Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-12-01 / 11-12. szám

VÍZVÉDELEM Vízminőség-védelmi szempontból nagy előrelépést jelent, hogy sikerült felszá­molni a szeszfőzdék szennyezését, és hogy a patakmenti trágyagyűjtő helye­ket megszüntették. Végleges megoldást persze csak a tározó vízgyűjtő területe által érintett 12 község csatornázása és egységes szennyvíztisztítása, szennyvíz­­elhelyezése jelent majd. Az erre vonatkozó terveket a KEVI­­TERV elkészítette. A megvalósulás reális lehetőségei csupán a következő ötéves tervidőszakban teremthetők meg, a szük­séges pénzügyi fedezet biztosításával. Több juhhodály és szarvasmarha­istálló található a körzetben, amelyen c Rán vagy a Csernely patak keresztül­folyik. Ezeken a helyeken mederátjárók és a patakmedret lezáró kerítések épültek. Nem kis eredmény, hogy sike­rült megszüntetni a Bán patakra tele­pült nagyvisnyói libatelepe. A körzetkezelőség terveiben további vízvédelmi beavatkozások szerepelnek, így például a tározó feliszapolódásának csökkentésére a Bán patak völgyében hordalékfogó tározó, a Csernely patak beömlésénél pedig uszadékfogó mű­tárgy építését tervezik. A tájvédelmi terület körzetének jelen­tős részén mezőgazdasági termelés fo­lyik, s a kemizáció az ivóvíztározóra fo­kozott veszélyt jelent. Elengedhetetlen a mezőgazdasági üzemek és a kisterme­lők fokozott gondossága, az ide vonat­kozó előírások szigorú betartása és be­tartatása. A mezőgazdasági kemizáció­­ból származható veszélyek felmérésére a körzetkezelőség kísérleti mintaterület kialakítását tervezi. A tájvédelem feladata, hogy megvéd­je a jelen és a jövő számára a víztáro­zóval gazdagított Upponyi-hegység táj­képi értékeit, megőrizze a növénytani ritkaságokat, biztosítsa az egyre ritkuló védett madarak háborítatlan fészkelését. Légi felvétel a Lázbérci víztározóról (Fotó: Vizy Zsigmond) Részlet az upponyi szorosból BARNA KÁNYA, VÁNDORSÓLYOM A tájvédelmi körzet egyik földtanilag legértékesebb része a 4—500 méter hosszú Upponyi sziklaszoros szurdokvöl­gye, karsztos jellegű sziklafalával, jel­legzetes ,,kőgomba" képződményeivel, kőfülkéível. Kiemelkedő értékű az up­ponyi sziklaforrás a Cibróka területén a geológiai feltárások kövületeiben megőrzött szarmata kori flóra. Botanikai szempontból nem elhanya­golható az Upponyi-szoros rendkívüli flóragazdasága és sok növényritkasága. A madárvilágból a védett vörös- és bar­na kánya, az egerészölyv, a kerecsen­­sólyom, о vándorsólyom képvisel külö­nös értéket. A tájvédelmi körzet települései mű­emlékeket is őriznek. Bánhorváti község­ben található az 1752-ből származó Plathy kastély és a XVI. századi gótikus református templom, amelynek fagalé­riás tornya 1789-ben épült. A körzet területi felügyeletét két fő­állású és egy nyugdíjas természetvédel­mi őr látja el. Ök állandóan járják a területet, tájékoztatják az ÉVIZIG Kör­nyezet- és Vízminőségvédelmi osztályát. Pihenésre, felüdülésre a Lázbérci víz­tározó és környéke kiválóan alkalmas. A tájvédelmi körzet kezelői tisztában vannak azzal, hogy a terület védelme nem önmagáért, hanem az emberért van. Éppen ezért törekszenek a körzet sokoldalú bemutatására, a kulturált pi­henés, szórakozás biztosítására. Az erdőben, a tó környékén sétautak, panorámautak épülnek. Az eddig el­készült két sétautat erdei bútorokból álló pihenőhelyek, esőbeállók szegélye­zik. A jobb tájékozódás elősegítésére ismertetőtáblákat helyeztek el. KÖRNYEZETVÉDELEM A múlt években a Vízügyi Horgász Egyesület csukát, pisztrángot, domolyköt, sügért, ezüstbalint, pettyes- és fehér­busát telepített a tározóba. A szakszerű haltelepítésen és a horgászati lehetősé­gek biztosításán kívül a víz minőségé­nek védelméhez is hozzájárult. A tájvédelmi körzet létrehozásának fő célja a Lázbérci ivóvíztározó vízminősé­gének megóvása. De sem a vízvédele­mért, sem a tájvédelemért tett erőfeszí­tések nem lehetnek eredményesek az egységes környezetvédelmi szemlélet érvényesülése nélkül. Ezért nagyon fontos, hogy a tájvédel­mi körzetben elhelyezkedő települések lakói és az idelátogató turisták magu­kénak érezzék ezt a ritka természeti ér­tékekben bővelkedő tájat. Érezzék és értsék a környezetvédelem súlyát, jelen­tőségét. Ezt csak kitartó felvilógosító­­nevelő munkával lehet elérni. Idejében, még a gyermekkorban kell kezdeni. Sallai Ferenc 35

Next

/
Thumbnails
Contents