Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
ÁRVÍZ о 4. ábra tödéséig. A teljes elzárás augusztus 1-én 23 óra 30 perckor fejeződött be. A víz visszavezetése érdekében az elzáráson egy 11 m-es rést nyitottak augusztus 6-án 8 órakor. A kiömlött 35 millió m3-ből 26 millió m3-t vezetnek vissza gravitációban. A bentmaradó 9 millió m3-t szivattyúkkal emelik vissza a folyóba. A gátak állapotát a védelmi fokozatoknak megfelelő vízőri szolgálat figyelte, ellenőrizte. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak Július 28-án reggel 6 óra 35 perckor a Kettős-Körös 4 *»z. ebre jobb parti töltése a 102,725 km szelvénynél, a békési vízmércén mért 921 cm vízállásnál minden előzetes tünet nélkül átszakadt. A töltésszakadás időpontjában már 30 óra óta apadt a víz és a tetőző szintnél 42 cm-rel, az LNV-nél 51 cm-rel, a töltéskoronánál pedig 140 cm-rel volt alacsonyabb. A kezdeti 6—8 méteres nyílás rövid idő alatt 78 m-re bővült. A védelemvezetés haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket. A rohamosan bővülő nyíláson az első órákban 750—800 m3/s hozammal kizúduló vizet visszatartani lehetetlen volt, ezért az intézkedések a közvetlen életveszély elhárítására és a károk lehető csökkentésére vonatkoztak. Mindenekelőtt a veszélyeztetett külterület, valamint Tarhos, Újladány és Bélmegyer kiürítését rendelték el. E feladatot a tanácsi, a rendőri, a katonai és a vízügyi szervek dolgozói rendben, a legnagyobb körültekintéssel 28-án estig végrehajtották. Kitelepítettek öszszesen 4086 embert és minden lábasjószágot. 28-án 9 óra 34 perckor és 11 óra 30 perckor robbantással megnyitották a Kettős- és Sebes-Körös szögletében levő úgynevezett Mérgesi árvízi tározót annak érdekében, hogy a Kettős-Körösön gyorsítsák az apadást és ezáltal minél kevesebb víz jusson ki az elöntött területre. A tározó korábbi megnyitását a vízállások nem indokolták. A szakadás helyére két AKSZ-osztagot vezényeltek ki a töltéscsonkok lezárása céljából és további két osztag felvonultatása iránt intézkedtek. Ugyanakkor nagy tömegű védelmi anyagot irányította a helyszínre. A vízügyi erők megsegítésére katonai alakulatokat vettek igénybe. Ezek az alakulatok 28-án délelőtt felvonultak és megkezdték az aktív védelmi munkákat. A leginkább veszélyeztetett helyek védelmének szervezésére és irányítására helyi védelmi törzseket hoztak létre. (Hosszúfoki főcsatorna töltése, Tarhos, Doboz és Sarkad községek védelme.) Időközben — a szakadás utáni néhány órában — a kiömlő víztömeg a lokalizációs vonalként nyilvántartott Hosszúfoki csatorna bal parti töltését több helyen átszakította. Feltöltötte a csatorna medrét és a jobb oldali töltés egyes mélyebb részein is átömlött. A helyszínen ekkor a budapesti AKSZ- osztag, valamint kisebb számú közerő tartózkodott. A védelmi anyagszállítás felfejlődőben volt. Sokan úgy vélték, hogy az átömlő vizet a jobb parti töltésen sem lehet megtartani és az átzúdul Bélmegyer és Körösladány (Újladány) területére. Időközben helyszínre érkeztek a katonák is és a vízügyi utasításoknak megfelelően, térdig vízben állva, pallóból és homokzsákokból épített nyúlgátolással az átfolyást megállították. Ezzel a kezdeti sikerrel indult az alacsony és gyenge keresztmetszetű csatornatöltés hosszan tartó védekezési munkája. A munkák irányítását itt a VÍZIG gyulai szakaszmérnöksége végezte. Katonák, a közerő munkájával állandóan emelték a töltés magasságát és homokzsákos megtámasztással növelték annak keresztmetszeti méreteit. Külön nehézséget okozott, hogy a töltésen átfolyt vizek és a gyakori eső hatására a töltés mentett oldali előtere teljesen felázott, azon anyagot szállítani még lánctalpas eszközökkel sem volt lehetséges. Ezért a védelmi anyagok szállítása kizárólag Árvízi elöntések helyszÍnrajza m 11
