Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
Az emberiség szolgálatában Tudomány és víz Az emberiség egyik jótevője: Koch Róbert 1843-ban született. A pusztító tuberkolózis kórokozóját ő fedezte fel. Koch Róbert kutatómunkájában fontos szerepe volt a víznek. Szegényes kutatólaboratóriumában tulajdonképpen a víz, a tisztító, mindent feloldó, a külön világot kínáló víz volt felfedezéséinek segítő eszköze. Egyszer egy valódi Hartnack-féle mikroszkópot kapott a feleségétől. — Gyertek csak ide, és nézzetek bele! — hívta a családját. — Csodálatos szerkezet! Egyetlen vízcsepp, amit a kerti esővíz-hordóból emeltem ki — egy egész világ! Mennyi mozgás, sürgés-forgás van benne! Hát igen... „Egyetlen vízcsepp...” — újjongott a lángelme, aki akkor talán nem is gondolta végig, hogy milyen segítőtársa lesz az ezerarcú víz. A víz fizikai, kémiai megismerése ma sokkal fontosabb, mint akár félévszázaddal ezelőtt volt. Nemcsak arról van szó, amit az általános iskolák felsőtagozataiban már tanítanak, hogy két hidrogén és egy oxigén atom alkot egy vízmolekulát. Ez igaz, de ennél tovább kell jutnia annak, aki a vizet jobban meg akarja ismerni. Nyilasi János, a Gondolat kiadásában megjelent „A víz” című műve már igen alapos ismereteket nyújt a víz szerkezetéről. „A víz a hidrogénnek az oxigénnel alkotott vegyülete, amelynek éppen Anilines vízzel megfestett amőba-preparátum; háromszázhússzoros nagyítás ezért a mennyiségi összetétele meghatározott és állandó. A hidrogén- és oxigéntartalom közötti arány végső fokon a víz legkisebb részecskéjének, molekulájának összetételére vezethető vissza. A vízmolekula felépítésének, szerkezetének áttekintése előtt azonban ejtsünk néhány szót a hihdrogén és oxigén atomjairól.” „A vízmolekulák kialakulásakor a hidrogénatom magját két elektron veszi körül, így kételektronos lezárt elektronszerkezet jön létre. Ugyanakkor az oxigénatom külső elektronhéján nyolc elektron lesz, ezzel viszont a magtól számított második héj is telítetté, lezárttá válik.” Folytathatnánk tovább a víz szerkezetének ismertetését, de a fentiek alapján már képet alkothatunk magunknak arról, hogy Kockh Róbert 1882-es felfedezését kissé tudományos megközelítéssel értelmezhessük. Hiszen nyilvánvaló, hogy a vízmolekulába, az atomok közé behatoló színezék, az anilinfesték kékes színe tette láthatóvá a keresett bacilusokat. A Nobel-díjas kutató munkáját segítő vízhez társul szegődött egy kőszénkátrányból gyártott szerves vegyület, az anilinfesték is. Elektrolízis: a víz oxigén- és hidrogén atomokra bontása elektromos úton Koch Róbert emlékműve — Professzor Tuaillon alkotása Koch Róbert határtalan szorgalommal és türelemmel szárítgatta azokat az apró üveglemezkéket, amelyeken évekig tartó fáradozás árán mikroszkópjának lencséje alatt meglátta a tuberkolózis apró bacilusait. Ezeket később Koch-bacilusnak nevezték el. Veress Ferenc Magyar—iraki vízügyi tárgyalások Vízügyi küldöttség élén november 9—17-e között hazánkban tartózkodott Abdul Vah ab Mahmud Abdullah, az Iraki Köztársaság öntözési minisztere. Az Iraki vízügyi vezető dr. Gergely István államtitkárral, az OVH elnökével megtárgyalta az együttműködés kiszélesítésének lehetőségét. A budapesti tanácskozás során a magyar—iraki vízügyi albizottság 1980-as munkaprogramját is aláírták. A két ország közötti tudományos műszaki együttműködés keretében magyar szakértők utaznak Irakba, segítik az ország vízgazdálkodásának fejlődését, ugyanakkor iraki vízügyi szakemberek magyarországi továbbképzésére is sor kerül. Fontos helyet kapott a tanácskozásokon a gazdasági együttműködés, amelynek során az iraki fél igényeinek megfelelően magyar szakemberek vesznek részt öntöző és drénező rendszerek tervezésében, és tervdokumentációk készítésében. Kiszélesítik a szakmai tapasztalatcserét a vízgazdálkodás egyéb területein is. Abdul Vahab Mahmud Abdullahot budapesti tartózkodása során fogadta Borbándi János miniszterhelyettes. Az iraki vízügyi vezető látogatást tett Soltész István kohó- és gépipari miniszterhelyettesnél is. 31
