Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
rendszert és az államigazgatásban dolgozókat elválasztó tér áthidalása. Ennek a szükséges kapcsolatnak a megteremtése egy kiadvány közzétételével látszik megoldhatónak. A kiadvány — remélhetően 1980. II negyedévében — tartalmazni fogja a fent leírt hatásköri anyagot, a tárgyszó, valamint a jogszabály számmutatót. A tanácsi szakigazgatási szervek részére, tekintettel arra, hogy hatáskörük a vízügyi ágazaton kívül még számos egyéb anyagi jogterületre is kiterjed, e kiadványnak az elkülönítésben is szerepe lehet. A jogalkalmazó ugyanis gyakran találja magát szemben olyan helyzettel, amelyben több ágazati szabályozás is elképzelhető (esetleg létezik is). A kiadványok kézhezvételével megnyílik a szerkesztők és az érdekeltek közötti kétirányú kapcsolatok létesítésének lehetősége. A számítógép-technika igényli a fejlesztést, megvan a saját sorsa. A vele társult embert — utalva a latin mondásra — a számítógép vezeti, ha az azonban ellenkezik, akkor csak vonszolja. Ezért is bíznak a feldolgozók és szerkesztők abban, hogy ez a kapcsolat támogató és intenzív lesz. Várják az esetleges tévedések felfedését, módosítási javaslatokat. Abban bizonyosak, hogy ilyenek előfordultak, a segítő szándékban reménykednek, és ezt előre is megköszönik. Dr. Bathó Iván A jogszabályok tükrében: Környezetvédelem Magyarországon A második világháborúi pusztításai után az elsődleges cél az ország újjáépítése volt. A környezetvédelem ügye intenzív formában a hatvanas évek elején került ismét napirendre. Ekkor egész sor új jogszabály jelezte a kérdés kiemelt fontosságát. Az 1961. évi VI. tv. a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről rendelkezett, szabályozva a termőtalaj védelmét és a termőképesség növelését. Az időközben idejét múlt, és jórészben hatályon kívül helyezett 1935. évi IV. te. helyébe az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. tv. lépett. A természetvédelem fontosságát hansúlyozta az a tény, hogy önálló jogszabály rendelkezett róla: az 1961. évi 18. tvr. A tvr. taxaktive felsorolja a természetvédelem tárgyait és a védetté nyilvánítás feltételeit. Központi irányító szervként megalapította az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, amely a Minisztertanács döntése alapján, 1977 óta önálló hatáskörű szervként működik, élén államtitkárral Nagy jelenőségű az 1964. évi IV. tv. a vízügyről, amelyben — többek között önálló fejezet foglalkozik a vizek menynyiségi és minőségi védelmével. Általános alapelvül szolgálhat a 13. § (1) bekezdése: ,,A vizek fertőzése és káros szennyezése tilos." A törvény rögzíti, hogy vizet szennyező üzemet csak tisztító berendezéssel együtt szabad építeni és üzemeltetni. Fenti rendelkezések megszegői a kártérítési, szabálysértési illetve esetleg büntetőjogi felelősség mellett szennyvízbírságot kötelesek fizetni. 1976-ban született meg a környezetvédelem egészét átfogóan szabályozó jogszabály, az 1976. évi II. tv. A törvény szerint a Magyar Népköztársaságban védelem alatt áll a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, és a települési környezet. A jogszabály rendelkezik a környezetet károsítok felelősségre vonásáról is. Aki az emberi környezet károsodását, nagy szennyeződését idézi elő, köteles ezt az ártalmat megszüntetni, és megfelelő védekezést kialakítani. Aki ennek a kötelességnek nem tesz eleget, külön bírság megfizetésére köteles. Egyúttal módosult az akkor hatályos Btk is: a kútmérgezés helyébe a Környezetvédelmet sértő bűncselekmény törvényi tényállásra lépett, amely a jelentős természetkárosítást 