Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
IPARÁG VÍZGAZDÁLKODÁSA (II.) ívre válaszolnak a mennyiségre (víz m3-ben kifejezve), a felhasználás módjára és a hőszolgáltatás során átvett víznek felhasználás utáni elhelyezésére (hőszolgáltatónak visszaadva, befogadóba, közcsatornába stb. bocsátva), valamint a minőségre vonatkoznak. E kérdéscsoportnak a kérdőívbe való utólagos beiktatása azért vált szükségessé, mert a hőfogyasztók jelentős része a hőszolgáltatással átvett vizet — sajnálatos módon — nem vízként, hanem beszerzett, vásárolt alapanyagként kezeli, s a vízgazdálkodása során nem veszi mint vizet figyelembe. A legnagyobb hőfogyasztók a nehézipari tárcához tartoznak, s az e kérdéscsoportra adott válaszok megfelelő kiértékelésével és felhasználásával legalább ezen a területen szervezettebbé válhat a hőszolgáltatással kapcsolatos vízgazdálkodás, amit az erőmű adottságai folytán kerítésen kívül már nem tud kézben tartani. SZENNYVÍZ, E kérdéscsoport a telephelyről kibocsátott technológiai szennyvíz jellemző analitikai adataira (37 megnevezett érték — oxigénfogyasztás, olajok és zsírok, ph-érték, lebegőanyc,gtartalom, vas-, mangán-, stb. tartalom stb. és esetleges egyéb), továbbá a vizsgált évben esetleg előfordult rendkívüli vízszennyezésre és a víztisztításra vonatkozó változásokra kér választ. INTÉZKEDÉSEK. E kérdéscsoport a vízgazdálkodást érintő újabb intézkedésekkel, az esetleges szennyvízbírsággal A Bánhidai Hőerőmű és a KÖJÁL szennyezéssel kapcsolatos kifogásaival foglalkozik. TERVEK. A vízgazdálkodást érintő tervezett változtatásokról, újabb módszerekről stb. kér tájékoztatást. Végül az ÉSZREVÉTELEK kérdéscsoport az ipartelep vízgazdálkodásával kapcsolatos vállalati észrevételek ismertetésére nyújt lehetőséget. A kérdőív minden kérdéscsoportja végén, külön pontban az oda vonatkozó kiegészítő megjegyzéseknek ad helyet. Minden mennyiségi értéknél fel kell tüntetni, hogy az mért, számított vagy becsült. Ugyanazon mennyiségi adatok a kérdőívben más és más bontás részeként vagy összegeként többször megismétlődnek. Ez a mérlegszerű összeállítás egyrészt lehetőséget nyújt a kitöltőnek az önkontrollra, másrészt elősegíti az adatok ellenőrzését és feldolgozását. A feldolgozás az adatok ellenőrzésével kezdődik és a beérkezett adatokat kérdéscsoportok és az erőművek hűtési típusa szerint összegezzük és a termelt villamos energiára vetítve fajlagos értékeket képezünk, majd ugyanezt végrehajtjuk az összes erőművekre vonatkozóan, hogy az egész iparágra jellemző vízgazdálkodási értékek rendelkezésünkre álljanak. Ezt követi az egyes erőművek vízgazdálkodásának egyedi vizsgálata az előző (esetleg, ha szükséges, több előző) év mennyiségi adatainak és fajlagos értékeinek összehasonlítása alapján. A cél a fejlődés (esetleg a visszafejlődés) kimutatása, hogy a szükséges intézkedéseket meghozhassuk. Minden lényegesebb eltérést az erőmű bevonásával részletesen elemzőnk. A jókat azért, hogy az esetleges új módszereket, megoldásokat elterjeszthessük, a rosszakat azért, hogy az okot felderítve a hiányosságokat megszüntessük. Mintegy 30 erőműnek sok száz adatát kelj így megvizsgálnunk, ami igen jelentős időt köt le. Ezért az erőműveket az e szempontból való fontosságuk szerint soroljuk. Elsősorban azokkal az Az Ajkai Hőerőmű 29
