Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-09-01 / 9. szám
A Duna a Timok folyó torkolatánál lép Bulgária területére, és északon 471 km hosszúságban határolja az országot. A folyó évszázadok óta meghatározza az ország kereskedelmi tevékenységét, és ma is jelentős közlekedési tényező, vízforrás és halászati lehetőség. Bulgária közepén nyugat—keleti irányban fekszik a vízválasztó Balkán hegység. Északi oldala és a Duna közötti területsávon csak viszonylag rövid folyók találhatók, így érthető, hogy a Duna jelenti az ország északi felének legjelentősebb vízkészletét. VIDIN PARTJAINÁL A Duna 795 fkm szelvényének közelében fekszik VIDIN, Bulgária egyik legősibb városa. A római időkben Bononia néven ismert erőd romja ma is látható a belvárosban. Fontos forgalmi csomópont: innen indulnak a főútvonalak Lom, Kula és Szófia felé. A Szófia felé vezető út mentén áll, mesebeli szikla alakok közé építve Beogradcsik vára. Érdekességként megemlítjük, hogy az Egri csillagok című magyar film néhány jelenetét itt forgatták. Vidin magyar vonatkozású emléke Kossuth Lajos háza a Lenin út 30. szám alatt. A ház, amelyben Kossuth 1849 októberében lakott, ma is látható. A helybeliek egyébként azt mondják, hogy Bulgáriában az első állandó zenekart Vidinben, Kossuth kezdeményezésére alakították. „VORONYEZS” ERŐMŰ A Duna 700 fkm szelvénye közelében fekszik KOZLODUJ község. Neve az utóbbi években vált ismertté, mivel itt épült fel Bulgária első atomerőműve. A „Voronyezs" típusú erőmű első 440 MW-os egységét 1974-ben helyezték üzembe. A második egységet 1975. november 7-én indították, a harmadik blokk átadását ez év végére, az utolsó, negyedik egység indítását 1980 decemberére tervezik. Az 1600 főt foglalkoztató erőmű 3 km hosszú tápcsatornán kapja a hűtővizet a Dunából, és 9 km hosszú alvízcsatornán juttatja vissza a 9 C°-kal melegebb vizet a folyóba. Az erőmű saját fűtésén kívül ellátja majd meleg vízzel a 17 km-re levő miziai papírgyárat is. RUSZE A 120 ezer lakosú RUSZE a bolgár Duna-szakasz legjelentősebb városa. Hajógyára és kikötője nagy forgalmat bonyolít. Közelében épül az ország legnagyobb szivattyútelepe. A 20 m3/s kapacitású vízkivételi művet az idén helyezik üzembe. Utunk további állomása a Duna 430 fkm szelvénye közelében TUTRAKAN, a bolgár Duna-szakasz halászati központja. A környező, közel 200 ezer hektár kiterjedésű mocsaras, lápos területet 1947—51 között csapolták le. Napjainkban ez a terület adja a térség kukoricatermelésének jelentős részét. A Duna SZILISZTRA-nál búcsúzik Bulgáriától. Itt rakják hajóra a VINPROM Vállalat borait, a dohányt, és sok egyéb A bolgár Duna-szakasz Kossuth-ház és atomerőmű Kossuth Lajos háza Vidinben Baba Vida erődje őrizte a Dunát termék mellett a környék vízinövényeiből készített gyékénykosarakat, díszeket. Szilisztra 1912-ig Törökországhoz tartozott, majd 1940-ig román fennhatóság alatt volt, de a város története visszanyúlik Traianus császárig. Itt építette fel a római birodalom Dorostorum nevű határerődjét, amelynek romjai alacsony vízállás idején ma is láthatók a Duna partján. ORSZÁGOS FELADAT A vizek minőségének védelmét országos feladatnak tekintik. A vízgazdálkodás leghatékonyabb szervezője Bulgáriában a Környezetvédelmi Bizottság, Az ország 28 megyéjére kiterjedő hatáskörrel működő 50 fős Bizottság, 16 területi felügyelet, 78 fős információs és adatfeldolgozó egység és 90 fős tudományos központ segítségével látja el felügyelő, koordináló és ellenőrző szerepét. A munkát 12 minisztérium irányításával több mint 1000 vállalat és о Hazafias Népfront segíti. A Környezetvédelmi Bizottság munkaszervei 1977-ben például 21 ezer 600 ellenőrzést végeztek az üzemeknél és 1778 esetben szabtak ki pénzbírságot. Egy kohót — a levegő túlzott szennyezése miatt — leállítottak. A központi tervek szerint a vízvédelmi tevékenységet 1985-ig fokozatosan kiterjesztik a mellékfolyókra is. Dr. Nagy László 27