3 évig tér. jedő szabadságvesztéssel rendelte büntetni. Ha ennek során emberi élet is veszélybe került, a büntetés 1—5 évig terjedő szabadságvesztés volt. A Btk ezen módosítása nyitotta meg azt a folyamatot, amely a környezetvédelem átfogó szankciórendszerének kialakításához vezetett. Több szakaszát módosították a Szabálysértési kódexnek (1968. évi I. törvény). A korábban meglevő köztisztasági szabálysértés és a vízszennyezés tényállása mellett, 1979-ben lépett hatályba a természetvédelmi és a levegőszennyezési szabálysértés (111. § és a 111/A. §). Továbbra is szigorú büntetés alá esik a parkrongálás és a tilos favágás. Külön figyelmet érdemel, hogy — a két utóbbi enyhébb súlyú cselekmény kivételével — a jogszabály valamennyi környezetvédelmet sértő szabálysértést a kódexben kiszabható legsúlyosabb, 10 000,— forintig terjedő pénzbírsággal rendeli büntetni. (összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy más országok törvényhozása is hasonlóan szigorú. A Német Szövetségi Köztársaságban 10—1000 márkáig terjedő pénzbírság jár csak szemetelésért 111. szemétlerakásért, méghozzá úgy, hogy már a cigarettadoboz eldobása is büntetendő.) A tavaly hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv két új tényállás bevezetésével szigorú büntetéssel fenyegeti környezetünk pusztítóit. „Aki az emberi környezet védelem alatt álló tárgyát jelentős mértékben szennyezi, rongálja, vagy pusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." — írja a 280. §. Egyidejűleg életveszély okozása már ötéves szabadságvesztéssel szankcionálandó. A környezetkárosítás fenti tényállása mellett büntetendő a természetkárosítás is (281. §), amely hasonló szigorral bünteti a fokozottan védett növény, állat, barlang és természetvédelmi terület pusztítóját illetve rongálóját. Mindkét bűncselekmény gondatlan elkövetése is súlyos szankciót von maga után. Külön figyelemre méltó a 280. § miniszteri indoklásából egy részlet: „Az a tény, hogy az ilyen károsítás a közegészségügy szempontjából veszélyes, tudományosan is igazolt: bizonyításra nem szorul." Hatályos büntető jogszabályaink tehát — összhangban a témában alapvető 1976. évi II. tvr. rendelkezéseivel — szigorú büntetések alkalmazását rendelik környezetünk pusztítóival szemben. A technika rohamos fejlődése azonban újabb és újabb szabályozást igényel. Jó példa erre az idén áprilisban hatályba lépett 1980. évi. I. tv. az atomenergiáról. E törvény új fogalmat vezetett be a magyar polgárjogi jogban: az atomkártalanítást. Az atomkártalanítás a jelenlegi legszigorúbb polgári jogi felelősségi forma, amely teljes tárgyi felelősségen alapul. Napjainkban tehát kialakult a kötnyezetvédelem átfogó, összefüggő rendszere, amely megfelelő szankciókkal rendeli büntetni a környezet károsítoit. A cél azonban elsődlegesen itt sem a büntetés. A hatályos jogpolitikai irányelvek (14/1973. NET határozat) hangsúlyozzák, hogy mindenekelőtt az állampolgárok önkéntes jogkövetését kell előmozdítani. ifj. Prohászka László AZ ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI MUNKÁK miatt elmaradt feladatok pótlására szerveztek kommunista műszakot a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói. A brigádok az ár- és belvízkárok helyreállításán tevékenykednek majd. Az augusztus végi kommunista műszakon 118 szocialista brigád vett részt. Az igazgatóság 1700 dolgozója a kommunista műszak bérét közcélra ajánlja fel. — IVÓVÍZ... Elkészült az 52 kilométer hosszú ivóvízhálózat Üjfehértón, 34 millió forint költséggel. A múlt hónapban elkezdték a víztorony építését is a nagyközségben. Suba Ernő 33
