Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
Akár a Bükkben is járhatnánk, ugyanaz a fenyvesekkel kevert csererdő, ugyanaz a szurdok mélyén magának utat törő, köveket pofozó patakvíz. A szerpentin sem kevésbé hepehupás, csak éppen mégis mindez hazánktól 500 kilométerre, Észak-Morvaországban van. Célunk Jesenik. A cseh kisváros neve aligha mond idehaza bárkinek bármit, talán csak az idegenforgalmi szakember, néhány lelkes kiránduló, vagy az orvostörténettel foglalkozó ismeri ezt a helyet. Ez utóbbi nem véletlenül. A hegyek közé szorított tenyérnyi városkában élt és gyógyított az a világhírű Priessnitz orvostudor, akinek különféle vízkúrás gyógymódjai még ma is ismertek. Sőt, az ő tudományára és a természet adta gyógyító vízre épült itt ki az a szanatóriumi gyógyüdülő körzet, amely már mint Lazne Jesenik, nem marad ki egyetlen egy csehszlovák idegenforgalmi prospektusból sem. Ezen a vidéken mi most honfitársakat keresünk. Honfitársakat, akik nem gyógyulni jöttek ide, mint egykor báró Wesselényi Miklós, az árvízi hajós, hanem dolgozni, sőt nem egyszerűen a szójáték kedvéért mondom így, hanem mert igaz: gyógyvizet gyógyítani. NAPI TIZENKÉT ÓRA A Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat, amely idehaza hat megye legkülönfélébb vízépítési munkálatainak kivitelezője, szaktudását és kapacitását immár nem először az országhatárokon túlra is elviszi. A DUVIÉP egy évvel ezelőtt kezdte el építeni Jesenikben azt a szennyvíztisztító telepet, amely hivatott lesz megoldani e gyógyüdülő körzet már-már valóban égető környezetvédelmi problémáját: a vízszennyezést. A tíz és fél millió rubeles tervezett költséggel épülő szennyvíztisztító telep, várhatóan az ezredfordulóig, megoldja a körzet víztisztítási problémáit. Tavaly nyáron kezdett hozzá a vállalat a kivitelezési munkákhoz. Jelentős erőfeszítést igényelt, hogy a városon keresztülfolyó és a környék legfontosabb vízgyűjtőjét jelentő Béla patak partján, ötszáz kilométerre a központtól, olyan felvonulási bázist teremtsenek, amely garantálja a későbbi kivitelezés zavartalan lebonyolítását. Biztosítani kellett a közművesítetlen terület alkalmassá tételét egy ilyesfajta bázis felépítéséhez, majd hozzáfogtak a szállásbarakkok, a raktárak építéséhez. A munkálatok során nagy jelentősége „Szakértelem és szorgalom" ez jellemzi a magyarokat Magyarok a Morva forrásoknál Gyógyvizet gyógyítanak Festői környezetben dolgoznak a DUVIÉP-esek van annak, hogy a határon túli távoli építésvezetőséget mennyire élő, menynyire jól működő „köldökzsinór” köti össze a vállalat veszprémi központjával. Hiszen a beruházóval kötött szerződés értelmében a DUVIÉP és az alvállalkozók e munkához nemcsak a szűkén vett kapacitásukat és szaktudásukat adják, hanem az építkezés valamennyi feltételét — az anyagigénytől a saját gépi technikáig — biztosítják. Nyár óta teljes lendülettel folyik a kivitelezés. Az építésvezető, Pesti István irodájában függő hálósterv időarányos része most már a valóságban is megtalálható az épülő létesítmény színhelyén. Elkészültek az előülepítő vasbeton aljzat szerelésével, készülnek az átemelők, állnak a NOE-zsalu falak a majdani központi épület alapjai fölött. Meglátszik a jó szervezés, a megfelelő előkészítés és nem utolsó sorban a kint dolgozó magyarok napi tizenkét órás tisztességes munkája. SZAKTUDÁS, MEGBÍZHATÓSÁG A kopott márványlépcsők, az ódon falak mintha múzeumba vezetnének. Vendéglátónk, akikhez hivatalosak vagyunk, az ódon jeseniki városház első embere, Ivan Kudelka tanácselnök. — Tudjuk, hogy elég gyakran látogatja meg az itt folyó magyar építkezést. Mi a véleménye a tapasztaltakról? — Magam is mérnök vagyok, habár más a szakterületem, de annyi bizonyos, hogy a magyar vízépítő szakemberek valóban értői szakmájuknak. Tudom, hogy nem könnyű körülmények között tartják a vállalt határidőket, és amenynyire egy laikus meg tudja ítélni, alapos, minőségi munkát végeznek. Különben is embereik jó híre megelőzte őket, hiszen Csehszlovákiában, tőlünk nem is túl messze, már Svitavyban igazolták tehetségüket. — Mi az oka, hogy magyar szakemberekre esett a választás? — Az egyik ok a már említett szaktudás és megbízhatóság, a másik, hogy nálunk rendkívül szűk e területen a kivitelezési kapacitás. Egy ilyen híres „vizes körzet” mint Jesenik, már tíz éve küzd vizes gondjai megoldásával. Ezért volt szükségünk a magyar szakemberekre. WESSELÉNYI ÜZENETE A jeseniki hegyekben, a város fölött, nem messze a csodaforrásoktól, az erdő alján áll egy bronz oroszlán. Oldalán tábla, amelyen százötven év távolából szállnak vissza a köszöntő szavak az idetévedő magyaroknak. Az üdvözlet feladója báró Wesselényi Miklós, az árvízi hajós. Ő köszönti az itt járó későbbi korok gyermekeit „hazájokból". A márványtábla alján jambikus verssorok, a vízzel gyógyítás atyját, Priesnitzet köszöntik imigyen: „Prie'snitz viszszaadá a víznek régi hatalmát, S ősi erőben kél újra az emberi faj". Jóleső érzéssel olvassuk a verssorokat, s öröm arra gondolni, hogy a késői honfitársak most itt, a távoli morva hegyek között kicsit ugyanazt teszik, amit az egykori híres orvostudor: visszaadják a víznek régi hatalmát. Andrónyi András 15
