Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
__________________VI ZERO HASZNOSÍTÁS Óriások a Dunán és a Paranán A megújuló erőforrások között a vízerő fontos helyet foglal el. 'Ezt jelzi például, hogy a világ vízerőműveiben termelt elektromos energia hosszú évtizedek óta növekvő tendenciát mutat. Az évi 5,5%-os növekedés eredményeként világviszonylatban 13 évenként megduplázódik a vízerőművek összteljesítménye. Gyakorlatilag megegyezik a nem megújuló energiahordozók felhasználásának növekedési ütemével. VEZET EURÓPA Figyelembe kell venni azonban azt, hogy a vízerőművek részesedése az energiatermelésben világviszonylatban fokozatosan csökken jelenleg. Ennek ellenére az ezredfordulóra vonatkozó előrejelzések szerint a világ elektromosenergia-termelésének 12—14%-át a vízerőművek szolgáltatják majd. A vízerőművek fontosságát jelzi az is, hogy egyes országokban az elektromos áram 90—99%-át már ma is a környezetet nem szennyező vízenergiából nyerik. A vízerő részesedése az energiatermelésben Norvégiában 99%. Brazíliában 95%, Svájcban 77%, Svédországban 76%, Ausztriában 66%, Franciaországban 31%, Kínában 30%, Japánban 18%. A világ bruttó vízerőkészletét 36 ezer TWh-ra (milliárd kilowattórára) becsülik. A szakértők véleménye szerint ennek csupán 27%-a (9800 TWH) aknázható ki gazdaságosan. 1974-ben a hasznosítható vízerőkészletnek világviszonylatban csupán 14,5%-át vették 'igénybe: az emberiség tehát még figyelemre méltó fejlesztési tartalékokkal rendelkezik. A különböző országok távlati vízerőhasznosítási terveiben szereplő adatok összesítése alapján arra lehet következtetni, hogy 2000-ben a Föld hasznosítható vízerőkészletének 35—40%-át igénybe fogják venni. Nagyobb távlatokban a kiépítés növekedésének bizonyos mértékű lelassulására lehet számítani. A befejező szakaszban ugyanis az egyre nagyobb ráfordítással megépíthető és a Viszonylag kisebb hatékonyságú vízerőtelephelyek jöhetnek szóba. A fejlesztési lehetőségek területi megoszlása változatos képet mutat, A legszerényebb mértékű növekedésre Európában számíthatunk, ugyanis itt a kiépítés mértéke már 1974-ben 65% volt, és az ezredfordulóra 80% várható. Ezzel szemben Távol-Keleten, Közép- és Dél-Amerikában 2—7%-os, Afrikában 5—8%-os évi kiépítési növekedési hányadot irányoztak elő. Itt az átlagos kiépítés 5%-ra tehető. Világviszonylatban Kína rendelkezik a legjelentősebb vízerőkészlettel (1320 TWH) és a tervek szerint itt várható a legnagyobb mértékű fejlesztés. 1974-ben Kína a hasznosítható vízerőkészletnek csupán 2,6%-át vette igénybe. Ezzel szemben az ezredfordulóra 26,5%-os kiépítettséget irányoztak elő. A már elkészült vízlépcsőkbe és völgyzáró gátakba épített vízerőművek az ember alkotókészségét és természetátalakító erejét példázzák. A méretek és teljesítmények önmagukért beszélnek. Jelenleg a Földön több mint 60 olyan vízerőmű üzemel, amelynek a beépített kapacitása nagyobb mint 1000 MW. Ezek közül 16 a Szovjetunióban és 12 az Egyesült Államokban üzemel. VILÁGREKORD: NUREK A Föld jelenleg legnagyobb kapacitású (12 870 MW) vízerőműve Dél-Ámeri'kában a Parana folyón épül Brazília és Paraguay közös alkotásaként. Az európai óriások közül a Dunán épült Vaskapu erőmű (2050 MW) emelkedik ki. A Paranán épült Itaipu erőmű áramszolgáltatása 70 TWH, a Vaskapu erőműé 11,4 TWH. A Ga'bcikovo—Nagymaros Vízlépcsőrendszer összesített kapacitása 846 MW, az átlagos évi energiatermelése pedig 3,6 TWH. A Nagy Völgyzárógátak Nemzetközi Bizottsága (Comission Internationale des Grandes Barrages) által szervezett adatbank nyilvántartása szerint világviszonylatban 27 737, egyenként 15 méternél nagyobb gátmagasságú völgyzáró gát épült. Kínában például 13 517 völgyzáró gátat helyeztek üzembe 1949 és 1972 között. Ez azt jelenti, hogy Kínában havonta átlagosan negyvenet adtak át rendeltetésének. Az elkészült völgyzáró gátak jelentős része vízerőtermelésre is alkalmas. A gátstatisztikai adatok szerint a nagy völgyzáró gátak 28%-ába vízerőművet 'is beépítettek. 