Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
BÉKE DOBOZON A megmentett község Alig egy hónap leforgása alatt másodszor is jártam azon a békési tájon, amelyet augusztus első napjaiban a látóhatár aljáig elborított a víz. A gátakon pokoli volt a hőség, a por, a teherautók dübörgése, az emberek, a gépek küszködése a homokzsákok ezreivel, a terméskövek tonnáival. Augusztus 4-én este lezárták a Kettős-Körös gátszakadását, de még senki nem tudta volna teljes bizonyossággal megjósolni, hogy a kritikus helyzetben levő Tarhosnál és Doboznál a körgátak tartani tudják-e a víz szörnyű nyomását. Akkor még csak bízni lehetett az árvíznél is erősebb emberi összefogás végtelen erejében. Békésen, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet kollégiumában — ahová a tarhosiakat, a Tarhos és Békés környéki tanyavilág lakóit menekítették, nőket, gyerekeket, betegeket, idős embereket —, csak egy dolog érdekelt mindenkit: visszamehetnek-e az otthonukba, kibírja-e a töltés, megvédik-e a falujukat, mi lesz a kis tanyával? Jómagam azzal bíztattam őket, hogy meglátják, augusztus végére otthon lesznek, hiszen láttam a védekezést, az nem lehet, hogy ne sikerüljön megmenteni a falut. Nem sokat tévedtem ... A vésztározók megnyitása, a gátelzárás után reményt keltő, majd biztató hírek érkeztek. Megkezdték az elöntött halaspusztai tározó ürítését, megkezdődött a Körösök apadása, a jó idő is kedvezett a védelmi munkáknak, és az elöntött területekről megkezdték a viz levezetését. Augusztus 9-én elbúcsúztatták az árvízvédelemben részt vett 2600 katonát. Augusztus 12-én már az árvízi helyzet javulása lehetővé tette Vizesfás és Újladány lakóinak visszatelepítését, s néhány nap múltán Bélmegyer lakói is visszaköltözhettek. A hónap közepén a tarhosi körtöltésen még mindig folyt a védekezés a szivárgó és fakadó vizek ellen, de a dobozi körtöltésen már olyan jelentősen csökkent a víz szintje, hogy megkezdhették az utakra épített nyúlgátak bontását. Mint közismert, augusztus 20-a után a tarhosiak megkezdték a hazaköltözést és megmenékült a pusztulástól az 5100 lakosú Doboz nagyközség is. Ha nem is mind teljes épségben, de áll a falu 1900 lakóháza. Gondok természetesen itt is vannak, az elpusztult külterületi tanyák, bent, a faluban a körtöltéshez közel húzódó utcák lakóházai miatt. Az árvíz utáni gondokról Szatmári Jánossal, Doboz nagyközség tanácselnökével beszélgettünk. — A körtöltésünket 1925-ben erősítették meg, most került próba elé, — mondotta a tanácselnök. — Meg kell mondani, hogy helyenként nagyon roszszul vizsgázott. Baj volt a zsilipekkel, az átereszekkel: nem zártak rendesen, és ahogy jött az árvíz, nagyarányú beszivárgás, mondhatnánk úgy is, beömlés Lebontották a nyúlgátakat Doboz határában A megszelídített folyó visszatért a medrébe A Békési Duzzasztóműnél is folyik a viz visszavezetése 24