Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
erőművekkel foglalkozunk, amelyek vízellátás szempontjából kedvezőtlenebb területre felépülteik, vízgazdálkodásuk javítása az országos vízgazdálkodás szintjén tehát nagyobb mértékben esik latba, s ahonnan döntő többségükben méréssel megállapított adatokat kapunk (ezek általában a hűtőtornyos és a fűtőerőművek). Nem elhanyagolhatónak, bár kevésbé fontosnak tartjuk a frissvízhűtéses erőművek vízgazdálkodásának vizsgálatát, ahonnan általában számított vagy becsült adatok érkeznek (a nagy, esetenként több 10 m3/s vízmennyiségek mellett a mennyiség más megállapítására nincs lehetőség), s amelyeknél az élővízfolyás vízhozamait tekintve országos vízgazdálkodási szinten ennek kisebb is a jelentősége. (1977-ben a frissvízhűtéses erőművek frissvízigényének 99,4%-át a hűtővíz tette ki, amely zárt rendszerben, szinte veszteség nélkül jut vissza a befogadóba, s ezt a mennyiséget csak a sorozatos vízhasználat csökkentheti, de csak igen csekély mértékben.) Az egységes magyar villamosenergiarendszer kialakítását követően el kellett készíteni azt az általános üzemviteli szabályzatot, amely mai formájában Villamosművek üzemi szabályzata (Villműsz füzetek) formájában tartalmazza a Villamos Energia Törvény végrehajtásának előírásait. A Villműsz kezdettől fogva foglalkozott az erőművek vízellátásának a kérdésével, az erőművi vízgazdálkodás múlhatatlan szükségességének felismerését követően pedig e kérdéscsoport feladatait is részleteiben szabályozni kellett. Az 1970. július 1-én hatályba >-<D T3-a > c-0) o> N ' > 0> (Л © 10 I 1 I 1 1 "e a 05-JÖ f-1-o =o 1 c 4= 1 N 05 Ч-* I О 5eJI £ ■*-» * ’«1 0) _N <u > ш| *-» , a1-uil VJ u. © © A villamosenergia-iparág legjellemzőbb energetikai és vízgazdálkodási adatainak alakulása lépett Villműsz XI. Vízerőhasznosítás, vízellátás, vízgazdálkodás című fejezetének kidolgozását iparági és vízügyi ■— elsősorban gyakorlati — szakemberek végezték. Ezek az előírások már részletesen foglalkoztak a hidrotechnológusok feladataival is. ELŐADÁSOK, ÜZEMLAT OGAT ÁSOK Az ETE keretén belül 1978-ban az Erőmű Szakosztály Vízenergia Munkabizottsága iparági Vízgazdálkodási Munkacsoportot alakított. Munkatervünk 1978 II. félévétől 1979 végéig — az előadások várható sorrendjében a következő témákat tartalmazza: A Paksi atomerőmű általános, vízgazdálkodásának részletes ismertetése. A hőerőművek vegyes üzemi hűtővízellátási rendszere, (1978. IV. né.). A különböző típusú erőművi hűtések gazdasági jelentősége, (1979. I. né.). A gőzturbinák gépnagysága növekedésének és az igényelt gőz-, ill. hűtővíz mennyiségének az összefüggései. (1979. II. né.). Vízgazdálkodási tapasztalatcserével egybekötött üzemlátogatás az Ajkai Hőerőmű Vállalatnál, új csőtisztító berendezés bemutatása üzemelés közben, (1979. III. né.). üzemlátogatással egybekötött előadás a Budapesti Hőerőmű Vállalatnál a hő- és gőzszolgáltatás vízgazdálkodási kérdéseiről (erre az iparág nagyobb hőfogyasztóit is meg kívánjuk hívni), (1979. IV. né.). A Bicskei hőerőmű vízellátásának és vízgazdálkodásának ismertetése, (tartalék). Víztakarékosságot és vízminőség-védelmet elősegítő csőkamrás zagyeltávolító berendezés bemutatása és ismertetése a Borsodi hőerőműben (tartalék). Első előadásunkat a Paksi atomerőműről a Magyar Hidrológiai Társaság Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztályával és Vízgazdálkodási Szakosztályával közös rendezésben, 1978 szeptemberében már megtartottuk. A közel hatvan fős részvétel és a hallgatók arányos megoszlása a vízügy és a villamosenergia-iparág között megengedi annak a következtetésnek a levonását, hogy a választott témák aktuálisak. Reméljük jó úton indultunk el, s hogy a Vízgazdálkodási Munkacsoport munkája eredményesen elő fogja segíteni mind az iparági vízgazdálkodás fejlődését, mind pedig vízgazdálkodásunk és problémáinak részletes megismertetését. Vízgazdálkodásunk eredményei bizonyítják, hogy több mint másfél évtizedes erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. E célra szolgál az ábra, amelynek 1 jelű vonala a friss víz igény (milliárd m3/év-ben), 2 jelű vonala a termelt villamos energia (TWh = milliárd kWh-ban), 3 jelű vonala az értékesített hő (Tcal-ban) változását mutatja be 1960 és 1977 között, a 4 jelű vonala pedig a fajlagos vízelhasználást (m3/MWh-ban) a tényleges vízgazdálkodás első évének vehető 1970 és 1977 között. Látható, hogy a villamosenergiatermelés (növekedése 17 év alatt 3,43- szoros) és a hőszolgáltatás (növekedése 9,65-szoros) rohamos növekedése ellenére a friss víz igény (növekedése 17 év alatt 2,34-szeres) csak az utóbbi években nőtt meg jelentősebb mértékben. Ennek az az oka, hogy az ebben az időszakban belépett új, 1290 MW teljesítőképesség (az 1977. évi összes beépített teljesítőképességnek közel 30 %-a) mind frissvíz-hűtéses, de ezeknek az új egységeknek a villamosenergiatermelésben való részvétele ennél nagyobb arányú kedvezőbb energetikai adottságaik miatt. Ez a hatás azonban nemcsak itt, hanem a 4 jelű, a fajlagos vízelhasználás vonalának a lefutásában is bizonyos mértékig érezteti a hatását, mivel a frissvíz-hűtéses erőművekben a hűtés zárt rendszeren keresztül, vízveszteség nélkül megy vépbe, s így ezeknél a berendezéseknél a hűtővízveszteség elmarad. A fajlagos vízelhasználás kedvező alakulása azonban jelentős mértékben a tervszerű vízgazdálkodásunk eredménye. A vízgazdálkodás szükségességének kellő időben való felismerése, a vízgazdálkodással kapcsolatos rendeletek és előírások maradéktalan betartása és az általuk nyújtott lehetőségek megfelelő kihasználása, az adatgyűjtés és -kiértékelés bevezetése és fokozatos fejlesztése, a vízgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek előírása és betartása, nem utolsósorban azonban iparágunk dolgozói részéről annak a felismerése, hogy a vízgazdálkodás nemcsak az az erőmű és egyben a népgazdaság, hanem saját, egyéni érdekük is — iparágunk vízgazdálkodásának megszilárdításához vezetett; a hosszú évek fáradtságos közösségi munkája meghozta gyümölcsét. Am ha büszkék is vagyunk eredményeinkre, tisztában vagyunk azzal is, hogy e munkában nincs megállás. Bízunk abban, hogy e cikk új, eredményre vezető gondolatokat ébreszthet a más iparágak, ipartelepek vízgazdálkodását irányítókban. * Máthé Lajos 30
