Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 7-8. szám
Kétezerhatszáz kilométer a föld alatt LÁTOGATÁS A FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEKNÉL Azóta, hogy évekkel ezelőtt láttam A csatorna c. lengyel filmet, mindig is szerettem volna alászállni a mélybe, megnézni a mi pesti „alvilágunkat" a föld alatt. Ám amikor belegondoltam, mi minden úszhat egy ilyen világváros csatornáiban, és még a patkányok is a bokámba haraphatnak, lemondtam arról, hogy keressem a föld alatti városnézés lehetőségeit. Ezért örültem mód felett, amikor a CSM igazgatója, Vörös Ferenc közölte, hogy részt vehetek egy szakmai kiránduláson. Megjött a bátorságom. Nagy izgalommal készültem, és az „alkalomra iIllően” öltözködtem: lapos sarkú cipő, kosztüm, meleg pulóver. A CSM Kerepesi-uti telepén jót derültek, amikor érdeklődtem, hogy megfelel-e az öltözékem. Mit is részletezzem: kaptam egy narancsszínű munkásruhát, egy pár kapcát, egy csizmával, védőöltözékkel kombinált vízhatlan overáI It, rá még egy kis kabátot, arra egy derékszíját, hozzá egy irdatlan biztonsági övét, hátamra egy akkumulátort, hozzá egy lámpát, fejemre egy bukósisakhoz hasonló „tökfedőt", két kis kezemre hatalmas kesztyűt. Ez a kötelező védőöltözék — mondták. Bántam is én ezt a szkafandert, örültem, hogy gonosz nyelvű újságíró kollégáim nem láttak ebben a snájdig öltözékben ... Alászálltunk a Belvárosban: — patkány nem is volt, „kiirtotta Bábolna”, mondták, a víz tetején nem is úszkált semmi különös, csak a lábunk alatt csúszkáló iszap és a nehéz, párás levegő, benne az „illat" volt szokatlan. A magam részéről örültem, amikor a 3—i méteres aknán felmászva friss levegőhöz juthattam. A ferencvárosi szivatytyútelepen már fogtam az orrom, amikor lementünk egy csigalépcsőn a főgyűjtő csatornához: istentelenül rossz illatú folyó ez, amely rohanva, sebes sodrással viszi a főváros szennyes árját . . . • Vörös Ferenc igazgató jót nevet és a bátorságomhoz, „kemény helytállásomhoz" gratulál, amikor néhány nappal később felidézem ezt a kellemesnek nem mondható, de végül is rendkívüli élményt. — Az a röpke 300 méteres séta odavissza a Belváros alatt csak egy parányi szakasz volt abból a 2600 kilométeres csatornahálózatból, amely a főváros alatt húzódik, — mondja, amikor beszélgetni kezdünk a CSM szerteágazó tevékenységéről. — Vállalatunk a csatornahálózat tisztításán, karbantartásán, üzemeltetésén kívül foglalkozik a szennyvizek átemelésével, amelyet kilenc nagy, állandó szolgálatot teljesítő szivattyútelep végez. Van továbbá ötven automata közbeeső átemelőtelep, amely a mélyen fekvő területek, vagy olyan területek csapadék és szennyvizeit emeli át, amelyek a kiépült csatornahálózat szintjénél alacsonyabban helyezkednek el. Vállalatunk profiljába tartozik továbbá a szennyvíztisztító telepek üzemeltetése. Ezek közül a legjelentősebb jelenleg a Dél-Pesti Szennyvíztisztító telep, amely 50 000 пт/ nap szennyvizet tisztít, bár kapacitása 30 000 m3/ napra épült ki, és bővítése jelenleg folyik 72 000 m3/napra. A be-A megfelelő védőöltözék kötelező a csatorna „látogatóinak” is A ferencvárosi szivattyútelepen csigalépcső vezet a főgyűjtő csatornához ruházás befejezési határideje 1930. december 31. Az élővíz védelméhez nagymértékben hozzátartozik a fővárosban keletkező napi egymillió, egymillió 200 ezer m3 szennyvíz biológiai tisztítása. Sajnos, je-180 légkör nyomású vízsugár lazítja föl és szállítja tovább a csatornában lerakodott iszapot 54