25 gát 200 méternél is magasabb. A világrekordot a Szovjetunióban, Taskent mellett emelt földgát tartja: a Nurek-gát magassága 317 méter. A svájci Grande Dixence 285 méteres. A Föld legnagyobb tömegű gátteste Pakisztánban van: az Indus folyóra telepített Tarbela-gátat 142 millió köbméter földből építették. A nagy esésű vízerőművek között a listavezető Ausztriában kelt csodálatot: a Reisseck erőmű 1772 méter szintkülönbségnek megfelelő vízenergiát hasznosít. A legnagyobb víztömeget tározó vízlépcső a Szovjetunióban az Angara folyón üzemel: a Bratszki Vízlépcső mögött valóságos édesvízű tenger 'keletkezett 169 km3 víztérfogattal és 5500 négyzetkilométer vízfelülettel. A Níluson épült Asszuán'i-gát 164 km3 vizet duzzaszt fel 3900 négyzetkilométer vízfelülettel. A vízerőmű-óriások mellett a törpevízerőművek iránti érdeklődés is újjáéled az energiaválság hatására. Az energia fogyasztói árának növekedése hozzájárul a korábban gazdaságtalannak ítélt helyi erőforrások versenyképességének fokozásához. Az ehhez vezető út szélesítésében Bánki Donát is részt vett. A jeles magyar mérnök 1917-ben találta fel a törpe-vízerőműveknél jól használható, nagy hatásfokú és olcsón előállítható turbinát. Bánki találmánya tovább öregbítette az akkor már Európa-szerte ismert Ganz-gyár turbinaosztályának hírnevét. A Tanácsköztársaság időszakában Kelen József energiagazdálkodási népbiztos irányításával napirendre került Bánki javaslata az elavult vízikerekek kicserélésére, és törpe-vízerőművek létesítésére. A második világháborút követő évtizedekben elkészült vízgazdálkodási kerettervek a vízerő-hasznosítás átfogó és hosszú távú fejlesztési programját is megalapozták. A tervek megvalósítását a tiszai vízlépcsők építése nyitotta meg. A vízerőművek 20 MW teljesítménye 1960-ban a vízerőkészletünk 3%-nyi hasznosítását tette lehetővé. A több feladatú Kiskörei Vízlépcső 28 MW kapacitása, valamint a tervezett hasonló nagyságrendű Csongrádi Vízlépcső viszonylag szerény mértékben járul a vízerőtartalékok mobilizálásához. «BSgr4?: : DUNA, TISZA, DRÁVA, MURA A jelentős készletet a Duna jelenti. A Vízgazdálkodási Keretterv szerint a Duna és a Tisza, valamint a Dráva és a Mura több mint 1000 MW összkapacitása nemzetközi szempontból is figyelemre méltó. A prédilkáIószéki és a hegyestetői szivattyús vízenergia-tározók 700 MW csúcserőművi kapacitást jelentenek. A csúcsenergia-termelés és a saját energiaforrások fokozottabb kihasználása iránti igények növekedése jelentős tényező1! a magyarországi vízenergiahasznosítás további fejlesztésének. Az így megvalósítható villamosenergia-import csökkentését hazánk energiahordozókban kedvezőtlen helyzete csa'k tovább hangsúlyozza, A jelenlegi és a tervezett további fejlesztéssel elérhető, hogy a vízerőművek részesedése a villamosenergia-termelésben 5—6% körül legyen. Ez a fejlesztés is ‘hozzájárul ahhoz, hogy a Duna ne csak a népék közös nagy országútja legyen, hanem a szomszédos államok közösen hasznosított, megújuló erőforrásává váljék. VÍZLÉPCSŐK A legújabb felmérések szerint a Dunán jelenleg az NSZK-ban, Ausztriában, a magyar—csehszlovák közös folyószakaszon, Magyarországon, a jugoszláv— román közös folyószakaszon (Vaskapu II.) és a bolgár—román közös folyószakaszon folynak egyidejű vízlépcsőépítési, illetve előkészítési munkálatok. Ezek a fejlesztések, összességükben, csaknem 10 TWH energiatermelést biztosítanak évente. Déri József 24
