Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-12-01 / 11-12. szám

Országos tanácskozás a VITUKI-ban A vízgazdálkodás előtt álló feladatokról Országos értekezlet színhelye volt no­vember 27-én a VITUKI nagy tanács­terme, ahol a vízügyi szerveik igazgatói párt-, szakszervezeti és KISZ-titkárai, a személyzeti és oktatási osztályvezetők találkoztak. A tanácskozáson, amelyen dr. Gergely István, államtitkár elnökölt, a vízgazdálkodás 1980. évi tervének fő célkitűzéseiről, az új közgazdasági sza­bályozókról és a VI. ötéves terv fejlesz­tési koncepciójáról dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese tartott előadást. Bevezetőjében elmondta, hogy az idei esztendő kemény megpróbáltatás elé állította az ágazatot, mert meg kel­lett küzdeni az ár- és belvízveszéllyel, majd ezt követően a rendkívüli kánikula is erőn felüli teljesítést követelt a víz­ügy dolgozóitól. Ezekután nem kis telje­sítmény, hogy az éves tervet előrelátha­tóan teljesíti az ágazat kollektívája, összességében — mondotta dr. Brei­nich Miklós — az elhatározott fejleszté­si terveink teljesülnek, dolgozóink, vál­lalataink, igazgatóságaink jó szervezés­sel az év végéig behozzák az árvíz és az aszály okozta kieséseket. A vízgaz­dálkodás munkája 1979-ben olyan volt, hogy a víz hiánya vagy károkozása nem hátráltatta népgazdaságunk fejlődését, nem zavarta lakosságunk mindennapi életét. Amikor a jövő évi feladatokról be­szélt az OVH első elnökhelyettese, hangsúlyozta: az 1980-as esztendő ki­emelkedően fontos azért, mert ez az V. ötéves terv befejező éve, a módosított szabályozórendszer alkalmazásának el­ső esztendeje, ugyanakkor a VI. ötéves terv megalapozó, előkészítő éve is. A Minisztertanács ez év szeptemberében hozott határozatának, — amely az 1980- as népgazdasági terv kidolgozásának irányelveiről szól — ismertetése után a vízgazdálkodás 1980-as célkitűzéseiről szólt. Az előző évekhez hasonlóan válto­zatlanul első helyen álf a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság reális és in­dokolt vízigényének kielégítése. A la­kosság élet- és vagyonbiztonsága, a nemzeti vagyon fokozott mértékű vé­delme az árvíz- és belvízkárok megelő­zése és mérséklése továbbra is fontos helyet kap a feladatok között. Az igé­nyeknek térben és időben megfelelő megteremtése, a vizek minőségének fo­kozott védelme, a szennyvíztisztító ka­pacitások tervszerű létrehozása is fon­tos célkitűzése az ágazatnak. A meg­valósításhoz az eddigieknél fokozottab­ban kell érvényesíteni a hatékonyságot, a termelékenységet, az eszközök gazda­ságos felhasználását, a meglevő belső tartalékok igénybevételét és a takaré­kosságot. Ezt követően a beruházásokkal, ter­melési és munkaügyi kérdésekkel fog­lalkozott előadásában dr. Breinich Miklós. Elmondta, hogy a szociálpolitikai és munkavédelmi ágazati célkitűzések 1980-ban nem változnak. Változatlanul kiemelten kell kezelni a külső munkahe­lyen dolgozók szociális ellátását. Szólt arról is, hogy a szociálpolitikai kérdések eldöntésénél az eddigieknél jobban kí­vánatos differenciálni. Időzött a 'kutató és fejlesztő munkánál, amelyről elmond­ta, hogy annak új irányítási rendszere már ebben az esztendőben is fokozato­san érvényesült. Eredményei a témák koncentrálásában számuk csökkentésé­ben jelentkeznek. Elsősorban az egysé­gesítés és a tipizálás segítette elő a ku­tatás és fejlesztés gazdasági hasznosu­lását (víz- és szennyvíztisztítás, iszapke­zelés, víztorony, uszoda, vízépítési magas­építés). A számítástechnika alkalmazási területe szélesedett. Jövőre elsősorban a számítógépes szolgáltatás színvonalát kí­vánatos emelni. Ugyancsak fontos fel­adat a vízrajzi munka megbízhatóságá­nak, hatékonyságának növelése. Elemezte a vízügyi export lehetőségeit, majd a gazdasági szabályozórendszer módosításának a vízügyben történő al­kalmazását ismertette. Hangsúlyozta: a szabályozók változásai megfelelő ke­reteket teremtenek arra, hogy a vállala­tok, igazgatóságok tevékenységüket az eddiginél hatékonyabban fejthessék ki. A korábbinál összefogottabban, taka­rékosabban gazdálkodjanak és na gyobb gondot fordítsanak a minőség javítására. Fontos helyet kaptak dr. Breinioh Miklós előadásában a külön­böző árkérdések, amelyek a vízügyet is érintik. Felhívta a vízügyi szervek figyel­mét, hogy a módosított szabályozórend­szer nagymértékben változtatja a gaz­dálkodó szervezetek gazdasági környe­zetét. Erre alaposan fel kell készülni! A gazdálkodás feltételei sokkal szigo­rúbbak lesznek de nem vitatható, hogy minden vízügyi szervnek jelentős tarta­lékai vannak a termelékenység növelé­sére, az anyag- és energiafelhasználás csökkentésére, a munkaszervezés és a munkafegyelem megszilárdítására, az ésszerű készletgazdálkodásra. Az ágazati munkában az irányító, el­lenőrző, beavatkozó tevékenységben is új stílusra van szükség. Egyrészt az ön­állóság, a vállalkozókedv élénkítésére — bátor honorálására —, másrészt ha­tásosabb ellenőrzésre, meggondolt, ugyanakkor gyors, operatív közbelépés­re, ha a helyzet úgy kívánja. A módosí­tott szabályozóik megfelelő érdekeltségi viszonyokat teremtenek, ám gondjaink megoldását, a gyorsabb fejlődést csak az egyéni és kollektív kezdeményezé­sektől, a helytállástól, az öntevékeny vezetéstől várhatjuk — emelte ki elő­adásában az OVH első elnökhelyettese. A jövő évi feladatok ismertetése után röviden vázolta a vízgazdálkodás VI. ötéves tervi fejlesztésének fő irá­nyait, majd a vízügyi ágazatban folyó szocialista munkaversennyel foglalko­zott, amely a célok megvalósításának, a munkánk sikerének záloga. A Xjl. kongresszus és felszabadulásunk 35. év­fordulója tiszteletére indított munkaver­senyre a vízügy dolgozói munkásgyűlé­seken, brigádvezetői tanácskozásokon tettek felajánlást, kifejezésre juttatták a párt politikájának támogatását. A vízügy szocialista brigádjaiban több mint 50 ezren dolgoznak, hogy a tervek maradéktalanul teljesüljenek. Az előadást követő hozzászólások után három főosztályi korreferátum hangzott el. Nagy érdeklődés kísérte Váradi József előadását, aki a személy­zeti és kádermunka ágazati tapasztala­tairól és a soron következő feladatokról szólt. Csanádi Lajosné dr. a változó — nem telepített — munkahelyeken fog­lalkoztatott dolgozók szociális ellátott­ságának helyzetéről adott tájékozta­tást, míg Gerencsér Árpád főosztályve­zető-helyettes a víz- és szennyvíztisztí­tás tipizálásának helyzetéről tájékoztat­ta az országos tanácskozás résztvevőit. 19

Next

/
Thumbnails
Contents