre, amikor az Alföld népe először kapott jó és egészséges ivóvizet. Csath Béla Brigádok együttműködése A rakacai „Péch József" és a jósvafői „Vass Imre" szocialista brigádok tagjai ismét találkoztak egymással, ezúttal Jósvafőn, a kutatóállomáson. A két telep dolgozói második alkalommal jöttek össze szakmai és baráti megbeszélésre. Először tavaly ősszel Rakacán volt brigádtalálkozó, ahol megállapodtak abban, hogy a továbbiakban szorosabban együttműködnek. A Rakaca-völgyi kísérleti telepen a jósvafőiek megismerkedtek a sebességmérőszárnnyal végzett vízhozamméréssel a bemutató és gyakorló mérések során. A „Vass Imre” brigád segítséget nyújtott a szalonnái műszerkertben levő csapadékíró téli üzemeléséhez. A találkozón a szakmai megbeszélés a talajnedvesség-méréssel volt kapcsolatos. Jósvafőn a rakacaiak megtekintették a cseppkőbarlangot és láthatták a földrengésmérő műszert is. A találkozók hangulatát nagymértékben emelte, hogy Jósvafőn Izápy Gáborné, Rakacán pedig Farkas Olivérné háziasszonyi kedvességgel fogadta a vendégeket. A két szocialista brigád szakmai kapcsolata, baráti együttműködése elősegíti a feladatok jobb, magasabb színvonalon történő ellátását. 29
