Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
A vendégek megtekintik a Fonyód—.Kaposvár Regionális Vizműrendszer épülő távvezetékét Országos konferencia Kaposváron Д vízépítőipar ■ ■■ ШШ я jovoje A Magyar Hidrológiai Társaság Vízépítőipari Szakosztálya, a Vízépítőipari Tröszt, a Magyar Hidrológiai Társaság Somogy megyei Területi Szervezete, valamint a Déldunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat novemberben országos konferenciát rendezett Kaposváron „Vízépítőipar és jövője” címmel. A konferencia megnyitó beszédét Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese tartotta. Ismertette a vízgazdálkodási ág VI. ötéves tervének főbb célkitűzéseit. Elmondotta, hogy jelenleg az V. ötéves terv során a beruházások 66%-a szolgálja a víztermelés-szolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztését. Kiemelt feladat ugyanis a lakosság közműves, egészséges vízzel való ellátása. A gazdasági fejlődés, az életkörülmények folytonos javítása egyre jelentősebbé teszi a vízkinccsel mint természeti erőforrással való gazdálkodást. A vízszükséglet egyre emelkedik, és mind érzékenyebben reagál a gazdaság a vízhiányokra és vízkárokra. Másfelől viszont a hasznosítható vízkészletek korlátozottak és egyre szennyezettebbek. A készletek és igények közötti egyensúly megteremtésére fokozatosan létre kell hozni a vízi létesítmények olyan hálózatát, amely lehetővé teszi a kihasználatlanul elfolyó vizek visszatartását, tározását, átvezetését a vízhiányos területekre. Tervszerűen folytatni kell a nagytérségi regionális vízellátási rendszerek, a vízátvezető és tározó művek, valamint a folyami vizpótló müvek és a több célú vízgazdálkodási nagylétesítmények építését. Azzal is számolni kell, hogy a tervidőszakban többszázezer új lakás épül. A vízvezetékkel ellátott lakások aránya megközelíti majd a teljes lakásállomány 60%-át. A tervidőszak végén a lakosság 80— 82%-a részesül vezetékes vízellátásban. Ennél némileg lassúbb ütemben fejlődik a csatornázás, és előreláthatólag napi 600 ezer m3-rel a szennyvíztisztító kapacitás. A jövőben csatornázott területen él majd a lakosság 53—55%-a. Számítások szerint az öntözött terület is 100—120 ezer ha-ral növekszik. A vízgazdálkodási ág tervei között kiemelkedő helyet foglal el a kontinensünk második és hazánk potenciális vízkészletének 2/3-át szállító folyó — a Duna — országunkon áthaladó szakaszának hasznosítása. A Nagymaros—Gabcikovo Vízlépcsőrendszer — mint komplex létesítményrendszer — egyaránt szolgálja majd az energiatermelés, a hajózás, a vízgazdálkodás és a kapcsolódó területek gazdasági fejlődésének érdekeit. Megépül a Csongrádi Vízlépcső, a Tisza Záhony-torkolat közötti csatornázásának utolsó láncszeme. Mint az elnökhelyettes mondotta: e célkitűzések megvalósítása jelentős feladatot ró a vizépítöiparra. A fejlesztés és karbantartás, fenntartás feladatait együtt számolva, az építési feladat 1980—1985. évek között kereken 67 milliárd forint értékű, amelyhez 10 milliárd forint nagyságrendű ipari gyártási-szerelési tevékenység kapcsolódik. 5 év alatt 270 millió m3 földmunkát szükséges elvégezni, 4,4 millió m3 beton- és vasbeton-mennyiséget beépíteni, 9700 km hosszban nyomóvezetéket és 7200 km hosszban gravitációs vezetéket pedig lefektetni. Fontos tehát az építőkapacitás folyamatos fejlesztése, a hatékonyság növelése, a munkaszervezés színvonalának emelése, a műszaki fejlesztés intenzív igénybevétele. Mindenekelőtt a gépesítést kell szorgalmazni. A népgazdaság munkaerő-helyzete gyakorlatilag kizárja a létszám növelését. A fejlesztést hatékony gépesítéssel, a belső munkaerőtartalékok felszabadításával, a termelékenység intenzív emelésével lehet végrehajtani. Jelentős hányadot képvisel e feladatok között a közmüvek építése. Széles körben kell alkalmazni a nagy átmérőjű alapközmű-vezetékek komplex gépláncokkal történő építését, az előre gyártott, biztonságosan kapcsolható csővezetékeket használva. Javítani kell az előre gyártott elemek arányán, megteremteni a korszerű fémzsalurendszere'k széles körű alkalmazását. Törekedni kell a vasszerelésnél a hegesztett összekapcsolás elterjesztésére. A VI. ötéves terv igen jelentős korszakát képviseli a magyar vízügyi szolgálatnak. Ez azt jelenti, hogy a vízgazdálkodás feladatait megvalósító vízépitőipar dolgozói csak jelentős erőfeszítéssel lesznek képesek a reájuk háruló munkát elvégezni. Dr. Bándy Iván, a Vízépítőipari Tröszt vezérigazgatója tájékoztatójában arról beszélt, hogy a vízépítőipari vállalatoknak 1980-ban el kell érniük a 3 milliárd forint termelési értéket. Ez azt jelenti, hogy az V. ötéves tervidőszak alatt 12 milliárd forint termelési érték várható. A fejlesztés alapvető területeiként a vállalkozáspolitika, a műszaki és szervezésfejlesztés, termelőeszköz-fejlesztés, gépgazdálkodás és vállalati gazdálkodás szféráit jelölte meg. A műszaki-fejlesztési tevékenység irányát a termelési folyamatok technológiai színvonalának emelésében, új építési módok kutatásában és bevezetésében, korszerű építési anyagok, tipizált szerkezetek és technológiák alkalmazásában tükröztette. Alapvető cél az — mondotta a vezérigazgató —, hogy a VI. ötéves terv utolsó évére a Tröszt elérje az évi 4,5—5 milliárd forint termelési értéket, gazdaságilag stabil alapokon. Az első ütem során 1980—1981. évi megvalósítással kereken 450 millió forint termelési érték növelése a cél. A második ütem során 1983— 1984. években további mintegy 450 millió forint termelési értéknövekedéssel számolnak. A szóban forgó tervidőszakban jelentős strukturális változások is történnek, mivel erre az időszakra esik a Dunakiliti Vízerőmű rendszer és a csongrádi vízlépcső építése, az Eocén program kiszélesítése, több nagyváros szennyvíztelepének építése (Budapest, Pécs, Kaposvár, Szeged stb.). A nagymértékű fejlődéshez 0,6%-os évi létszámnövekedést tervez az építési ág. Ehhez a tervidőszak alatt a termelési tevékenységet 46%-kal emelik. A VI. ötéves tervben kétmilliárd-háromszázötvenmiílió forint nyereségre számítanak. A konferencia résztvevői és rendezői szükségesnek ítélték, hogy a vízépítőipar helyzetével és fejlesztésével kapcsolatban kialakult elképzeléseket, javaslatokat közreadják, ezért a konferencia a Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége útján ajánlásokat tesz a vízépítőiparfejlesztésében érdekelt főhatóságoknak, irányító szerveknek. 4
