Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
ságos vízelosztás biztosítása érdekében bírói szerepet is teljesítenek. A foggaraépítő mesterség is apáról fiúra száll. Az 1970-es évek második felében tartott 'népszámlálás adatai szerint a sivatag állandó lakosainak száma növekszik. Gyorsabban csak az odalátogató turisták és az ott dolgozó szakértők létszáma növekszik. Az öntözés és az állattenyésztés vízigénye is rohamosan növekszik. Ezt az igényt a foggarák vize már nem győzi. A modern sivatagi vízellátáshoz ma nemcsak az olajkútfúró technikát használják fel, hanem jó szolgálatot tesznek a kőolajkutatáshoz fúrt kutak adatai is. Ezek segítségével meghatározták a sivatagi víztároló rétegek pontos térbeli elhelyezkedését és a vízadó összletek hidrogeológiai jellemzőit is. Lehetőség nyílott a sivatagba mélyített kutak prába-szivattyúzására is. Ezeket a kutatási eredményeket számítógépes szimulációs modeílvizsgálatokhoz használták fel, és ezek alapján elkészítették a sivatagi kúttelepítés távlati tervét. A tudományos kutatások és a tervezés adatai szerint az ezredfordulóig 1000—- 1500 új kút telepítését célszerű előirányozni az algériai Szaharában. Déri József MÉM — OVH tanácskozás Felkészülés az öntözési idényre Közös tájékoztatót tartott a MÉM és az OVH Váncsa Jenő miniszterhelyettes és dr. IWés György elnökhelyettes vezetésével az öntözési idényre való felkészülésről és a mezőgazdasági vízgazdálkodás időszerű feladatairól. Az OVH- ban március 14-én rendezett tanácskozáson jelen voltak a megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi üzemek, a vízügyi igazgatóságok és gazdálkodási társulatok vezetői. Géczi Károly minisztériumi tanácsos és dr. Szilárd György főosztályvezető-helyettes tartott előadást, amelyet vita követett. Sajtófájékoztoito a Balatonról Sajtótájékoztató színhelye volt március 11-én az Országos Vízügyi Hivatal, ahol dr. Illés György, az OVH elnökhelyettese ismertette a Balatonnal kapcsolatos vízgazdálkodási, vízvédelmi és vízi környezetvédelmi feladatokat. A tájékoztatón — amellyel a rádió és a tv is foglalkozott — 30 újságíró volt jelen, akik számos kérdést tettek fel. Ezekre dr. Illés György mellett a tájékoztatón ugyancsak jelen levő Rosta Sándor, a BIB főtitkára, Rózsavölgyi Imre, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója és dr. Papp Ferenc, a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Főosztály vezetője válaszolt. Szó volt a tájékoztatón azokról a programokról is, amelyet az OVH Balatoni Vízügyi Bizottsága dolgozott ki, s amelyek középtávon szolgálják a tó vízminőségvédelmét. így, ismertették a Kis-Balaton védelmi rendszer koncepcióját, az iszapkotrás, a szennyvíztisztítás és csatornázás, a hínárszabályozás és a berekvizek rendezésének középtávú programját. A sajtótájékoztató, amelynek Mit tesz a vízügy a Balatonért? volt a címe, folytatásaként még ebben az esztendőben két-három olyan találkozót is rendeznek, amikor a sajtó képviselői a helyszínen győződnek majd meg a Balatonnal kapcsolatos munkáról. fl bajai vízügyi szakközépiskolában Új szakmával bővült az oktatás A vízügyi szolgálat számára 1962 óta képeznek szakembereket Baján a Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskolában. A két vízügyi osztály mellett tavaly szeptembertől egy gépszerelő és karbantartó osztály is indult. Ez utóbbiban a tanulók elsajátítják a vízépítésben, a vízgépészetben, az építőiparban, az út- és vasútépítésben, a bányászatban, a mezőgazdasági gépüzemekben, a metróépítésben alkalmazott építőanyag előkészítő, előállító és beépítőgépek, a földmunka és szállítógépek javítását, karbantartását, ellenőrzését és üzemeltetését. A végzettek érettségi oklevelet és szakmunkás bizonyítványt kapnak. A nappali és levelező tagozaton végzők a vízépítési munkáknál és a különböző vízgazdálkodási létesítmények üzemelésénél szükséges gépészeti munkakörökben jól hasznosíthatják majd a megszerzett ismereteiket. A bajai szakközépiskola lehetővé teszi a dolgozók számára is a továbbképzést — átképzést, s ezért a vállalatok munkaerőgazdálkodási és oktatási terveik elkészítésénél figyelembe vehetik ezt az új lehetőséget. Az iskola címe: Tóth Kálmán Gépszerelő és -karbantartó, Vízépítési és vízgazdálkodási Szakközépiskola, 6501 Baja, Katona József utca 3. A Fővárosi Csatornázási Műveknél történt Eredményes évet zárt 1979-ben a vállalat Műszaki Fejlesztési Osztálya. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítására már három éve folynak kutatások, amelyekben a Csatornázási Műveken kívül több egyetem is tevékenyen részt vesz. Allatetetési kísérletek eredményei azolk a nagy jelentőségű megállapítások, miszerint az iszapkezelés felhasználásával termesztett takarmányok sem élettani, sem fejlődési zavart nem okoznak az állatoknál. A kertészeti kultúrák esetében az iszapkezelés szintén kedvezően befolyásolta a talaj humusztartalmát. A kísérletek a jövőben már a szennyvíziszap nagyüzemi mértékű, mezőgazdasági hasznosítását célozzák. Az elmúlt évben 25. évfordulóját ünnepelte a Fővárosi Csatornázási Művek dolgozóinak Kölcsönös Segítő Takarékpénztára — népszerű nevén a KST. A tagok száma 1978 óta harminckilenc új belépővel gyarapodva, 1979-ben 467 főt tett ki. A betétállomány is havi 126 500,— forintra emelkedett. A KST vállalati ügyintézői remélik, hogy az idén tovább növekszik a — már most is igen népszerű — szervezet tagjainak száma, és még többen élhetnek a tagsággal járó kedvezményekkel és lehetőségekkel. P. L. 27
