Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 11-12. szám
Z9 mcigvar 11 12 vízgazdálkodás résárokban visszamaradva biztosítja a szivárgásgátlást. A kísérleti példánnyal a szovjet fél mintegy 10 km összhosszúságú fóliafüggönyt készített a Duna-deltában rizstelepek vizének szivárgásgátlására. Ennek során a termelékenységi és költségadatok a célként kitűzöttnél is kedvezőbben alakultak (munkateljesítmény átlag 250 fm műszakonként). azonban — megfelelő teljesítményű alapgép hiányában — csak 3 m vágómélységig. A föld-védőrétegű rejtett fóliaszigetelésekkel kapcsolatos nehézségek, valamint a betonfólia-burkolatok magas árának kiküszöbölése jelenleg az egész világon a felszíni fóliaszigetelések felé irányította a figyelmet. Ezt csak olyan anyagú fóliával lehet megoldani, amely ellenáll az UV-sugárzásnak és az ózon hatásának, valamint a mechanikai sérülésekre sem itúl érzékeny. Ilyen anyag — többek között — a butilkaucsuk. Az ebből készült fóliákat nyugaton már közel két évtizede eredményesen alkalmazzák csatornák és tározók felszíni szigetelésére. Magyarországon a butilkaucsuk fóliát — ESSO receptúra alapján — a TAURUS G. V. gyártja. A 0,8—2,0 mm vastagságú, 400% szakadási nyúlású, rugalmas tulajdonságait fagyban is megtartó, 1,15 m gyártási szélességű fóliából leszabási terv alapján üzemben készítik el a szigetelendő objektum alakjának és méreteinek megfelelő, még célszerűen (kézzel vagy géppel) mozgatható súlyú fólialepedőket. Ezeket a helyszínen kiterítik, széleiket a vízszint fölött meghatározott .magasságban futó árakban (1. kép) földiterheléssel rögzítik, a lepedőket pedig egymáshoz — közszalag segítségével történő — helyszíni végtelenítéssel illesztik (2. kép). A fólia kiterítése lazán történik, kifeszíteni nem szabad. Mind az üzemi, mind pedig a helyszíni varratok átlapolásának — zsindelyszerűen — a vízfolyás irányába kell esnie. Kerülni kell a rézsűn a csatorna tengelyével párhuzamos hosszirányú varratok alkalmazását. A fólia vastagságát a várható mechanikai igénybevétel, valamint a szigetelés megsérülése esetén bekövetkező károk mérlegelése alapján kell meghatározni. Az esetleges csőáttörésekhez való csatlakozást a bitumenes lemezszigeteléseknél alkalmazotthoz hasonló módon — szorító karimapárral és alátétgyűrűkikel — kell kialakítani. A betonműtárgyakhoz való csatlakozást — hasonló elvek alapján — esetenként kell megtervezni. A butilkaucsuk fóliaszigetelést öntözőcsaitomák és sík vidéki tározók esetén általában a felszínen alkalmazzák, így beruházási költségé kisebb, mint az olcsóbb — de védőréteget igénylő — más alapanyagú fóliaszigeteléseké. A szakszerűen készített szigetelés karbantartást általában nem igényel, kivéve a víz feletti felületek fényvisszaverő festékrétegének szükség szerinti felújítását. A csatornában, vagy tározóban keletkező esetleges üledékréteget a legcélszerűbben zagyosítással, majd pedig zagyszivattyúkkal lehet eltávolítani. Durva mechanikus módszerek (lapátolás, kotrás stb.) erre a célra nem alkalmazhatók. Előre nem látható okokból bekövetkező meghibásodás mielőbbi felderítése érdekében célszerű időszakos ellenőrzés végezni. Magyarországon mintegy 5 éve ké szülnek butilkaucsuk fóliával szigetelt vízépítési földművek. A kedvező tapasztalaitokkal szemben akadnak kedvezőtlenek is, ami minden új eljárás kifejlesztésének természetes velejárója. Ilyen például — egyes esetekben —, ha figyelmen kívül hagyják a vízáramlás és a végtelenítési varratok átfedési irányának összhangját, tározó esetében mellőzik a löltővezeték energiatörőjét, a nád itt is fennálló perforáoiós készségét nem veszik figyelembe, a helyszíni végtelenítéshez szükséges alátétet mellőzik stb. A jelentkező hibák alapján azok újabb előfordulási lehetőségei a technológia módosításával vagy szigorításával fokozatosan kiküszöbölhetők. A hibák pedig egyszerű módszerekkel kijavíthatok. A helyes módszerek rutinszerű alkalmazása érdekében rövidesen vízügyi műszaki szabályozási kiadvány jelenik meg, amelynek tervezetét a VITUKI már elkészítette, és átadta a VSZK-nak. A Taurus W butilkaucsuk fólia OVH—ÉVM alkalmazási engedéllyel rendelkezik. A módszer iránt egyre nagyobb az érdeklődés, éspedig nemcsak a szorosan vett vízépítési földművek szivárgásgátlására, hanem más feladatokra is. Ezek közül már most számottevő a tűzivíztározó medencék szigetelése és várhatóan nagy fontosságú alkalmazási terület lesz az ipari és mezőgazdasági hulladékanyagok elhelyezésére szolgáló tározók (például állattenyésztő telepek hígtrágya-tározói, oxidációs árkok, vörösiszaptározók stb.) talajvíz-szennyezését elhárító szigetelése. Szilágyi László IMI и AKI U1DONSA Szovjetunió, Krim félsziget, Cskalovó (épült 1978-ban)
