Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
Mértékadó árvízszint helyett Mértékadó árvíz 1980-qs határidővel szemben — már 1979-ben elkészült. A lakóépületék átadásának meggyorsítására, a lakótelepek alapcsatornáinak átvételét ezután soron kívül, de legkésőbb a bejelentéstől számított 5 napon belül végrf el a vállalat. Előbbre hozták a Fővárosi Tanács által szervezett, magánerős munkáslakás-építésre kijelölt terület adatlapjainak elkészítési határidejét is. így az építkezők gyorsabban kezdhetik meg a kivitelezést. Az egész fővárost érintő, hogy a tervek szerint 1980. II. félévére mintegy 50%-kal javul a szennyvíztisztítás hatásfoka I Jó hír a lakossági szolgáltatások területéről: még idén növelik a belvárosi illemhelyek számát. A takarékossági törekvést tükrözi, hogy a készletek évi növelésének nagyságát, az előző évhez viszonyítva 5%kai, a faanyagok felhasználását 3%-kal, a túlóra igénybevételét 2%-kaI akarja csökkenteni a vállalat. A vállalat vezetősége a felajánlásokon túl hangsúlyozta a szervezettség fokozásának, a határidők pontos betartásának, a pénzeszközök gazdaságos felhasználásának fontosságát, és mindenekelőtt az energiával való takarékosság nagy jelentőségét. A versenyfelajánláshoz több szocialista brigád külön vállalással csatlakozott. A Fővárosi Csatornázási Művek háromszoros Kiváló Vállalat címéhez méltóan akar részt venni a munkaversenymozgalomban. (P. L.) Pályázati kiírás Á vízrajzi szolgáltatások fejlesztésére A (Magyar Hidrológiai Társaság és az OVH pályázatot irt ki a vízrajzi szolgáltatások fejlesztésére, a vízrajzi adatgyűjtés, feldolgozás, nyilvántartás és adatgyűjtés területén. A pályázatra olyan tanulmányokat kell beadni, amelyek a különféle vízgazdálkodási tevékenységek (elvi és műszaki tervezés, üzemirányítás, gazdálkodás) jelenlegi és távlati információs igényének feltárására és kielégítésére alátámasztottan gazdaságos megoldást adnak, a hidrológiai adatgyűjtést alkotóan továbbfejlesztik. A pályaműveket 1980. március 31-én 24 óráig kell ajánlott levélben postára adni a következő cimre: Magyar Hidrológiai Társaság „Vízrajzi szolgáltatások fejlesztése" pályázat, Budapest V., Kossuth Lajos tér 6—8. 1372. A pályaművek részletes útmutatója — amely megkönnyíti a témaválasztást és a mű kidolgozását — a Magyar Hidrológiai Társaság titkárságán a fenti cimen az érdeklődők rendelkezésére áll. Az anyagot levélben is igényelhetik. Az 1965-ös dunai, majd az 1970-es tiszai nagy árvizök tapasztalatai alapján az Országos Vízügyi Hivatal értékelte árvédelmi rendszerünk jelenlegi állapotát. Azzal a feladattal bízta meg a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet, hogy átfogó vizsgálatsorozattal foglalkozzon az árvizeket kiváltó időjárási helyzetekkel, a felszíni összegyülekezést befolyásoló tényezőkkel, a folyómedrek és hullámterek jellemzésével, ezek változásainak előrejelzésével, az árvízvédelmi fejlesztéshez szükséges hidrológiai alapadatok, statisztikai paraméterek meghatározásával. A vizsgálatok célja, hogy az eddigieknél megbízhatóbb hidrológiai paramétereket szolgáltasson a magyarországi töltésezett folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. Ennek alapján indult 1971-ben a VITUKI-ban — az OMSZ Központi Előrejelzési Intézet közreműködésével — a széles körű hidrológiai és hidrometeorológiai vizsgálat. A feladat jellegének megfelelően a munka végrehajtására négy kutatócsoportot szerveztek. A témacsoportok feladatait szakmailag összehangoltan állapították meg úgy, hogy a cél elérését két úton közelítik meg. Egyrészt a hidrológiai adatsorok statisztikai elemzésével, másrészt az árhullámok kialakulásának, levonulásának genetikai vizsgálatával. A munkacsoportok munkájáról a VITUKI kiadásában