Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-03-01 / 3. szám

Országos halászati bemutatót rende­zett az OVH múlt év októberében a Körösvidóki Vízügyi Igazgatóságnál. A bemutatón a MÉM Vadászati és Halá­szati Főosztálya és az AGROBER szol­noki öntözési és Meliorációs Tervező és Beruházási Irodája is részt vett. Két nap — ötven résztvevő Halászati bemutató Az eseményre valamennyi vízügyi igazgatóságot és a megyei halászati felügyelőket is meghívták. Meghívót kaptak: a VITUKI, a ViZITERV, a tihanyi Biológiai Intézet, az Állategészségügyi Intézet, a HTSZ Szövetség, a MOHOSZ, a százhalombattai Temperáiltvizű Hal­szaporító Gazdaság és az érdékelt ha­lászati szövetkezetek. Az érdeklődést több mint ötven résztvevő igazolta. A bemutató első napja Szarvason, a Haltenyésztési Ku­tató Intézetben zajlott te. Dr. Müller Ferenc, a HAKI igazgató­ja nyitotta meg a bemutatót. Vázlato­san ismertette az Intézet munkáját. Vá­rad! László a recirkulációs halnevelő rendszert ismertette a helyszínen. A szennyvizek halastavi hasznosítását, illetve a fonyódi szennyvízoxidációs ta­vak technológiáját dr. Oláh János igaz­gatóhelyettes vázolta. Ezt a kísérleti tórendszert hat évvel ezelőtt bocsátot­ták útjára, az érdekelt kutatószervek bevonásával. Balatonboglár térségében ugyanis egy nagyobb öntözőfürtöt irá­nyoztak elő, amelynek vízellátását olyan több célú víztározókból biztosítanák, amelyekbe halastavakban utótisztított kommunális „szennyvizeket" Is bevezet­nének. A kísérleti tógazdaság Fonyód hatá­rában, a Keleti Bozót-csatorna mellett épült, hat nagyobb (2 hektár) és hat kisebb manipulációs, illetve teleltető medencével, centrális elrendezésben, külön szivattyúteleppel és helyszíni la­borral. A tógazdaság 1973-ban lépett üzem­be, de az alapkutatások már az előző Az ötéves vizsgálati időszak alatt megállapították az optimális népesíté­­si szerkezetet, a kiadagolható szenny­víz mennyiségét, időpontját és az ada­golás módját. Takarmányozást nem vé­geztek. A népesítés 3000—3500 db/ha, 10% ponty, 55% fehér és 25% pety­­tyes busa, ezenkívül még 10% amúr is. rendszert alkalmaztak. A szennyvizes halasrendszerrel 70—90%-os foszfor- és nitrogén-eltávolítást értek el. Az eltávo­lított szervetlen növényi tápanyagok na­gyobb része a fenéküledékben állapo­dott meg. Ezért gondoskodni kell a tó­fenék kezeléséről (kotrásásról) is, ame­lyet esetleg összhangba lehet hozni az évben megindultak. 1974-ben megbíz­ták a HAKI-t a kommunális szennyvizek halastavi elhelyezésének kidolgozásá­val. Az üdülési idényben jelentkező szennyvizeket intenzíven balasított ta­vakban helyezték el, előzetesen mecha­nikai szűrést és néhány órás útépítést is alkalmazva. Az így kezelt szennyvize­ket esőztető öntöző berendezéssel jut­tatták a tavakba. 80—100 m3/ha/nap vélt a probléma­mentes szennyvízadagolás. Higiéniai ókból a nyújtási technoló­giát javasolják, a lehalászott kétnya­­ras állomány hagyományos tógazdasá­gi nevelésbe, illetve tenyésztésbe 'kerüli. Áruhatnál 1,80—2 t/ha, nyújtódnál 2—2,40 t/ha volt a fajlagos halhozam. A tisztítási fokot vizsgálva ötféle amúgy iis szükséges tófelújítással, illet­ve karbantartással. A szarvasi holtágban folytatott ketre­ces hailtenyésztést dr. Müller igazgató ismertette. Ezt részben monokultúrában (harcsával', ponttyal és busával), rész­ben kombinált népesítesse! végzik. A 4X4 m-es felületű, 0,5—1,5 cm lyukbő­­ségű műanyaghálós úszó ketrec bizo­nyult a legjobbnak, amelyet 400 mm átmérőjű hengeres úszó testek tarta­nak a víz felszínén. A takarmányozás etetőtáilcákoa történik. Eredmények: növendék harcsából 20 kg, pontyból 63 kg, köcsögéiből 40 kg súlygyarapodást értek el; 1 m2-nyi há­­lóíelületre vetítve 147—167 napos te­­nyészidő alatt. Dr. Ruttkay András a tószellőztetést és az automatizált etetést ismertette. Bemutatták a kísérleti baJtápüzemet és a központi laboratóriumot is. A bemutatókat konzultáció követte. A Hidasháti Állami Gazdaság mu­rányi központjában folytatódott a be­mutató. Bak József vízhasznosítási osz­tályvezető (KÖVIZIG) a gazdaság keze­lésében levő, 1850 héktáros biharugrai halgazdaság vízellátásának problémái­ról tartott előadást. 28 Sebes-Körös tápcsatorna burkolása Külső központi halágy Fonyódon

Next

/
Thumbnails
Contents