Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
A LÁZBÉRCI vább gazdagodott. Ma már nyaranta több ezer hazai és külföldi turista keres és talál itt felüdülést, pihenést, szórakozást. TÁJVÉDELMI KÖRZET A tájvédelmi körzet kiterjedése 8510 hektár, amely Nagybarca, Bánhorváti, Dédestapolcsány, Nekézseny, Sáta, Borsodbóta, Sajámercse, Sajólevelezd és Uppony községek közigazgatási területén fekszik. A bánhorváti református templom fagalériás tornya Jellegzetes — a lakosság által kaptárkőnek nevezett — sziklaképződmény Ha Kazincbarcikáról, Borsod megye vegyipari centrumából Ózd felé indulunk, majd Vadna községnél balra lekanyarodunk a Bán patak völgyébe, a kéken tükröző Lázbérci tározóhoz érünk. A víztározót és festői szépségű környezetét immár negyedik éve csak úgy emlegetjük, mint a Lázbérci Tájvédelmi Körzetet. A Lázbérci víztározót és a hozzá csatlakozó mintegy 8500 hektár hegyes-dombos területet 1975-ben tájvédelmi körzetté nyilvánította az Országos Természetvédelmi Hivatal. Kezelésével az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóságot bízta meg. SZÁZEZER EMBERNEK A víztározó 1967—69 között épült, ivóvízellátás céljából — Bánhorváti, Uppony és Dédestapolcsány metszéspontjában, a Bán patak völgyének lezárásával. A tározó vízgyűjtő területének nagysága 218 négyzetkilométer, vízfelülete 77 hektár, térfogata pedig 6,2 millió köbméter. A tározó által biztosított napi 24 ezer köbméter nyers víz, tisztítása után, a Sajó völgyének településein közel 100 ezer embert lát el jó minőségű ivóvízzel. Az addig is csodálatos szépségű táj a Bán patak völgyének lezárásával to-A tározó vízfelülete, a tározó belső és külső védöövezete, valamint az Upponyi szoros szigorúan védett terület. A hidrológiai védőövezet területe 3470 hektár, a külső, az úgynevezett környezetvédelmi védőövezet pedig 4357 hektárnyi területet foglal magába. A tájvédelmi körzet túlnyomórészt erdő és szántó terület, kisebb része rét-legelő és gyümölcsös. Mivel a tájvédelmi körzet kialakítása több fontos célt szolgál, a terület kezelőjének sokoldalú vízvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi feladatokat kell megoldania. A vízvédelem szempontjából alapvető fontosságú a tározó vízminőségének megóvása, a két tápláló vízfolyás, a Bán és a Csernely patak vízének és vízgyűjtő területének védelme. Mindkét patak lakott erületen folyik keresztül, ahol közvetlen szennyezések érik. A fekáliás eredetű szenny, a szemét, a legkülönbözőbb hulladékok, a szeszfőzdék és az állattartás jelentenek (közegészségügyi szempontból sem elhanyagolható) fokozott szennyezési forrást. A trágyalé és a fekáliás szennyvíz közvetlenül a patakokba folyt, éppúgy mint a szeszfőzdék cefrés szennyvizei.
