Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-05-01 / 5. szám

Kanyarok fejlődnek ...

re jár, tudja az utat, s a 'hajóvezetők álmukban is eligazodnak a zátonyok, szűkületek között.

Elhamvad tűzünk a gátőrháznál.

Este van, sötét. Néha hallani, amint egy nagy hall ugrik, rabol a folyóban. Rázendítenék a tücskök is.

A sűrű csendben idehátlátszik a távoli vasutak füttye, robogásuk zaja.

A Tisza csendes. Hajó nem jön, nem kürtői a kanyarban. Pedig képzeletünk kikötőjében ott sorakoznak a vízijárműveik. Korunkban sok álomból lett valóság. Miért éppen ez ne vájhatna azzá?

A TÉL ÁLDOZATA

A barabási kő döbben az uszály vasfenékén.

Néhány óra, s indul a hajó Tiszabezdéd alá. Másutt kitűző hajó fedélzetén munkásaikat szállítanak egy ormló part felé.

A mérgesi részen markoló szedi a földet. A osékei partnál tanyahajón laknak a mérő emberék.

Szinte alig akad folyószakasz a Tiszán, ahol ne találkoznánk Féísőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság munkásaival!. Pedig nincsenek sokan, mindössze 150—200 ember. Néhány neméppen korszerű gép, nyolc—tíz uszály segíti a mai mederrendező csapatot.

— Ezt biztosan láttátok! — mondja Jeczikó János a vízügy főmérnöke, miközben kepéket rak elénk.

Ha valaki a felső szakasz sóderbányáit nézi, akkor azt mondjai, nocsak, milyen hasznot hajt a Tisza. Pedig a képek azt mutatják: egészen más a helyzet a valóságban.

Sok kárt tesznek az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon kitermelő Tsz-ék. Tiszabecs, Tiszaosécse, Milota határában már úgy megszedték a partot és a hullámteret, hogy veszélyessé vált a helyzet.

A csoportérdek ütközik ma a közérdekkel, védeni kell itt Is a medret, a partot. Pillanatnyilag adminisztratív módszerekkel.

Van ahol szakszerűtlenül szaggatja a partot az ember. Pedig éppen elég a baj, amit a víz okoz. Két éve télen az áradások, a jeges hullámok megyénk Tisza és Szamos szakaszán 72 millió forintos kárt okoztak.

Láttuk, s néztük a parton a csónakból a munkákat, de ahhoz, hogy híven számot adjunk, segítségül hívtuk Fazekas Lászlót, a vízügy csoportvezetőjét, a folyami munkák szakértőjét.

— Az 1970-es nagy árvíz sem okozott ilyen méretű ‘kárt a (mederben, mint a tavalyi árhullámok, a jég a —10, —20 fokos időjárás. Jég állt a hullámtéren, s a magas vízállásra jött a rendívüli hideg. A parton sok helyen leborotválta a növényzetet, a (kőrakatokat Is.

Világossá válik, miért volt oly siralmas több helyen a part. Derékba fűrészéit fák, bokrok, leszakadt, erőszak bomlasztotta partok tették helyenként holdbélivé a vidéket. Nos, ez a táj a tél áldozata.

— A most folyó vízügyi munkák c helyreállítást szolgálják, de ennél tovább is mennek. Olyan mederrendezést végzünk, amely az ilyen és hasonló pusztításokat megelőzi. Abból (kell kiindulni: a tiszailöki duzzasztás egészen Dombrád térségéig lelassítja a folyót. Ez 1954 óta van így. A lassú vízben megkezdődött a féliszapolódás, zátonyok alakulnak ki, amelyeken fennakad a jég is. Példa arra, hogy milyen változás van a mederben: ma Tisza.bercél térségében magasabban vannak a zátonyok, mint a duzzasztás előtt a kisvízszint volt.

VÁNDOROL A FOLYÓMEDER

A partvédelem égetően szükségessé válik. A meder ugyanis folyamatosan szaikad le, szélesedik a folyó, egyre több hordalék kerül a mederbe. Márpedig ahhoz, hogy a víz áradáskor is el tudjon menni, megfelelő mederszélesség, mélység, s ezek függvényében vízsebesség kívántatik.

— A szélesedés abból is adódik, hogy a partok leszakadnak, termelik az iszapot, hordalékot. A folyómeder vándorolni kezd. Kanyarok fejlődnek, van olyan hely, ahol egy év alatt tíz méterrel nő a homokpad, szűkül a mélyvíz. Ha a (kanyarok túlfejlődnek, átvágásra érnek meg. Ezek eltávolítása rengeteg pénzbe kerül. Sokkal többe, mint amennyit a meder rendezése, a part védelme emészt fél. így lassan világossá vált, miért folyik a legserényebb munka Dombrád és Tokaj között.

Ez az a rész, ahol minden télen kritikus perceket élnek át.

A balfsai révnél éppen az ottani ikompíkezélő mesélte, milyen pusztító volt a jég, s hogy minden évben itt robbantják a dugót.

Az összetorlódott árhullámok növelik a nagy árvíz veszélyét. Ezen a területen, éppen a Lányai csatorna betorkollásánál hordalék is növeli a zátonyképződést.

Óvott is Medveczky László, a tiszaberoelli szakaszfelügyelő:

— Még csónakkal is célszerű a balsa i rév után a jobb partra sietni, mert könnyen megfeneklik a jármű. Magam is futottam zátonyra ott motorcsónakkal.

A partrendezés és a meder szabályozása a balsai részen érinti az üdülőterületet is. Az 1982-ig tartó építések során itt sarkantyúkat alakítanak ki, szabályozzák a víz irányát. Sok vikendházat le kell bontani, mert a mai part helyén meder lesz.

— Ezek a rendezésék — magyarázza Fazékas László — biztonságot adnak majd, s egyidejűleg olyan viszonyokat teremtenek, amelyek a hajózást is könynyítilk. Jelenleg ez még a kőszállításnál is gond. Saját hajóinkon kívül a MAHART is hoz követ Tokajból, s bizony a 200 tonnás uszályoknál nagyobb nem tud feljönni a vízen.

MITŐL SZŐKE A TISZA?

A rendezés, a partvédelem ismeretében egészen másként látjuk a Tiszát.

Érthető, hogy a gyors szakaszon még ökllömnyi kavicsokat görget a víz, a hegyi jellegű folyó.

Ezen a részen még 115 és 138 méter magasan vagyunk az Adria fölött. Itt a Tisza még 32 centimétert esik egy kilométeren.

A kavics mind kisebb 'lesz, ahogy a Szamos torkolata felé haladunk, s már csupán durva homokot visz a víz. Aztán alacsonyabban járunk, 95 és 115 méter magasan a tengerszint fölött.

Záhonyban finom homok, ettől lejjebb lebegtetett hordalék úszik a vízben. Ettől szőke a Tisza.

Errefelé a viz csupá n 8 centit esik egy kilométeren. Lelassul, s ugyancsak feladja a leckét a vízügyieknek. Sok helyen hiányzik a parti növényzet biológiai védelmet nyújtó kísérete i's.

Mindez érdekfeszítővé válik, ha tudjuk: ezek a tényezők is befolyásolják az árvízvédelmet, nagy szerepet játszanak, amikor árhullámok vonulnak le.

A partépítő munkája néha sziszifuszi tettnek látszik. Követ hord a vízbe.

Tudni (kell: minden kődarab értünk kerül oda.

Bürget Lajos—Speidl Zoltán

9