Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 11-12. szám
Rába menti vázlatok ПК IU n AZ URTE RE IU Ha nem is a partján, de a Rába közelében nőttem fel. Emlékszem jól: úgy emlegették nálunk, a Vasi Hegyháton is, mint a veszedelmes ragadozókat szokás. Jobb óvakodni tőle, jobb elkerülni. S jöttek a hírek — főképp nyaranként —, mintegy igazolásként, hogy Hídvégnél elragadott egy gyermeket, Körmendnél örvénybe rántott két férfit, Vasvár felett a hídpillérhez vágta a halászok ladikját. . . Arra csak most utólag gondolok: jó szót a Rába alig kapott. Más tájakon a folyók mintha közelebb állnának az emberek szívéhez. Kék Duna, szőke Tisza — a Rába nem kapott efféle kedveskedő jelzőt. Nem is szolgált rá? Túlságosan duhaj, túlságosan alattomos volt? Utóbbi tulajdonságára a mai úti- és túrakönyvek is figyelmeztetnek. Felső szakaszán különösen szeszélyes — írják róla —, igazi vadvíz. Csónakkal, kajakkal csak az merészkedjen a hátára, aki már kitanulta veszedelmes fortélyait. De ezt a bátorságot is igazítsa a vízálláshoz ... Szabadon és vadul TALÁN ARABONA Izgatott régóta a Rába. Hát ő mit szól a vádakhoz? Makacs titokzatossága, vadsága mögött a vándorlegények szabadságvágyát éreztem. Lehet-e parolázni vele? Gondoltam, mielőtt kipróbálom, keresek valakit, akitől elfogulatlan véleményt szerzek róla. [gy kerestem meg nyár elején Szombathelyen, a Vízügyi Igazgatóságon Pachner Csabát, a vízgazdálkodási fejlesztési osztály csoportvezetőjét. — Hol kezdjük? — Az életrajzi adatoknál . . . Mondjuk a névnél. Pachner Csaba bólintott: — Akkor etimologizáljunk kicsit... Amit én mondok, feltevés. Egyik a több közül . . . Úgy vélem, hogy a névadó a latin Arabona szó. Ebből kialakulhatott a mai forma. De ha a nyelvészek más, jobb megoldást adnak, elfogadom. — Lévén, hogy ön vízügyi szakember: ezen a téren mit illik tudni a Rába múltjáról? Azt mindenki tudja, hogy egyetlen folyónk, amely délről északi irányban folyik. Vagyis fölfelé a térképen. — Azt már nem teszem hozzá, csak magamban gondolom, hogy íme, itt is szembeszegül a törvényekkel. A többi folyó tudja mi a kötelessége, ő meg csakazértis fordítva halad ... — Lényeges, hogy egy geológiai törésvonalon jön végig. — A csoportvezető félkört rajzol a levegőbe, úgy mutatja, milyen szép, szabályos ívet ad ki a törésvonal. — A földrajzi egységet ez az ív képezheti. A bal parti mellékfolyók is ívet követnek, ezek középpontja a Kisalföld, a Fertő vidék. Az íves vonalak a geológiai nyomokat mutatják. — A Rábáról mindenütt azt olvasni, hogy dús vizű . .. —■ Valóban sok vizet hoz az Alpok keleti nyúlványaiból. Tulajdonképp két fontos ága van Ausztriában. A másik ágát Lapincsnak hívják, Szentqotthárónál torkollik a Rábába. Bizonyára érdekesnek tartja, hogy a Lapincs vízgyűjtő területe kétszer nagyobb, mint a Rábáé, mégis ez utóbbi a befogadó. — Árvízveszélyes folyó a Rába? — Kevésbé mint más folyók. — Dehát a vadsága .. . — Odébb a Kisalföldön, a szabályozás előtt sok gondot okozott. De itt, Vas megyében gátak nélkül is elboldogulni vele. A sajátos terepviszonyok lehetővé teszik, hogy saját maga apaszsza le a vizét. A folyó menti települések egyébként mindenütt magasabban vannak, mint az árvízi szint. Mindenesetre Körmendet és Vasvárt töltés védi. A szentgotthárdi körtöltés most épül. — Mikor volt az utolsó árvíz? — A nagy víz Ausztriából jön. A hóolvadás magában még nem veszedelem. A baj akkor következik, ha a hóolvadásra nagyobb csapadék zúdul rá. 1900 áprilisát jegyzik fel, mint ilyen veszélyes találkozást. Árvízi dátum még 1925 és 1965. — Most már a jelen időben vagyunk. Napjaink gondja a vízminőség . . . — Állíthatom, hogy a Rába az egyik legtisztább vízfolyás az országban. Szerencsés helyzet, hogy sem Burgenlandban, sem odébb nincs lényeges ipar. Szennyvizek, persze, terhelik, de igazgatóságunk szakaszán a szennyezést egyelőre biológiailag le tudja bontani. Két helyütt azonban már veszedelmes adagot kap: Zsennyénél a Sorok patak hozza Szombathely szennyvizét, Sárvárnál pedig a Cukorgyár okoz gondot. örömmel számolok be róla, hogy egyik oldalról javulás tapasztalható. A nemrég megépült korszerű szombathelyi szennyvíztisztító hatása már érvényesül. — Túl a hivatalos kérdéseken: alattomos folyónak tartja a Rábát? Pachner Csaba tűnődik keveset: — Barátságosnak nem mondanám .. . Megvallom, tartok tőle én is. És azt hiszem nem ok nélkül. Éppen tegnap kaptuk a hírt, hogy a győri vízügyisek is megjárták vele. Hatan-heten ladikkal akartak leereszekedni Szentgotthárdtól. Csörötnek előtt mindkét ladik felborult, a sátrak, a felszerelési tárgyak a vízbe vesztek. Jó, hogy emberéletet nem rabolt a folyó. HOL LILA, HOL PIROS Ami a természetét illeti, túl sok dicséretet a Vízügyi Igazgatóságon sem hallottam a Rábáról. Szelíddé, kezessé már aligha válik; s így bizonyára népszerűvé sem. Mégis, jót is mondott róla Pachner Csaba csoportvezető. Hiszen manapság, amikor ott tartunk, hogy agyonszenynyezett, lassan már halott folyókat emlegetünk, csaknem üdítőnek tűnik a Rába helyzete. Legalábbis kevésbé komornak, mint jó néhány magyarországi folyóé. Túlságosan örvendezni azért mégsincs ok. Erről Horváth János környezet- és természetvédelmi titkár győzött meg a Vas megyei tanácson. Fekete, sűrű bajszu, tömzsi ember a „levegőfelelős" — ahogy tréfásan nevezik. Több mint tíz esztendőt töltött vízügyi szolgálatban, de a környezetvédelem már régóta foglalkoztatja. Mint vízminőségvédő a nevéhez fűződik az 30
