Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
Az általános iskola, a külterületi iskolák, összesen huszonnégy tanterem, a tanácsi intézmények, a körzeti orvosi rendelő, a szolgálati lakások, üzletek, a kereskedelmi egységek, a vendéglő, a bisztró, az eszpresszó, a sportpálya ... — és a sok gonddal küszködő tanácselnök csak sorolja tovább a megmentett falu büszkeségeit. — Van egy nagyon szép, természetvédelmi területnek kijelölt parkunk a faluban, egy nagyon szép katolikus templomunk, egy most helyreállítás alatt álló református templomunk, műemlék, amit még Ybl Miklós tervezett. Van egy nem régen épített kultúrházunk, egy telepünk, a Budapesti Harisnyagyár kihelyezett üzeme, amely 360 embernek ad állandó munkát, túlnyomórészt asszonyoknak. Megvan a szép könyvtárunk, ez is új épület... A helyi Petőfi TSZ központi majorja szintén a körtöltésen belül van. Ez is megmenekült, bár maga a tsz 190 millió forint értékű kárt szenvedett. De azért sikerült az árvíz ellen megvédenünk a tsz tehenészeti telepét, a szérűskertet, a szárítóüzemet, a takarmánykeverő üzemet, a műtrágyaraktárt, a tsz gépparkját, üzemanyag-raktárát. Egy 1,5 km-es nyúlgát megépítésével véleményünk szerint mintegy 40—50 milliós értéket sikerült a gyors intézkedésekkel megmenteni. A védekezésben természetesen részt vett a falu férfilakossága is, hiszen az otthonukról, a tsz vagyonáról volt szó. Valóban békés lett a békési táj, bár még sokfelé látszottak a pusztulás jelei. A verőfényes nyár végi napsütésben azonban mégis jó érzés volt látni, hogy a tenger víz eltűnt, az emberi összefogás nem volt hiábavaló. A Kettős-Körös olyan csendesen, szelíden folydogált a medrében, mintha soha semmi gonoszságot nem követett volna el. A vízügyiek itt is, ott is bontották a nyúlgátakat, ürítették és a napra rakták száradni a homokzsákokat. Békés határában, a Vargahossza II. szivattyútelepnél végig a Kettős-Körös partján 57 hordozható szivattyú vezette vissza az egyre apadó vizet a megszelídült folyóba. Augusztus 28-án, pontosan egy hónappal a gátszakadás után. (Alföldi) Vízi közlekedés Az ezer kilométeres csatorna a sivatag hatalmas közlekedési útvonala lett — hatszáz kilométeres szakaszon hajózható. Motoros és szárnyashajók közlekednek ott, ahol egykor csak tevekaravánok vonultak. A Karakum-csatorna Dél-Türkménia sivatagaiba — Közép-Ázsia legforróbb és legaszályosabb térségeibe vezeti az Amu-Darja vizét. A csatorna segítségével csaknem kétszeresére növelik az öntözéses földterületet, amelyen most főleg gyapotot termesztenek, és további 5 millió hektár legelőterületet vontak művelés alá. A csatornaépítés folytatódik, végleges hossza eléri az 1400 kilométert. APN 57 szivattyú vezette vissza a vizet a Kettős-Körös partján keletkezett. Azonnali, gyors intézkedésekre volt szükség: egy-egy helyen 3—4 ezer homokzsák felhasználásával sikerült a víznek útját állni. Tetézte a bajt, hogy a töltés helyenként ráépült a régi Holt-Körös medrére, a homokos altalaj ezeken a helyeken igen gyorsan átvezette a vizet. Ellennyomó medencék egész sorát kellett kiépíteni: több mint 220 ezer homokzsákot használtak erre a célra. Még jobban nehezítette a helyzetünket az, hogy a körtöltés bevédésével elzártuk a belvíz kivezető útjait, ráadásul több mint 50 mm-es csapadékot kaptunk, és ez még belvízvédekezésre is kényszerített bennünket. Mivel az árvíz elérte a körtöltést, a víz kiszivattyúzása lehetetlenné vált. A belvíz maradt a községen belül, és jónéhány lakóházat tönkretett. — Végül is, mi a „mérleg"? — Külterületen 28 tanyát kellett kiürítenünk, ezek közül 24 tanya teljesen tönkrement. A lakosok gondját — 53 emberről van szó — belterületen kívánjuk megoldani, lakótelek biztosításával. Gondjaikat mi azzal is segítjük megoldani, hogy az állampolgárok tulajdonában levő üresen álló lakásokat a nagyközségi tanács V. B. most kizárólag az árvízkárosultaknak juttatja, lakást, házat most csak nekik lehet eladni. — Emlékszem azokra a napokra, amikor ezrek dolgoztak a faluhoz vezető utakon, a körtöltésen. Végül is mit köszönhetnek a doboziak az akkori végsőkig kitartó, mindenre elszánt küzdelemnek? — Azt, hogy megmenekült a község. Ürítik, szárítják a homokzsákokat a dobozi körtöltés aljában 25
