Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
Negyven év az árvízvédelem szolgálatában GÁTAT ÉPÍT, Jelenleg a Sebes-Körösből 2,50 m3/s szivattyúkapacitás biztosítja a tógazdaság vízigényét. A Sebes-Körös vízminősége 1970-től fokozatosan romlik, és haltenyésztésre alkalmas víz évente csak 2,5—3 hónapon át (biztosítható. Az év többi részében jelentősen szenynyezett a Körös! De 5 m3/s vízhozammal elérhető a tavak jó minőségű vízzel valló feltöltése. A vízszennyezések miatt — a szivatytyútelep bővítésével — a tápcsatorna vízemésztésének 'kétszeres növelését kellett tervbe venni. A csatorna bővítése során 10—15 cm vastag vízzáró betonburkolatot alkalmaztak, az esésviszonyok változtatása nélkül. A csatorna menti korábbi szivárgásokat is sikerült kiküszöbölni. A csatorna bővítése mellett a műtárgyak átfolyási képességét is növelni kellett. További feladat: a Halgazdaság tápláló főcsatornájának bővítése, illetve a kívánt fogadókészségre történő kiépítése. A Halgazdaság tórekeszei emelt szintűek. Tavasszal 2,5 millió m3 belvizet, nyáron 3,5 millió m3 öntözővizet keld bennük tartalékolni. A Halgazdaság tórekeszei emelt színtavak eredetileg belvízi tározásra szolgáltak, és csak a belvízi retenció kötelezettsége mellett alakíthatták át őket (1960-ban) halastavakká. Bátkai József bemutatta a keltető házat, és tájékoztatott a Gazdaság ivari ékneveléséről. Tóth Miklós ismertette a tógazdaság (központi halágyát A Sebes-Körösi tápcsatorna bővítéséről és a Begécsi tavak rekonstrukciós munkáiról Kovács Gábor termelési osztályvezető számolt be. A csatorna félig kiemelt, félig bevágott szelvényű. A burkolási munkákat három évvel ezelőtt kezdték, de minden évben csak a nyári 3—3 hónap állt rendelkezésre. A burkolt csatorna 4837 m hosszú, 58 044 m2 felülettel. Az egységnyi felület fajlagos költsége (földmunkával együtt) átlagosan 324,— forint. A műtárgyak bővítése során, a magas talajvíz és a homokos talaj miatt, több helyen szádfalas 'körülzáróst kellett alkalmazni. A műtárgyakat, az előfejrész kivételéve1!, előre gyártott elemekből építették át. Az összes földmunka 14 500 m3, a beépített beton 7700 m3, 7 darab műtárggyal. A tápcsatorna bővítésével egyidőben végezték a Begécsi tavak rekonstrukciós munkáit is, a földmunkák kivételével. Ez a Talajjavító Vállalat feladata volt. Eddig elkészült 19 darab műtárgy, 400 méter hosszú csatom ab urtk ólat, a központi halágy és az egyik szivattyútelep alépítménye. Itt a beépített beten 1800 m3, 3000 m3 kézi földmunkával. Ezek kivitelezési értéke 14,5 millió forint. A további feladat: körülbelül 4 kilométer hosszú betonburkolatú út építése, teleltető medencék rekonstrukciója és négy darab nagyobb lecsapoló műtárgy megépítése. A várható munkamennyiségek: 50 000 m3 földmozgatás, 4300 m3 beton és 520 méter hosszú ác. csőfektetés. Dr. Fóris Gyula A sokszorosan kitüntetett Pletser István az ÁBKSZ építési osztályának dolgozója, az aranykoszorús Kossuth Lajos szocialista brigád vezetője. Kiváló munkájáért a Minisztertanács, az Elnöki Tanács, az OVH magas kitüntetésben részesítette. Azok közé tartozik, akiknek egész élete a vízhez kapcsolódik: tizenhét éves kora óta áll a vízügy, pontosabban az árvízvédelem szolgálatában. A húszas évek elején Adonybain, a Duna partján született, sokgyermekes családban. Amikor az édesapja meghalt, az inaskodást is abba kellett hagynia: tizenhét éves korában kubikos lett, hogy keresetével mielőbb segíteni tudja édesanyját és hat testvérét. Azóta? Gátakat, csatornákat, erőműveket épített és ott volt minden árvízi védekezésnél. Az emlékezetes első nagy próbatétel 1941 márciusában volt, amikor Ercsi és Adony között kiöntött a Duna, és éjt nappallá téve küzdöttek az ár ellen. Háború, évekig tartó hadifogság . . . Az első nagyszabású munka, amelyben a háború után részt vett és amelyre büszkén emlékezik, a VITUKI építése volt. — 1951-ben még ringott a nád azon a helyen, ahol most a tizenöt emeletes épület áll. Nem volt ott még más, csak egy nagy gödör, — emlékezik Pletser István. — Mi akkor a talaj feliszapalásán dolgoztunk. Akkor lettem sztahanovista, és azóta dolgozom az ÁBKSZ-nél. Akikor még AKSZ völt a n eve... üldögélünk, teázgatunk az irodában, velünk van Csanádi Norbert, az ÄBKSZ kirendeltség vezetője is. Nagy munkákra és nagy árvizekre emlékezünk. — Ott voltam minden árvízi védekezésen, ami csak volt az utóbbi évtizedek alatt. 1954-ben Győrben, a dunai árvíznél, 1956-ban Mohácsnál, a dunai jégárnál, majd Gyulán, a Körösöknél többször is. 1965-ben, a nagy dunai árvíz után kaptam meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. — Melyik árvízi élménye a legmaradandóbb? — A szabolcs-szatmári árvíz idején a tunyogmatolcsi. A hídtól vagy öt km - re átszakadt a gát, körös-körül mindent elborított a víz. Három nap, három éjjel dolgoztunk a gát helyreállításán. Körülöttünk tenger, az élelmiszert helikopterek hozták, a védekezési anyagokat honvédségi kétéltűek. Egy éjszaka nagyon távolról női sírást, jajveszékelést, segélykiáltásokat hallottunk. Motorcsónakkal elindultunk a haing irányába és nagy sokára találtunk egy akácfát. Koronájáig vízben állt, rajta egy fiatalasszony, karján kisbabával. Leszedtük, megmentettük őket. — Azt mondják, a maga brigádja „fogalom" a szakmában, igaz? Mivel a brigádvezető szerénykedik, helyette a főnöke válaszol: —• Nincs olyan vízügyi feladat, amit a Pletser-brigád meg ne oldana, a legkényesebb vízépítő munkát is el tudják látni, — mondja Csanádi Norbert. — Valamennyien sokoldalúan képzett, tapasztalt, megbízható szakmunkások. Amikor komoly probléma van, ezt a brigádot küldjük ki és biztos, hogy megoldják a problémát. Egyébként Pletser István szigorú, ezt is tudják róla: a munkát minden brigádtagtól legalább annyira megköveteli, mint önmagától, pedig már nem mai gyerek . . . Nos, a kis kubikoslegényből rendkívül sokoldalú szakmunkás lett, aki már itt nálunk, az ABKSZ-nél elvégezte a nehézgépkezelői tanfolyamot, megszerezte a jogosítványt vízi járművek vezetésére is. Nálunk lett 25 éves törzsgárdatag, és jó néhány kitüntetéssel a háta mögött ma már elismert tekintélyű árvízvédelmi és belvízvédelmi képesített szakmunkás. És még hozzátenném azt is, három derék gyermek apja. A lánya tanítónő lesz, két fia kőműves, mind a kettő szocialista brigádvezető. (Alföldi) 29
