Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
Hrusovi tározó és a Duna ki! iti Duzzasztómű. A Magyarország és Csehszlovákia közötti megállapodás szerint a két ország fele-fele arányban részesedik a vízlépcsőrendszer hasznaiból. Ugyanígy 50—50%-ban viselik a költségeket is. (Az államközi szerződést 1977. szeptember 16-án írták alá.) A teljes vízlépcsőrendszer évi átlagos villamosenergia-termelése 3675 Gwh lesz. Ugyanezt az energiamennyiséget 3,8 millió tonna barnaszén vagy egymillió tonna kőolaj felhasználásával lehetne előállítani. Mivel a hatalmas építkezés megszünteti a zátonyosodó folyószakaszokat, olyan hajózási feltételek alakulnak ki a Pozsony—Gönyü közötti szakaszon is, amelyek — függetlenül a vízállástól — megfelelnek a Dunabizottság által előírt követelményeknek. A nemzetközi hajóforgalom felgyorsul, és a Duna—Rajna—Majna-csatorna elkészültével az egységes európai vízi út akadálytalanul járható lesz. PÓLYÁBAN MENEKÍTETTÉK A dunakiliti kirendeltségen — a község határában — 'konténer-házakban kaptak helyet az irodák. Jó hangulatú, fiatal csoport tanyázik itt, a falu határában, ahonnan az előkészítő munkálatokat irányítják. Az adminisztrátorok helybéli lányok, asszonyok, de a vezetők is a közelben laknak. Dehát kik ezek a vezetők? Juhász Jánost — Jakus György helyettesét — vagy Kertész József építésvezetőt akár egyetemistának is nézhetném. Igaz, nincs még olyan rég, hogy a diplomát megszerezték. Ugyanott végeztek, abol Jakus György, a vízépítési tanszéken, csak néhány esztendővel később. De még az OVIBER kirendeltségének vezetője, Tóth János is csak negyvenkét esztendős. — Milyen itt az élet, az erdő szegélyén? — Jobb nem lehetne! — mondja Kertész József. — No, azért... — A felfokozott optimizmus mindig gyanút ébreszt. — Mivel itthon vagyok — jön a magyarázat. — Itthon, Szigetközben. A lakása Halásziban, a szülőfaluja: Kisbodak. A házukat 1954-ben ott vitte el az áradás. Pólyában menekítették a szülei. — Ügy hallom, öt-hat év múlva a szülőföldjén nemigen lesz árvíz... — Mindenesetre minimálisra csökken az esélye. —• Mint szigetközinek, bizonyára akadnak itt ismerősei... Bólint. Hogyne akadnának. A gépkezelők, a segédmunkások közül többen falujabéliek. Együtt ismerkedtek a betűvetéssel. A munkásbusszal reggel együtt utaznak a területre, délután együtt mennek haza. Kill tibeti, az étteremben együtt ebédelnék. — Az előkészítésben hány ember vesz részt? — Körülbelül kétszáz. Ebből 25—30 gépkezelő, 100 segédmunkás, 50—60 hajós. A szigetközi falvakba valók, többségük dunaszigeti, rajkai, ásványrárói, halászi. — A kereset? — Egy nehézgépkezelő hazaviszi a havi öt-hatezret. A segédmunkás a négyezret. Az építésvezető még hozzáteszi: — Egyelőre ... Később, ha megindulnak a nagy munkák, 83-ban, 84-ben megemelkednek a pénzek. Többet kell dolgozni, több lesz a forint. HÚSZMILLIÓ KÖBMÉTER A tanácskozó teremben megcsodálom az OVIBER-es Tóth János gyűjteményét. A polcokon különböző formájú és színárnyalatú kavicsok. A Duna-part, a Duna-meder ajándékozta a gyűjtőnek. Még olyan kő is akad közöttük, amelyik tolltartónak használható... Dehát most mindenekelőtt a falra erősített, jó három méter hosszúságú térképre kell figyelnem. Jakus György, a folyó kék szalagját követve, lassan vezeti a mutatóujját: — A Farkas—zátonyi részen épül meg a duzzasztómű ... Aztá n: — Ez a piros, satírozott vonal az üzemvízcsatorna útját jelzi. A csatorna 23 kilométer hosszú lesz, csehszlovák területen vonul végig. De megmarad a régi Duna-meder is KiIiti és Szap (Palkovicovó) között. Ide, persze, kisebb vízmennyiség jut. Míg az üzemvízcsatorna 4000 m3/sec vizet szállít, addig az eredeti Duna-meder csak 50—200 m3/secot. 'Újabb kézmozdulat: — Ez a nagy folt Kiüti és Pozsony között a tározótér. Területe 60 négyzetkilométer lesz. A jobb oldali töltést mi építjük, egészen föl Pozsonyig. A győriek emelik a terelőtöltést, amely bevezeti az üzemcsatornába a hajókat. Ők végzik a régi meder partrendezését, a hullámtéri munkákat, az alvízcsatorna kőmunkáit. Megépítik az összekötő töltést az üzemvízcsatornák között, Gönyüig rájuk hárulnak a mederszabályozási kőmunkák. A Rábán, a Rábcán, a Mosoni-Dunaágon is lesznek kőmunkák. Itt vezetik el a szivárgó vizet 23
