Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-09-01 / 9. szám
MEGÁLLÍTANI П PAZARLÁST Ivóvíz helyett ipari víz! A Népszabadság július 25-i számában Sáfrán István tollából Az ivóvíz címen érdekes adatokat tartalmazó cikk jelent meg. A cikk szerint a közüzemi ivóvízellátás napi átlagos teljesítménye meghaladja a 2,2 millió m3-t (ebben még nincsen benne az az ivóvíz, amit az üzemek stb. saját létesítményeikkel emelnek ki), s ennek kb. 40%-át az ipar használja fel. Egy m3 ivóvíz kapacitásköltsége 6 000—70 000 forint között van. A vízügy a közüzemi vízellátás fejlesztésére évente mintegy hatmilliárd forintot fordít. Még szakembereknek is megdöbbentőek ezek a számok. A cikk elsősorban a lakosságot kívánja a víztakarékosságra mozgósítani. Nézzük meg azonban azt is, indokolt-e az ipar ilyen nagymértékű ivóvíz-fogyasztása? Az is pazarlás, ha olyan technológiákhoz használnak fel ivóvizet, amelyeknél az olcsóbb, könnyebben előállítható, ipari minőségű víz is megfelelő. A villamosenergia-iparág minden év tavaszán felméri hőerőműveinek előző évi vízgazdálkodását, s a részadatokat fajlagos (villamosenergia-termelési, ill. hőszolgáltatási) értékekre vetítve összehasonlítja az erőmű régebbi adataival. A cél az, hogy mind az esetleges hibákat, mind a kedvező munkamódszereket felderítsük. A mellékelt táblázat az 1978-as felmérésből kiemelt, az ivóvízfogyasztásra jellemző adatokat tartalmazza. (A felsorolásban nem szereplő hőerőművek ivóvíz-minőségű vizet csak kommunális célokra használnak fel.) A felsorolt erőművek közül az ajkai, a nyirádi bányavizet, a többi a helyi vízmű ivóvizét vásárolja. Ezek az erőművek mind hőszolgáltató erőművek, ill. fűtőművek. Nagyobb ipartelepek mellé, általában olyan városokba települtek, amelyeknek ivóvíz-ellátása már ma is komoly gondokat okoz. Mégis — egyéb lehetőségek híján — évente együttesen több mint négymillió m3 ivóvizet kénytelenek ipari célokra felhasználni, növelve a város ivóvíz-ellátási gondjait. Ez a mennyiség a közüzemi ivóvízművek kétnapi termelésének felel meg csak a villamosenergia-iparág hőerőműveiben! Az előzőek alapján kézenfekvő a gondolat: létesítsenek a drágább ivóvízművek helyett olcsóbb ipari vízműveket az erőművek (s más ipartelepek) ipari vízellátására. Az így felszabaduló ivóvízből fedezzék a növekvő kommunális vízigényeket. E célt előmozdítandó, iparágunk a közeljövőben erőművenként részletesen felméri a felszabadítható ivóvíz mennyiségét. (Tudomásunk szerint és szóbeli javaslatunkra az Energiagazdálkodási Intézet megvizsgáta a tárca egyéb iparágainál is az ipari célra használt ivóvíz mennyiségét.) Népgazdasági szinten reális eredményt — természetesen — csak akkor lehet elérni, ha minden iparág, minden ipartelep és üzem hasonló jellegű, részletes vizsgálatokat végez, s a vízügy illetékes szervei a begyűjtött adatok birtokában megteszik a szükséges lépéseket. így alakulhat ki gazdaságosan egyegy város ivóvíz-hálózata mellett az iparivíz-hálózat. A villamosenergia-iparág távlati vízgazdálkodási tervei 1990-ig — ha még sok bizonytalanságot rejtve is — ma már rendelkezésre állnak. A táblázat (9) oszlopában a ma reálisnak tartoti értékeket tüntettük fel. A vízigény-növekedés a felsorolt erőművek közül a mai vízellátási adottságok mellett ipari vízből csak a doroginál (a Dunáról, saját vízműve fejlesztésével), a salgótarjáninál (meglevő tározótavaiból) és a debreceninél (a Keleti-főcsatornából) látszik megoldhatónak. Nyugtalanító a helyzet Észak-Pesten (ahol a három erőmű, illetve fűtőmű együttes vízigénye kb. 30%-kal növekszik), vagy Sopronban, Székesfehérvárott és Nyíregyházán. Bizonyos, hogy hasonló a helyzet a többi iparág üzemeinél is. Nincs tehát sok idő a meditációra! Az ivóvíz felszabadításához minden üzem vezetőinek, hidrotechnológusának megértése és az illetékes vízügyi szervek hathatós támogatása, szakmai irányítása szükséges. A megoldás nemcsak népgazdasági, de iparági, üzemi, sőt egyéni érdek is. Gondoljuk csak meg: munkahelyéről távozva, mindenki azonnal lakossá, ivóvíz-fogyasztóvá válik! Máthé Lajos A HŐERŐMŰVEK IVÓVÍZ-GAZDÁLKODÁSI ADATAI 1978-BAN Mennyiségek 1000 m3/év-ben Hőerőmű F r i s összesen svízbeszerzés összesenből ipari ivóvíz minőségű víz saját termelés I V Ó V i vásárolt ízből kommu... 'pari nalis célra felhasználva 1990-ben várható összes vízigény ói (2) = (3) + (4) (3) (4) = (5) + (6) (4) = (7) + (8) (5) (6) (7) (8) (9) Soproni 298 73 225 0 225 16 209 440 Dorogi 883 722 161 0 161 80 81 1 545 Angyalföldi 387 0 387 0 387 36 351 372 Révész utcai 72 0 72 0 72 6 66 135 Újpesti 816 0 816 0 816 56 760 1 149 Salgótarjáni 314 141 173 173 0 15 158 359 Ajkai 3 686 1 478 2 208 0 2 208 295 1 913 3 080 Székesfehérvá ri 324 269 55 0 55 20 35 656 Nyíregyházi 358 0 358 101 257 14 344 671 Debreceni 525 264 261 0 261 21 240 1 211 Kecskeméti 85 78 7 0 7 1 6 120 Szegedi 194 78 116 0 116 4 112 212 Fentiek összesen A villamosenergia-iparág 7 942 3 103 4 839 274 4 565 564 4 275 9 950 hőerőművei összesen: 2 355 904 2 346 930 8 974 2 871 7 081 4 699 4 275 MEGJEGYZÉS: A villamosenergia-iparág hőerőműveinek ezenfelül további 42 52S ezer np/év frissvízbeszerzése volt (ebből 978 ezer m3/év ivóvizminőségű), amelyet felhasználás nélkül másoknak adott át. 20
