Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-01 / 5. szám
LADIKKAL A TISZÁN V. ROMBOLÁS ÉS ÉPÍTÉS Míg az eperjeskei vasúti hídnál határvíz! engedélyünket ellenőrzik, vonat dübörög át a fejünk fölött. Szállítmányokkal! megrakott vagonokat látunk Záhonynál is. Töredéke annak a 18—19 millió tonna árunak, amely éventete itt cserél vagont, gazdát, sínt. Miközben Európa egyik legnagyobb átrakójának körzetében csónakázunk, minduntalan visszatér a kérdés: vajon miért üres a hajóút? MEDENCÉS KIKÖTŐ .,. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága a Tiszát 1953-ban az európai nagy hajó utak kategóriájába sorolta. Energiaszegény világunkban szinte kínálja magát a folyó. Számítások szerint a vízi közlekedés kialakítása egy tizede lenne annak, amennyibe a vasúti vagy a közúti szállítás vonalai kerülnek. Az ember hajlamos az álmodozásra. Könnyű ez akikor, amikor a csónak lassan halad a vízen, s az ember minden métert a víz közepéről szemlél. Szinte keresi, és meg is találja azokat a partszakaszokat, ahová kikötőt építene, vagy éppen rakodót. Egyik este, a fényeSlitkei gátőrház méllett hatalmas nyárfák alatt táboroztunk. Medencés rész van itt a Tiszán, úgy öblösödik, hogy nem nehéz képzeletben hajókkal benépesíteni. Nézzük a folyamkilométertáblát: 609. És a játék máris komolyra fordul. A tervek szerint pontosan itt épült volna a MAHART medencés kikötője. A közút-vízliút-vaisút találkozási pontja ez, a tőszomszédságban Tuzsér, Komoró. A vagonokból (itt kerülhetne a hajók gyomrába az ömlesztetten szállított áru. Műtrágya, vasérc, faanyag, s 'ki tudja mi m ég . .. Mit mond a szakember a hajózásról? A hajóút az év legnagyobb részében járható. A jegesedés rövid ideig tart, a korszerű jégtörőkkel elhárítható, főleg, ha a meder is rendezett. Egy jól 'kiépített hajózó úton 1000 tonnás önjáró uszályok is közlekedhetnék. Az üzemanyag nem túl drága, nem beszélve arról, hogy a folyami szállítás ma is nemzetközileg a legolcsóbbak közé tartozik. Nem kétséges: hajópark kell, kikötők a Tisza több pontján. A számítások szerint a közúton vagy vasúton, irányvonattal szállított áru legfeljebb néhány órával (!) hamarabb érkezik Szolnok vagy éppen Szeged térségébe, mint a hajó. Vagyis az a vád sem igaz, hogy lassú a vízi út. Visszatérve a jegesedésre: a jég az évnek éppen azokban a hónapjaiban jelentkezhet, amikor a tapasztalatok szerint a szállítási csúcs alábbhagy. Ez az idő viszont kiválóan alkalmas a hajók, a kikötők karbantartására, javítására. Az este, a nagy rendező, immár leeresztette a függönyt a tájra. Több lett a vörös, mélyebb lett a zöld. A díszlet ellenére sejtelmesebb a Tisza partja. A tűz mellett álmodozunk tovább a gátőrház mellett a jövőről. Mi lenne akkor, ha a hajók itt járnának, megrakodva teherrel? Hasznossá válna egy út, amelyet már a honfoglalás után is használtak szállításra. Éppúgy, mint nálunk gazdagabb országok, mi sem mondanánk le a természet kínálta lehetőségről. Úszhatnának a motoros járművek végig a Dunáig. S ha megépül az ezredfordulóig a Duna:—Tisza csatorna', akkor fél a nagy folyamon, s a majdani Duna'—Majna— Rajna csatornán egészen Hamburgig. Micsoda szédítő távlat és ígéret! Mindez természetesen pénz kérdése elsősorban. De vajon az egyébként is szükséges mederrendezések nem egyben a hajóút kialakításának feltételei is? Ha a két munka egymást feltételezi és összekapcsolja, szinte magától adódik a jövő. De gondolhatunk másra is. A személyforgalomra. Egy jól kiépített hajóúton járhatnának a kirándulóhajók. Olyan tájaikat mutathatnánk a látogatónak, amelyeket Európában már nemigen találni. Ezt egy nyugatnémet utazó mondta, aki Tiszalöknél sóhajtott fel, látván a folyó sok helyütt még érintetlen partjait. Szabályozni lehetne a motorcsónakok mai útvonalát, megszüntetni, hogy a berregő masináik oda is betörjenek, ahol ritka madarak költőhelye található, ahol a táj- és környezet védelme megkívánja a csendet. Tapasztalat: a hajó sosem riaszt, egyhangú dohogását hamar megszokja az itt élő vad s madár. „Navigare necesse est" — mondták az ókorban. Vagyis: hajózni szükséges. S ez a hajózás nem egyszerűen a vízi közlekedést, hanem a kereskedelmet is jéléntette. S mindazt, ami vele jár. A felfedezést, az idegenforgalmat, a révükön kivirágzó szolgáltatásokat. Záhonytól Tokajig nem ment ki fejünkből a hajózás ügye. Jó szándékú laikusként is tudtuk: a jövőt firtatjuk, s ha húzódik is a megoldás, még életünkben tanúi leszünk a természetes út hasznosításának. Közben kerülgettük a zátonyokat Tiszab ércéin él, Boksáinál. A sok akadályt, amely ma tényleg gátja annak, hogy meg legyen a 25 deciméteres vízmélység.i Időnként egy-egy hajó, uszály ment el mellettünk. Kővel rakott járművek, leterhelték. Kerülgették az akadályokat, szűk részekre kényszerültek. Érthetőkké váltak a máskor oly titokzatosnak ható szavaik, melyéket naponta hallani a rádióban: hajózóút-szükület, hajóvonták találkozása tilos. Sajnos itt még nem kell ilyen óvórendszabály. Az a kevés 'hajó, amely er-Kitűzőhajó szállítja a munkásokat az épülő parthoz TEHER- ÉS SZEMÉLYFORGALOM BERCELI ZÁTONYOK 8