megjelenő „Hidrológiai alapok a magyarországi folyók árvizeinek meghatározásához" c. kiadvány számolt be. A kiadvány a témát áttekintő összefoglaló-bál és négy mellékletből áll. Az első, a hidrometeorológiai vizsgálatok, a második a genetikai vizsgálatok, a harmadik a medermorfológiai vizsgálatok, a negyedik a hidrológiai statisztikai vizsgálatok területén végzett kutatásokról számolt be részletesen. A kiadványhoz négy függelék kapcsolódik: a magyarországi folyók árvizeinek jellemző statisztikai adatai, a Duna és mellékfolyói árvízi hossz-szelvénye, a Tisza és mellékfolyói árvízi hossz-szelvénye és az adatgyűjtemény a vízmércékről. HIDROMETEOROLÓGIAI VIZSGALATOK. E témarész tisztázni kívánja az időjárási és árvízi helyzetek közötti kapcsolatokat, továbbá a lefolyási tényezők értékeit, vízgyűjtő, évszak és meteorológiai helyzetek szerint. Az árvizek kialakulásának meteorológiai, illetve színoptikai feltételeinek vizsgálatát és kidolgozását az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Meteorológiai Intézete végezte. Kutatási eredményeikről a Dunán és Tiszán levonuló árhullámokat előidéző időjárási — és csapadókrendszerek leírása című tanulmányban számoltak be. A tanulmány azoknak az alapvető szinoptikus meteorológiai rendszereknek a felderítésére törekszik, melyek a Duna és a Tisza árhullámait előidézik. A tanulmány befejező részében az árhullámokat kiváltó csapadékmennyiség fizikai—színoptikai maximálásának lehetőségeit tárgyalja. GENETIKAI VIZSGÁLATOK. A genetikai vizsgálatok feladata az árvizek keletkezési körülményeinek, de még inkább az ebben közrejátszó tényezőknek és ezek időbeni változásának feltárása volt. A részletes vizsgálat alapvetően két fő részre oszlott. Az első a múltra vonatkozó rész, mely megkísérli, hogy a nagyvizek járásából alapirányzatot szűrjön ki, majd ezt megindókolja, utána pedig néhány tényleges árvizet, illetve árhullám-levonulást ismertet. A második rész a mintegy 2000-ig terjedő időszakra érvényesnek szánt, jövőre vonatkozó vizsgálat. MORFOLÓGIAI VIZSGALATOK. A témarész általános célja az volt, hogy a magyarországi folyókról rendelkezésre álló ismeretanyagot összegyűjtse, és ennek alapján adjon tájékoztatást a folyók vízgyűjtőinek állapotáról, vizsgálja a folyók hidrográfiai jellemzőit. A további munkák során tekintse át az eddig végzett szabályozási munkákat, jellemezze a mederváltozásokat, és azok hatását az árvizek levonulására, továbbá a jégjárás alakulására. Az összegyűjtött anyag meglepően sok adatot tárt fel és ezzel lehetőséget adott arra, hogy a témarész a vártnak megfelelő alapot szolgáltasson a szükséges döntésekhez. A témacsoport második feladatrésze az árvízi hossz-szelvények készítése volt. A rendezett és korszerűvé tett adatok alapján elkészültek a hossz-szelvények, melyek alapul szolgáltak a különböző valószínűségű árvízszintek meghatározásához. HIDROLÓGIAI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK. A vizsgálatok általános célja, hogy töltésezett vízfolyásaink észlelési adataira támaszkodva az árvizek előfordulását mind magasságuk, mind tartósságuk szempontjából megbízható módon jellemezzék. A munkálatok során ellenőrizték és szükség szerint kijavították a töltésezett folyóink 93 lényegesebb vízmércéjén 1901-től folyó észleléseket. Az ellenőrzött és javított adatokat — ahol ez szükséges volt — átszámították az 1970. évi mederállapotra. A munka során, különösen az árvízi hossz-szelvények szerkesztésénél és a különböző valószínűségű árvízszintek meghatározásánál a VITUKI, az OVH Szakágazata és a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságok szerves kapcsolatot tartottak fent. A VITUKI és a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságok közös egyetér-12
