Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Az ÉVM kislakásépítési célprogram teljesítését segíti elő az egyszerű és bővített oldómedencék típusterveinek (44 db) kidolgoztatása. A kiadott Műszaki Irányelvek hosszabb időre koordinálják a tervezőket az egységesítés eredményeinek figyelembevételére. A hasznosítás eredményeként könyvelhetjük el, hogy a Vízgépészeti Vállalatnál javaslat készült a gyártmánycsaládok szűkítésére. Ennek eredményeként a meglevő 65 gyártmánycsaládot 21 törzsgyártmánycsaládra szűkítették le. A mélyépítési műtárgyak korszerű építéstechnológiára készülnek — transzportbeton, nagytáblás zsaluzás, hegesztett hálós vasalás —, amelyre az ágazati kivitelezők felkészültek. A Szovjetuniótól megvásároltuk a náluk kiváló eredménnyel alkalmazott szennyvíztisztítási technológiák és műtárgyak típusterveit, és azok használati jogát. A vízkezelés és szennyvíztisztítás egységesítési program keretében sikerült megvalósítani egy általános rendszert. Megítélésünk szerint azonban még a szükségesnél több az azonos feladatra kidolgozott párhuzamos technológia. A program beindításakor kitűzött cél eléréséhez tovább kell folytatni a tipizálási munkát úgy, hogy a tipizált megoldások az iparosított kivitelezést még jobban biztosítsák. Tovább kell szűkíteni a technológiai folyamatok, tipizált műtárgyak és berendezések számát. A tipizálási és egységesítési munkába be kell vonni az irányítástechnika és az iszapkezelés-fejlesztés terén eddig elért eredményeket, és azokat komplexen kell kezelni. Tovább kell fokozni az ipari szennyvíztisztítási technológiák és ezeket megvalósító berendezések, gépek és műtárgyak egységesítését. Gondoskodni kell arról, hogy a települési szennyvíztisztítás területén elért eredmények az ipari szennyvíztisztításnál is hasznosuljanak. A VÍZRENDEZÉS ÉS VÍZHASZNOSÍTÁS területén az öntözés, elsősorban az esőszerű öntözéstípus megoldásainak szintjét kielégítőnek tartjuk. Egységes esőztető szivattyútelepeink, csőhálózat-kialakítási előírásaink vannak és a hidránsokhoz kapcsolódó berendezések az elmúlt évek fejlesztésének eredményéként a tömegszerű gyártásból eredően tipizáltak. A sík vidéki vízrendezés és az öntözőművek ún. vízépítési „kis műtárgyainak" tipizálását tartjuk fontosnak. A vízügyi ágazatban e csoportba soroljuk a mezőgazdasági vízhasznosítás (öntözés, tógazdálkodás) területén, és a vízrendezés területén alkalmazott csőátereszeket, csőzsilipeket, valamint kiegészítő berendezéseket. Az egységes építési rendszerek kialakítása érdekében a típusterveket típusterv-családokba soroltuk, figyelembe véve az ágazatban már elterjedt szerkezeteket, építési követelményeket és lehetőségeket, a leginkább előforduló méretnagyságokat. A csőátereszek és csőzsilipek tervei előre gyártott és monolit változatban készülnek, olyan választékban, hogy az ország különböző részein, különböző építési követelmények mellett, figyelembe véve az előregyártási és szállítási lehetőségeket, jól alkalmazhatók legyenek. Jelenleg mintegy 50 db típusterv készült el a VIZITERV Házi Terveként, (VHT) vagy Vízügyi Házi Típustervként (VIZHT). A belvíz és öntöző nyílt-földmedrű csatorna kialakítására vonatkozó, elsősorban a rendszeres gépi karbantartást figyelembe vevő, tervezési irányelvek elkészültek. AZ ÁRVÍZVÉDELEM, FOLYÓ- ÉS TÓSZABÁLYOZÁS szakterületén a tipizálásnak viszonylag kisebb jelentősége van. A művek kialakítására ágazati előírásaink vannak, amelyek alapján egységes szemlélettel terveznek, illetve a szakhatósági előírások ezek betartását megkövetelik. Jogos kifogások merültek fel az őrház- és szakaszközpontok esetenként indokolatlanul költséges építését illetően. A vízgazdálkodási létesítmények ütemes megvalósításánál visszatérő gondot jelent a magasépitmények kivitelezése. Az alkalmazott szerkezetek a hagyományos építést feltételezték, és azok sok kézi munkaerő felhasználásával valósíthatók meg. A múlt években sikerült e téren is előbbre jutnunk. Az OVH irányításával az OVIBER, VIZITERV és Vízépítőipari Tröszt javaslatot tett a vízügyi szakterületeken alkalmazott vízügyi magasépítmények egységesített méretsorára, a vízügy területén alkalmazható korszerű, előregyártott, és könnyűszerkezetekre, valamint a gazdaságosan alkalmazható korszerű felvonulási létesítményekre. A javaslat lehetőséget biztosít a vízépítőipar iparosításának fokozására, a tervezési és építési idő csökkentésére, a termelékenység növelésére, az élőmunka-ráfordítás csökkentésére. A munka keretében elkészült a „Vízügyi létesítményekhez ajánlott korszerű felvonulási és állandó jellegű magasépítmények" c. kézikönyv, amely a korszerű magasépítmények kiválasztásához ad nagy segítséget. A vízügyi ág egyes szakágazatainak legfontosabb típuslétesítményeit kidolgozták. Minden szinten hatékony intézkedéseket kell tenni, hogy a következő tervidőszak során a tipizált rendszerek széles körben alkalmazásra kerüljenek. Egyik legfontosabb feladat, hogy a szakembergárda káros szemléletén és gyakorlatán változtassunk. A „vízügyi ág speciális igényei” nem jelenthetik azt, hogy minden megoldás csak „egyedi” lehet. Az ágon belül is megvannak a tipizálás reális lehetőségei és a hatékonyabb fejlődés egyik kulcsa a széles körű egységesítés bevezetése. Ennek érdekében az alábbiakat kell tenni: A gyors és eredményes tipizálást a már megvalósult és jól működő korszerűen építhető és a jelenlegi gazdasági helyzetet és a fejlődést figyelembe vevő megoldások felhasználásával kell elérni. Meg kell valósítani a lépcsős fejlesztés elvét, vagyis el kell érni, hogy a típusrendszereken belül a fejlesztés elsősorban a rosszul, vagy nem kielégítően működő részekre koncentrálódjon. A tipizálási munkában rugalmasabb és eredményesebb módszert kell bevezetni. Jogilag rendezni kell az ágazati és az országos típustervek kapcsolatát. Élni kell a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelettel, és a vízügyi ág hatáskörében minden szabályozást az ágnak kell kiadni. A típustechnológiákat olyan szabatosan és részletességgel kell ágazati típusként előírni, amely csakis a kívánt típusú építménnyel, vagy technológiai berendezéssel elégíthető ki. Az új létesítmények tervezésénél ágazati előírásokkal, műszaki-gazdasági normativákkal és más gazdasági ösztönzéssel kell a típustervezést, illetve a típustervek alkalmazását elősegíteni. El kell érni, hogy a vízjogi engedélyezés — a műszaki megoldás elvi meghatározása — során a típusmegoldások kerüljenek előtérbe. Ehhez a vízjogi engedélyező egységeket fokozatosan el kell látni megfelelő információval, és a típusrendszerek alkalmazásának érvényesítését meg kell követelni. Gerencsér Árpád 15
