Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
A KÖRÖSI A Körösök a Tisza bal oldali mellékfolyói közé tartoznak. Vízgyűjtő területük felső, hegyvidéki része Románia Szocialista Köztársaság, alsó, síkvidéki része hazánk területére esik. A Körösök vízrendszeréhez a Fehér-, a Fekete-, a Kettős-, a Sebes-, a Hármas-Körös, valamint a Berettyó folyó és a Hortobágy—Berettyó főcsatorna tartozik. Közismert, hogy július hónapban Európa felett kiterjedt ciklontevékenység volt, ami július 21—27. között jelentős csapadékot eredményezett elsősorban a vízgyűjtő hegyvidéki területein. A már telített talajra hullott 175— 211 mm csapadék valamennyi Körösön és a Berettyón árhullámot indított el. Az áradás leghevesebben a Fekete-Körösön, legenyhébben a Fehér-Körösön jelentkezett. A Fekete-Körös árhullámát magyar területen július 23-án 18 órától észlelték. Hevességére jellemző volt, hogy az anti vízmércén az I. készültségi foknak megfelelő szintet (500 cm) 7 óra alatt, a II. készültségi foknak megfelelő szintet (600 cm) 3 óra alatt, a III. készültségi foknak megfelelő szintet (700 cm) ugyancsak 3 óra alatt érte el. A tetőzés 24-én 24 órakor 988 cm-es vízállásnál következett be. Ez 44 cm-rel magasabb volt az eddig észlelt legnagyobb víznél. Hevesen áradt a Sebes-Körös is, amely július 26-án 12 óra 10 perckor a körösladányi vízmércén mért 787 cm-es vízállásnál a jobb parti töltést a 0,400 km szelvényben átszakította. Ezen a helyen 9 óra 10 perckor egy 20—30 cm átmérőjű átfolyás jelentkezett, amely rohamosan fejlődött, majd a töltéstestben támadt boltozatos kiüregelődés berogyott és a töltés átszakadt a halaspusztai szükségtározó felé. Kevéssel ezután, 20 m-rel lejjebb egy másik, majd ismét 18 m-rel lejjebb egy harmadik szakadás keletkezett. A két felső szakadás egybemosódott. Végül egy 42 m-es és tőle 11 m-re egy 8 m-es nyílás alakult ki, amelyeken 35 millió m3 víz ömlött ki a 2175 ha nagyságú területre. Az esőzések naponta ismétlődtek és egymást követő újabb árhullámokat váltottak ki, amelyek magyar területen egymásra halmozódtak. Felső és középső folyószakaszainkon az árhullámok tetőzése 26-án éjfél körül következett be, az eddigi legnagyobb víz (LNV) közelében. A Kettes-Körös Békésnél július 26-án 24 óra és 27-én 04 óra között tetőzött 963 cm-rel. A Fekete-Körös árhullámképét az 1. ábra, a Sebes-Körösét a 2. ábra, a Kettős- Körösét a 3. ábra mutatja. A védekezést folytató Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnak órák alatt kellett jelentős emberi és gépi erővel, valamint nagy anyagkészlettel a Fekete- Körös jobb és bal parti töltéseire felvonulni. Fennállott annak a veszélye, hogy a víz a töltések koronáján átbukik, ezért mintegy 7,200 km hosszban a 24-éről 25-ére virradó éjszaka 60—70 cm-es magasítást — nyúlgátépítést — végeztek. A rendkívüli árvízi helyzetre tekintettel a védelemvezető 24-én 12 órára összehívta az Árvédelmi Területi Bizottságot, amely állást foglalt az adott helyzet fontos kérdéseiben. A sok csapadék a folyók romániai szakaszán is igen magas vízállást eredményezett. A töltések nem bírták ki mindenütt a nagy víznyomást. A Fekete-Körös legjelentősebb bal oldali mellékvize, a Tőz patak bal parti töltése 25-én 01 óra körül, a 4,400 km szelvényben 70—80 m hosszúságban átszakadt. A kiömlött víz a Fekete- és Fehér-Körös között elterülve, július 27-én reggel érte el a magyar határt, ahol egy kisméretű határtöltés fogta fel. E töltés mögött egy kellő méretű lokalizációs töltés van, amely a magyar területek védelmét biztosítja. A Körösök felső és középső szakaszán 27-étől apadás indult meg. Ezen a napon a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság két Árvízvédelmi Készenléti Osztaggal (ÄKSZ) megkezdte a Sebes-Körös jobb parti töltésszakadás elzárását a meder felől két sorban levert Cs—1 jelű széleslemezekkel. Középen 10 m-es nyílást hagytak a vízszintek kiegyenlí-3. ábra 10
