Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
Vízsebességmérés a tápcsatornán tagságait. Különben is, tudják, hogy ez a szakma ezzel jár, — mondotta, majd hozzátette: — Valamikor magam is szakaszmérnök voltam, tudom, hogy nem az ábrándok világában keli őket versenyeztetni, hanem a valóságban. Ez az igazi „vizeseknek" való idő ... KITŰZÉS, BEMÉRÉS A verseny „főhadiszállása" a gátőrház volt. Innen nem messze a főcsatorna partján egy gépházban vízgépészeti kérdésekre felelnek a versenyzők Dr. Csepregi Lászlónál, a TI VÍZIG műszaki-fejlesztési osztályának munkatársánál. Égy másik helyen geodéziai felméréseket végeztek. A feladat: kitűzés, magassági mérés, majd a bemért adatok felrajzolása. A K-5 tározó tápcsatornájánál egy négy—öt tagú csoport a mérőhídon dolgozott: Kvasz Jenő, a TIVIZIG osztályvezetőjének felügyelete mellett vízsebességet és vízhozamot mérték. A technológusok a TRVV-hez tartozó Víztisztító mű, — közismert nevén a „debreceni vízgyár" — laboratóriumában vizsgáztak általános vízminősítésből Dr. Padár Istvánnál, a TIVIZIG laboratóriumának vezetőjénél. Itt az volt a feladat, hogy a vízmintát a kémiai és biológiai elemzés után minősítsék — alkalmas-e különböző vízhasználat céljára. — Látszik, hogy felkészültek a fiúk, — jegyezte meg Dr. Padár István. — Elég otthonosan mozognak a laborban, de azt észrevettem, hogy az eszközöket nem ismerik eléggé ... AZ ISKOLA BECSÜLETÉÉRT Egész nap tartott a verseny, és este lett, mire a 34 legényt hazahozta a busz a munkásszállóba, a csupa izgalom felkészítő tanárok gyűrűjébe. Ök ugyanis etikai okok miatt nem lehettek jelen a gyakorlati fordulón, csak távolról és gondolatban szurkolhattak a csapatuknak. Mint például Kovács József, a bajai Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskola tanára, aki még reggel, az indulás előtti percekben is a busz lépcsőjére felkapaszkodva magyarázott a gyerekeinek, mit, hogyan, és mire ügyeljenek, mit ne felejtsenek el. — Miért izgul annyira, tanár úr? — Az iskola becsületéért, dehát jómagámnak is nagy erkölcsi elismerés, ha bajai szakközépiskolás bejut a legjobbak közé — mondotta, és hozzátette: — Már nyolc éve, de négy éve intenzíven foglalkozom a versenyzők felkészítésével. Azóta egy—két diákom minden évben ott volt az első öt között. Az idei versenyre is úgy készültünk, hogy a két párhuzamos IV. osztályból a legjobbakat összevontuk, és délutánonként nekiálltunk a munkának: megoldottuk az összes eddigi versenyfeladatot, az érettségi feladatokat, példatárakat dolgoztunk át. Egyébként a felkészítés már az első évfolyamon elkezdődik, a legjobb képességű csoportokkal differenciáltan foglalkozunk. A gyakorlati felkészülésben nagyon nagy szerepe van annak is, hogy az igazgatónk minden nyári vakációban lehetővé teszi, hogy a tanulókkal járjuk az országot. Vízügyi létesítményeket szoktunk megtekinteni, és remek szakmai kísérők segítségével a gyerekek megnézhetnek mindent. Ez jelentősen bővíti a látókörüket. — Mi történne, ha most ezen a versenyen a fiai nem jutnának be az első öt közé? A tanár úr feljajdult. — Nem is tudom, ilyen még nem volt...! Az az igazság, hogy a mi iskolánkban óriási tekintélye van ennek a versenynek. Hagyomány, hogy amikor elindul velünk a busz, a srácok kijönnek búcsúztatni, szurkolnak, integetnek, fenyegetőznek, és amikor hazamegyünk, virágokkal várnak. Most is így volt, és így lesz, várnak bennünket. Ha nem jutunk be? A város határában leszállónk a buszról, és a kertek alatt lopakodunk haza Bajára ... FELVÉTELI NÉLKÜL Másnap délelőtt tizenhattagú zsűri előtt szóbeliztek a fiúk. Nagy volt az izgalom kint a folyosón, de izgult a zsűri is: tizenhat szempár figyelte biztatóan, szeretettel és — ha a felelet szépen kikerekedett — örömmel a vizsgázókat. Dél lett, mire megszületett a döntés: I. helyezett HORVATH GYŐZŐ (Szolnok) 96 ponttal, II. helyezett TUSJAK GYÖRGY (Szolnok) 91 ponttal, III. helyezett HOMLOK ANTAL (Győr) 81 ponttal, IV. helyezett KOCSIS ZOLTÁN (Szolnok) 80 ponttal, V. helyezett KUGLER GYULA (Győr) 79 ponttal. összesített pontszámok alapján a legjobbak : I. a szolnoki csapat (240 pont), II. a győri csapat (227 pont), III, a 'bajai szakközépiskola A osztályának csapata (210 pont). A verseny minden résztvevője oklevelet, az elért helyezéstől függően serleget, diplomata táskát nyert. Az első öt jutalma pedig — minden évben ez a tét — továbbtanulási lehetőség a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítő mérnöki szakán vagy a PöMák Mihály Műszaki Főiskola bajai Vízgazdálkodási Intézetben. Felvételi vizsga nélkül. (Alföldi) Az első öt helyezett 25
