Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
Több célú sik vidéki tározó (sík vidéki vízrendezés a tárázási lehetőségek kihasználásával) SÍK VIDÉKI VÍZRENDEZÉS (belvízrendezés) A belvízrendszerekben keletkező belvíz időben és térben elszórtan kisebbnagyobb felszíni elöntéseket, káros talajtúlnedvesedést okoz. Egyre gyakoribb a mezőgazdasági kémiai hatóanyagok vízminőséget rontó hatása. A belvízrendszerek jelenlegi kiépítettsége mellett az elöntött területek évi átlagos kiterjedése 130 ezer hektár. Jelentős fejlődés következett be a múlt század közepétől napjainkig a belvízi főcsatornák, szivattyútelepek építése területén. Ez elsősorban az elöntött területek csökkenésében mutatkozik meg. (Az ország területén Уц-е a XIX. század közepén rendszeresen árvízi-belvízi elöntés alatt állt.) A fejlődés üteme különösen kiemelkedő volt a felszabadulást követő időszakban. (1945-ben a belvízcsatornák hoszsza mindössze 19 500 kilométer, a szivattyútelepek teljesítménye 262 m3/s, a fajlagos vízvezető képesség pedig 10 l/s"km2-t alig haladta meg. A fejlődés ütemét az 1. sz. ábra szemlélteti.) A fejlesztések üteme a legutóbbi időszakban a népgazdaság teherbíróképességével összhangban alakult. A fejlesztéseknél — a lehetőségeken belül — mindenkor figyelemmel kellett, illetve kell lenni az egyes népgazdasági ágak változó igényeire. A végbement társadalmi-gazdasági fejlődés, az egyes népgazdasági ágak megváltozott igényei — külön is kiemelve a mezőgazdaság igényeit — következtében további fokozott ütemű fejlesztés szükséges a sík vidéki vízrendszerekben (belvízrendszerekben). Ezt támasztja alá, hogy a veszélyeztetett érték (népgazdasági vagyon) jelentősen növekedett a településeken belüli és a településeken kívüli területeken egyaránt. Ezért a legutóbbi évek belvízi kártételeinek fajlagos értéke a korábbiakhoz képest növekedett. Ebben szerepe van az egyes belvízjárta mezőgazdasági művelésű gyepterületek feltörésének is (művelésiág változás). A mezőgazdaság esetében ez azt jelenti, hogy a termelési biztonság növelése, ezen át a termelékenység növelése érdekében a növénytermesztés számára hasznosítható vízkészletek megteremtéséhez, a káros vizek rendezett elvezetéséhez a belvízrendszerek kiépítését úgy kell továbbfejleszteni, hogy a korszerű termelési rendszerek agronómiái, agrotechnikai és egyéb üzemi feltételeivel összhangban legyen. E fejlesztések érdekében — az MSZMP KB 1978. március 15-i vonatkozó határozatának figyelembevételével — készült el a MÉM-mel közösen a mezőgazdasági célú vízgazdálkodás hoszszú távú fejlesztési programja. Ez magában foglalja többek között a vízrendezés fejlesztési feladatait 1990-ig. A rendelkezésre álló anyagi eszközök szükségszerű koncentrálása érdekében elsősorban a vízkárokkal leginkább sújtott, nagy termelési biztonságot igénylő, öntözéssel érintett területeken kell a kiemelt fejlesztést megvalósítani. így megkülönböztetetten kell fejleszteni a Kiskörei Öntözőrendszer mezőgazdasági területeit, Békés, Csongrád, Szolnok és Borsod megyék belvízsújtotta, valamint Szabolcs-Szatmár és Somogy megyék egyes területeit. A sik vidéki vízrendszerek (belvízrendszerek) főművi kapacitásának növelése érdekében jelentősebb fejlesztési feladatok: — meg kell valósítani a csapadékvizek jobb helybeni hasznosítását üzeezer km > 20 15 10 5 0 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 2. ábra. Rendezett vízfolyások hossza 5
