Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-09-01 / 9. szám
a KGST Titkárságának Vízgazdálkodási Csoportja megjelentette ,,A KGST országok sokoldalú vízgazdálkodási gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése során kidolgozott anyagok jegyzéke” c. kiadványt, amely teljesen felöleli a VVÉ 1962—1979 alatt végzett tevékenységét, rövid értékelést ad e tevékenységről, felsorolja az egyes időszakok témáit azok rövid annotálásával. Mellékleteiben a VVÉ 25 üléséről, a műszaki-tudományos együttműködésben részt vevő intézményekről, a VVÉ eddigi publikációiról ad tájékoztatást. Ismertek azok az erőfeszítések, amelyeket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a gyenaébben fejlett KGST-országok megsegítésére tesz. A VVÉ is részt vállalt abban, hogy a kevésbé fejlett országok gazdasági színvonala a többiével egyforma szintre emelkedjék, azaz végbemenjen a gazdasági kiegyenlítődés folyamata. A VVÉ korábban Mongólia vízgazdálkodásának fejlesztésével kapcsolatosan dolgozott ki átfogó anyagot, kimutatva azokat a területeket, amelyeken közreműködésre van szükség; ezek a vizsgálatok is hozzájárultak ahhoz, hogy kétoldalú szerződések keretében megindulhatott Mongólia vízgazdálkodásának fejlesztése. Jelenleg Kuba és Vietnam vízgazdálkodásában nyújtandó segítségnyújtás kérdésének tanulmányozása folyik. Jelentősen kibővült a műszaki-tudományos együttműködés a KGST-ben. Az országok többoldalú .integrációs intézkedéseinek 1976—1980-ra előirányzott egyeztetett tervében a tudomány és technika területén főleg olyan műszakitudományos problémák szerepelnek, amelyek az energiakészletek ésszerű hasznosítására, a KGST-országok népgazdasági szempontból legfontosabb problémái megoldására irányulnak. Ezekben a munkákban a KGST országok több, mint 500 tudományos-kutató és tervező intézménye vesz részt. A VVÉ lépést tart a KGST-ben általánossá vált ezen irányvonallal. A vízkészletek ésszerű hasznosítására és szennyeződés elleni védelmére irányítva a figyelmet, koncentrálja az országok erőfeszítéseit a legfontosabb együttműködési feladatokra, olyanokra, amelyeknek a megoldásával komoly gazdasági hasznot, eredményt lehet népgazdaságnak biztosítani. A Komplex Program további konkretizálására és fejlesztésére kezdődött el a KGST-ben a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozása, amelyekben megfogalmazódtak a távlati igények elérése érdekében szükséges legfontosabb stratégiák és intézkedések a legégetőbb problémák, éspedig az energia, a fűtő- és nyersanyag-kitermelés, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a közlekedés és a gépgyártás fejlesztése területén. A célprogramok közül mindegyik kapcsolatban van a vízgazdálkodással, s a kérdések kidolgozásának előrehaladásával egyre inkább kitűnik majd, hogy ágazatközi szerepköréből kifolyólag a vízqazdálkodási sokoldalú együttműködésnek a célprogramok területén is fontos feladat jut. A Vízügyi Vezetők Értekezlete 1981 — 1982-re tervezett munkaprogramja és távlati tevékenységének alapirányai tartalmaznak is olyan feladatokat, amelyeknek eredményei több területen hasznosíthatók lesznek. Elég ha a vízkészletek optimális hasznosítása, a szennyvíztisztítás új módszerei, a szennyvíziszapkezelés és — hasznosítás módszerei, a forgatásos vízfelhasználás új technológiai megoldásai, a szennyvízmentes rendszerek, automatikus vízminőségelemzők, ipari és kommunális szennyvizek öntözéses hasznosítása, progreszszív vízkezelési módszerek stb. témaköreit említjük. Ebben a fejezetben nem térünk ki az Intervodoocsisztka nemzetközi társulás, a Vodoinform tájékoztatási központ, a szabványosítás stb. rendkívül hasznos tevékenységekre mert ezek már ismertetésre kerültek. Tudott dolog az is, hogy a WÉ évente kétszer Vízgazdálkodási Közlönyt ad ki, tájékoztatva az olvasót a KGST-országok vízgazdálkodás terén elért eredményeiről, a közös rendezvényekről, munkákról, kutatásokról. Eddig imár 25 szám, s két különszám jelent meg. Az utóbbiak közül egy az 1977. évi Vízügyi Világkonferenciára (Mardel Plata), a másik a KGST 30. évfordulójára készült. A vízkészletek ésszerű és komplex hasznosítása, a tagországok ivóvízzel és ipari vízzel való ellátása, a vízminőségvédelem, s az ezzel kapcsolatos környezetvédelmi kérdések, a szabványosítás, információcserék kérdéseire sem tértünk ki jelen ismertetésben, mert mint említettük az elmúlt években publikációk egész sora jelent meg erről. A témák kidolgozásában vállalt szerepkörünk, az ülések, különböző megmozdulások szervezésében vállalt részünk, a KGST Bulletin (Közlöny) és több más publikációk magyar nyelven való újrakiadása (többek között a 10 nyelvű Vízgazdálkodási Értelmező Szótáré is) alapján az MNK vízügyi szervezetének és szakembereinek VVÉ-beli szereplését pozitívnak lehet nevezni. Különösen említésre méltó az a munka amit a Duna-völgyi és Tisza-völgyi vízgazdálkodási problémák sokoldalú megoldása érdekében folytattunk. Mint ismeretes a tiszai témának az MNK küldöttsége a főkoordinátora. A VVÉ eddigi tevékenysége alatt kidolgozott valamennyi témában aktív részvételt tanúsítottak szakértőink, tudósaink, akik a VITUKI részéről a vízmérleggel, hidrológiai mérőműszerekkel, vízminőségi és technológiai, vízelőkészítési stb. témákkal, a VIZITERV részéről a szabványosítással, a VIZDOK részéről a VODOINFORM szervezése, a VÍZGÉP és OVIBER részéről pedig az Intervodoocsisztka szervezésével és működtetésével, a VGI részéről a Duna-völgyi és Tisza-völgyi együttműködés hazai és országok közötti szervezésével foglalkoznak(tiak). Külön megemlítendő, hogy a magyar küldöttség nagyon sok koordinátori szerepkört vállalt. Ezek felsorolása több oldalt venne igénybe. Kezdeményezők voltunk abban, hoav vízminőség-védelmi egyezmények kerüljenek kidolgozásra és aláírásra a Duna- és Tisza-völgyben érdekelt országok között (ezek az egyezménytervezetek most vannak a megvitatás és egyeztetés stádiumában). Említettük, hogy az ülések, szimpózionok, szakértői értekezletek rendezésében is oroszlánrészünk volt. A Vízügyi Vezetők Értekezlete 1964-ben, 1972-ben (4. és 18. ülés) tartott ülést hazánkban. Az ez évben megrendezésre kerülő 27. ülésszak elé a magyar vízügyi szolgálat bizakodva nézhet, egyrészt a múltbeli kötelezettségei elvégzésének jó érzésével, másrészt azzal a biztos tudattal, hogy a szocialista közösség vízgazdálkodás terén megvalósuló további erősödéséből munkánk arányában részesedve saját fejlődésünket mozdíthatjuk elő. Borza Dezsőné Szovjet—magyar vízügyi tudományos együttműködés keretében automatikus távirányított öntözővíz elosztó rendszerek fejlesztése 6
