Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
VÍZÉPÍTÉSI FÖLDMŰVEK FÓLIASZIGETELÉSEI A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ és a TAURUS Gumiipari Vállalat közötti szocialista együttműködési szerződés értelmében a két intézmény közös előadóülést rendezett a vízépítési földművek (öntözőcsatornák, tározók, tározógátak, árvízvédelmi gátak stb.) különféle műanyagfóliákkal történő szigetelésének és a legfejlettebb módszerek általános megismertetésére. A fóliaszigetelések kifejlesztése csaknem minden országban a lágyítótartalmú PVC-fóliákkal kezdődött. A lágyítótartalmú PVC-fóliákat gyorsan kiszorította a polietilén (PE) fólia, amelynek anyaga (lágyítószer adagolása nélkül is) hajlékony. Mindkét fóliaszigetelésnek van közös hátránya. Csak védőréteg alatt alkalmazhatóak, mert felszíni alkalmazásuk esetén — a napfény UV- sugarainak hatására — molekulaláncaik széttöredeznek és a szigetelés néhány év alatt tönkremegy. Védőrétegként általában földtakarást alkalmaznak, ez azonban ismét újabb problémákat vet fel. Ilyen például a védőréteg állékonyságának kérdése. Gondot jelent a föld-védőréteg esetében az a tény, hogy a szigetelést — annak a gyakorlatban alkalmazott vastagságától függetlenül — a nád és tarack rizómái akadálytalanul átnövik, a szigetelés hatékonysága 1—2 év alatt számottevően csökken. A föld-védőréteggel kapcsolatos problémák oda vezettek, hogy világszerte kezdtek áttérni a monolit, vagy előre gyártott beton védőréteg alá helyezett fóliaszigetelés — az úgynevezett betonfólia-burkolat alkalmazására. Ez igen elterjedt módszer a Szovjetunió nagyméretű öntöző főcsatornáinak szigetelésénél, de más országokban is. Magas ára miatt főként akkor alkalmaznak betonfólia-burkolatot. amikor a szigetelés megsérülése különösen nagy kárt okozhat (például tározógátak). Érdekes megoldás a betonfóliaburkolatok közül a Csehszlovákiában a VUIS által kifejlesztett — és mintegy 20 éve több tíz méter magas gátak esetében is eredményesen alkalmazott — módszer, amelynél a föliát két speciális kialakítású betonelem-réteg és két bitumenes csupaszlemez-réteg közé fektetik. Másik érdekes — főként az NSZK- ban és Svájcban alkalmazott — megoldás, amelynél a szigetelést biztosító fóliára műanyagszövetből készült flexibilis zsaluzató kolkrétbeton-réteget helyeznek. Ez a módszer biztosítja a fóliának a betonréteg készítése közbeni sérülésmentességét, ugyanakkor a szigetelés és burkolat víz alatti készítésének lehetőségét is. Az eddig ismertetett fóliaszigetelések a csatorna vagy iározógát felszínének közelében helyezkednek ed. Sokszor azonban a felső vízvezető talajréteg alatti kis mélységben vízzáró réteg van, s ez lehetővé teszi a szivárgás függőleges vízzáró függönnyel történő megakadályozását. A vízzáró függönyök készítése egyébként általában igen költséges, és kis termelékenységű eljárás, nagy menynyiségi igények (például árvízvédelmi töltések alatti áteresztő talajrétegek lezárása) esetén ezért csak elvétve alkalmazzák. Olcsó és nagy termelékenységű módszer közös kifejlesztésére vállalkozott a magyar—szovjet vízügyi műszaki-tudományos együttműködés keretében a VITUKI és a kijevi UkrNIIGIM. Az első cél az 5 m vágómélységű, nyitott résárok — következésképpen résiszap alkalmazása — nélkül dolgozó fóliafüggönyös réselőgép kifejlesztése volt. Lényege, hogy egy megfelelő teljesítményű és súlypontelosztású, mászósebességgel is rendelkező traktorra — mint alapgépre — csigás munkaszervet s amögé egy fóliakazettát szerelnek fel. A fóliatekercset tartalmazó kazetta szélessége fele a csiga átmérőjének, így a csiga a kifejtett földet közvetlenül a kazetta mellé, illetve mögé termeli vissza, a terepszintre csak a lazulása tényezőnek megfelelő talajhányadot emeli ki. A gép előrehaladása közben a fólia az orsóról tekeredik le és a Körösladányi csatorna (épült 1977-ben) Z9 magyar 1112 \?izgazdälkodä>
